Trombózis után: mikor és hogyan kezdhető el a mozgás?

Mi a különbség a felületes és a mélyvénás trombózis között?

Milyen tünetei vannak a felületes vénagyulladásnak?

Hogyan zajlik a thrombophlebitis superficialis gyógyulása és kezelése?

Kik tartoznak a mélyvénás trombózis kockázati csoportjába és mik a tünetei?

Melyek a mélyvénás trombózis korai tünetei?

Milyen kezelések segítik a felépülést trombózis után?

Hogyan zajlik a gyógytorna trombózis után?

Gyakori kérdések

Mi a különbség a felületes és a mélyvénás trombózis között?

A thrombophlebitis superficialis a felületes vénák gyulladásával és thrombus okozta elzáródásával járó állapot. Kialakulhat az adott végtag túlterhelése, mechanikai sérülés vagy kémiai irritáció következtében. Gyakori kiváltó ok az intravénás infúzió, injekció, bizonyos gyógyszeres kezelések vagy kemoterápiás készítmények alkalmazása. A kialakulás kockázatát növeli a varicositas (visszértágulat), a vénafal szerkezeti károsodása és minden olyan állapot, amely fokozott véralvadással jár.

A mélyvénás trombózis ezzel szemben a mélyen futó vénás rendszert érinti, és sokkal nagyobb veszélyt jelent. A felépülés trombózis után ebben az esetben hosszabb lehet, és a szövődmények kockázata is magasabb, de még akár halállal is végződhet, ha nincs időben kezelve és felismerve. A leszakadó thrombus ugyanis életveszélyes tüdőembóliát okozhat, ezért a korai felismerés és a megfelelő kezelés a legfontosabb. Hajlamosító tényezők lehetnek például  a fogamzásgátló szedése, vagy hosszas ülés.

Milyen tünetei vannak a felületes vénagyulladásnak?

A thrombophlebitis superficialis legjellemzőbb tünetei közé tartozik a konkrét körülírt fájdalom, a helyi oedema, a bőr magasabb hőmérséklete és a lokális bőrpír. Az érintett véna mentén gyakran tapintható feszes, kötegszerű elváltozás alakul ki. A betegek egy része járáskor úgynevezett claudicatio venosát (vénás sántítást) tapasztalhat. A felületes trombózis általában elkülöníthető a mélyvénás trombózistól, mivel hiányzik a diffúz végtagödéma, a jelentős cyanosis (kékes elszíneződés), a hőemelkedés és a tachycardia (szapora szívverés). A trombózis után kialakuló embólia veszélye ebben az esetben jóval kisebb, amennyiben a folyamat nem terjed át a mélyvénás rendszerre.

Hogyan zajlik a thrombophlebitis superficialis gyógyulása és kezelése?

A folyamat rendszerint a végtag távolabbi részéről halad testközelebbi irányba. Bizonyos esetekben a gyulladás és a trombózis a perforáns vénákon keresztül a mélyvénás rendszerre is ráterjedhet. A véna először trombotizálódik, majd a kialakult thrombus fokozatos szervülésen megy keresztül. Ezt követően megindulhat a recanalisatio, vagyis az elzáródott ér részleges vagy teljes újranyílása. A fájdalom az idő haladásával fokozatosan csökken. A gyógyulás rendszerint 3–4 hét alatt bekövetkezik, ugyanakkor trombózis után a károsodott vénafal miatt fennmaradhat a recidíva (újraismétlődés) veszélye. A gyulladás lezajlása után gyakran marad vissza kemény vénaköteg és sötétkés bőrpigmentáció.

A kezelés során a pihenés fontos, azonban a teljes ágynyugalom nem javasolt. A végtag felpolcolása kedvezően hat a vénás keringésre, ugyanakkor a rendszeres felkelés és séta segíti a véráramlás fenntartását. A megfelelő mozgás trombózis után ebben az esetben is fontos szerepet játszik. Felkeléskor kompressziós kezelés javasolt kompressziós harisnya vagy rugalmas pólya alkalmazásával. A gyógyszeres terápia részét képezhetik a gyulladáscsökkentők és a venotonizáló készítmények, például a diosmin-hesperidin tartalmú szerek.

