
Megvéd-e az aszpirin a mélyvénás trombózis kiújulásától?
Az alacsony dózisú aszpirin széles körben alkalmazott készítmény a trombózis-kockázatban érintett páciensek körében. Ugyanakkor a közhiedelemmel ellentétben nem minden trombózistípus esetében nyújt hatékony védelmet – hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Blaskó György trombózisspecialista, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyásza.
Artériás vagy vénás trombózis?
-Ahhoz, hogy megértsük az aszpirin hatásmechanizmusát, muszáj pár szót ejtenünk a trombózis vénás és artériás oldalon történő kialakulásáról – mondja Prof. Dr. Blaskó György. Az artériák a szív irányából vezetik el az oxigénben és tápanyagban gazdag vért a sejtekhez, míg a vénák a szén-dioxidban gazdag vért szállítják vissza a szív felé. Mindkét rendszerben kialakulhatnak elzáródások – ám más-más módon. Míg az artériás trombózis hátterében a vérlemezkék összecsapzódása és az érfal belső sejtjeinek károsodása játszik döntően szerepet; a vénás trombózist alapvetően az aktiválódó alvadási faktorok, a keringés lassúbbodása és még számos tényező okozzák. Bármely rendszerről is van szó, a thrombus tulajdonképp egy normális biológiai válasz a sérülésekre, segít lezárni a sérült véredényt, így biztosítva azt, hogy ne vérezzünk el. Vannak azonban olyan betegségek, illetve állapotok, amelyek esetén a vér sérülés nélkül is megalvad a keringésben. Az artériás trombózis okai között a magas vérnyomást, diabéteszt és az érszűkületet kell megemlíteni. Ezekben a betegségekben érelmeszesedés okozta zsír-, és koleszterintartalmú kemény plakkok képződhetnek, melyek elzárhatják az ér keresztmetszetét. Mivel a beszűkült érben felgyorsul a vér áramlási sebessége, az ér belső falán mikrosérülések keletkeznek, ami a vérlemezkék fokozott összecsapódását és életveszélyes vérrögök kialakulását okozhatja. Ezek leszakadva és a vérárammal tovasodródva a szívhez és az agyhoz vezető artériák elzáródását okozzák. A szívinfarktus és sztrókos esetek túlnyomó többségének akut artériás trombózis az oka – hangsúlyozza a professzor.
Ahogy már említettük, a vénás trombózist elsősorban az alvadási rendszer aktiválódása határozza meg, de számos betegség (pl. onkológiai- és vérképzőszervi megbetegedések, súlyos vese- és májelégtelenség, gyulladásos és daganatos betegségek, autoimmun betegségek), a vénák sérülése, valamint öröklött tényezők is emelik a trombózis kialakulásának kockázatát. A vénás rendszerben leváló vérrög, amit embólusnak hívunk, véráramon keresztül eljut a tüdőbe, ahol végzetes tüdőembóliát okoz.
Mikor van értelme aszpirint szedni?
-Jól látható, hogy e két típusú trombózis kialakulása merőben más, így természetesen más kezelést is igényelnek. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert széles körben elterjedt tévhit, hogy az aszpirin mind az artériás, mind pedig a vénás trombózist megelőzheti. Tudni kell, hogy az alvadásgátlók két fő csoportját a klasszikus véralvadásgátlók, valamint a vérlemezke-gátlószerek jelentik. Ez utóbbi, klasszikus tabletta formátumú készítményei közé tartozik az aszpirin, ami a vérlemezke-összecsapzódás megakadályozásában kiváló szer. A vénás oldalon bekövetkező véralvadási folyamatokat azonban nem tudja megakadályozni, hiszen ebben az esetben nem a vérlemezkék diszfunkciója a probléma fő forrása. Az irodalom meglehetősen ellentmondásos a sok „aszpirin hívő” miatt: sok cikket találni, amiben a vénás trombózis ellen is alkalmazták, és állítólag kimutattak szignifikanciát a javára. Az aszpirinnek tehát az artériás trombózis megelőzésében van kulcsszerepe, míg a vénás rögök elleni megelőzés az antikoagulánsokkal, vagyis véralvadásgátlókkal történik – mondja Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája, aki ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy aszpirint szedő betegek egy része aszpirin-rezisztens, így számukra nem nyújt védelmet a készítmény. Még az olyan egyszerű gyógyszer esetében is, mint az aszpirin a laboratóriumi ellenőrzés igen fontos a válaszadási készség megállapítására, különben csak a mellékhatások számát növeljük, ami az aszpirin esetében így is számottevő. Esetükben más preventív gyógyszerre, clopidogrelre kell váltani.
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Téma szakértője
Prof. Dr. Blaskó György
belgyógyász
- Specialitások
- mélyvénás trombózis kezelése, gyógyszeres terápia beállítása
- trombózis genetikai kivizsgálása
- NOAC-ra átállítás, monitorozás
- trombofília kivizsgálása
- poszttrombotikus szindróma kivizsgálása
- kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
- Rendelés típusa:
- személyes, rendelői konzultáció
- távkonzultáció (telefonos)
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Komolyan odafigyelt
A megbeszélés igen kellemes hangulatban telt. A Professzor úr ugyanakkor komolyan odafigyelt minden kérdésre. Ilyennek kellene lennie minden orvos-beteg kapcsolatnak. Nem éreztem azt, hogy sürgetnének, igazán feszültségmentes találkozás volt.
