Mikor van szükség hematológusra?

A hematológia területe

A hematológia területe a vérrel kapcsolatos összes betegségre és rendellenességre kiterjed, így a hematológusok olyan belgyógyászok, akik speciális tudással is rendelkeznek a vérrel, a csontvelővel és a nyirokrendszerrel kapcsolatos betegségekben. Munkájuk azért fontos, mert az ilyen problémák akadályozhatják a szervezet számos funkcióját, és komoly szövődményt okozhatnak.

A hematológushoz való beutalás nem gyakori jelenség, ezért néha aggodalomra adhat okot a betegek számára.

A vér alapvető szerepet játszik az emberi egészségben, többek között:

• létfontosságú anyagok, például oxigén és tápanyagok szállításában a szervezetben
• segít szabályozni a szervezet víz és sav egyensúlyát
• segít a betegségek leküzdésében

A hematológia célja annak megértése, miért lépnek fel a vérrel, nyirokrendszerrel kapcsolatos problémák, azok hogyan befolyásolják egészséget és miként kell kezelni őket.

Hogyan diagnosztizál a hematológus?

A hematológus a pontos diagnózis felállításához több módszert is használ. Az első és legfontosabb az a laborvizsgálat- ennek során a beteg tünetei és állapota alapján az általános vérkép mellé a következőket kérheti: INR, D-dimer, LDH, TSH, vas, ferritin, bizonyos tumormarkerek, véralvadási mutatók, máj/vesefunkciók, vizelet/üledékvizsgálat (a felsorolás nem teljes).

A laborvizsgálaton kívül a hematológus diagnosztikai módszerei közé tartozik még a nyirokcsomó/csontvelő biopszia- ezek rosszindulatú daganatok gyanúja esetén igen fontos invazív vizsgálati módszerek. Csontvelő biopsziára akkor van szükség, ha az orvosa úgy gondolja, hogy a csontvelő nem termel elegendő vérképző sejtet (pl. leukémia, limfóma esetén). Ilyenkor egy speciális  tű segítségével kivesznek egy kis csontvelőt, majd mikroszkóp alatt megvizsgálják.

Milyen tünetek esetén érdemes hematológust felkeresni?

• Fokozott vérzés, vérzékenység
• Spontán bőr alatti vérzések, kék-zöld foltok megjelenése
• Trombózis hosszútávú kezelése, véralvadásgátlás beállítása, további trombózisos esetek prevenciója
• Habituális vetélés
• Sápadtság, viszkető bőr, töredezett körmök, hajhullás
• Fáradtság, fázékonyság
• Csökkent koncentrációképesség
• Gyakori fejfájás, szédülés, ájulásérzés
• Nyirokcsomók megnagyobbodása
• Fogyás (látszólag ok nélkül)
• Vérképeltérések

Milyen betegségekkel foglalkozik a hematológus?

A hematológus olyan betegségekkel, kóros állapotokkal foglalkozik, melyek kapcsolódnak a vérhez, vérképzéshez, nyirokrendszerhez. A leggyakoribb ilyen kórkép  a vashiány és a vérszegénység (azon belül is a vashiányos vérszegénység). Az orvos ilyenkor eldönti, az állapot kezeléséhez van-e szükség az étrendi változtatásokon kívül gyógyszeres kezelésre, valamint megpróbál rájönni, mi is okozza a problémát (a vashiány mindig tünet, nem betegség).

Ezen kívül a különböző véralvadási zavarok is a hematológus körébe tartozik: mind a vérzékeny állapotok, mind a fokozott véralvadás, trombózis. Mindkét esetben fontos az állapot súlyosságának meghatározása, ha kell, a gyógyszeres kezelés megfelelő beállítása (ez változhat az idő folyamán, és bizonyos állapotoknál, pl. terhességnél), illetve az életmódtanácsok ismertetése- magyarázza dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa.

A hematológiának van egy olyan iránya, mely a rákos megbetegedésekkel foglalkozik (onkohematológia). Ide tartozik pl. a leukémia és a limfóma. A hematológusnak nagy szerepe van a pontos diagnózis felállításában, a kezelés meghatározásában és az állapot nyomonkövetésében is.

Online Bejelentkezés

06 70 431 7729

Mammut II. 5. emelet - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5.

Forrás: Trombózis-és Hematológiai Központ