Kik tartoznak a mélyvénás trombózis kockázati csoportjába és mik a tünetei?

A mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata fokozott lehet terhesség alatt, szülés és gyermekágy idején. Hasonlóan növeli a veszélyt az orális fogamzásgátlók alkalmazása, a korábbi thromboemboliás esemény, a daganatos betegség, valamint a nagyobb műtéteket követő időszak. A medence vagy az alsó végtag traumái, bizonyos hematológiai betegségek, illetve a tartós immobilizációval járó belgyógyászati kórképek szintén jelentős rizikófaktornak számítanak. Ezekben az esetekben a trombózis után a rendszeres kontrollvizsgálatok különösen fontosak.

A mélyvénás trombózis egyik legjellegzetesebb tünete a fájdalmas, feszes végtagi ödema. Az ödéma kiterjedése attól függ, hogy a thrombus milyen magasságban helyezkedik el a vénás rendszerben. A bőr feszessé és fényessé válik, kezdetben sápadt lehet, majd a fokozódó vénás pangás miatt kékesvörös, később livid színűvé válhat. A perifériás artériás pulzus gyengülhet vagy eltűnhet az oedema által okozott kompresszió és az esetleges vasospasmus következtében. Súlyos esetben az elégtelen keringés miatt ischaemiás tünetek alakulhatnak ki, amelyek érzészavart és mozgáskorlátozottságot okozhatnak. Kezelés nélkül akár szövetnekrózis és gangréna is kialakulhat.

Melyek a mélyvénás trombózis korai tünetei?

A preödémás szakban jelentkező tünetek gyakran kevésbé feltűnőek. Jellemző a mély fájdalom, a végtag nehézségérzése és a tömöttebb tapintatú végtag a subfascialis oedema miatt. Gyakran pozitív a Homans-tünet, vagyis a lábfej hátrafeszítése (dorsalflexiója) fokozza a fájdalmat. Az alsó végtag lelógatása szintén panaszfokozódást okozhat. Emellett fokozott vénás rajzolat, cyanosis, hőemelkedés, emelkedett gyulladásos paraméterek, tachycardia, dyspnoe és szorongásérzés is jelentkezhet. A második stádiumban az elzáródás helyétől disztálisan fokozódik az oedema. A bőr feszes, fényes, vöröses-kékes vagy akár viaszos megjelenésű lehet. Gyakran nyirokcsomó-duzzanat is kialakul. Ebben a szakaszban a beteg állapota gyorsan romolhat, ezért az adekvát kezelés haladéktalan megkezdése elengedhetetlen. A megfelelő ellátás trombózis után jelentősen csökkentheti a maradványtünetek kialakulásának esélyét.

Milyen kezelések segítik a felépülést trombózis után?

A kezelés alapja az antikoaguláns terápia, amely megakadályozza a thrombus növekedését és az újabb vérrögök kialakulását. Bizonyos esetekben thrombolysis, vagyis vérrögoldó kezelés is szóba jöhet. A gyógyszeres terápia része lehet a heparinkezelés, az orális antikoagulánsok hosszú távú alkalmazása, valamint a gyulladáscsökkentő és venotonizáló készítmények használata. A véralvadásgátló kezelés trombózis után gyakran legalább hat hónapig szükséges.

Hogyan zajlik a gyógytorna trombózis után?

A gyógytorna trombózis után a rehabilitáció alapja és nulladik lépése egyben. A trombózis után alkalmazott mozgásprogram célja a vénás keringés javítása, az izompumpa működésének fokozása és a késői szövődmények megelőzése. A thrombus szervülésének időszakában a beteg állapotát rendszeresen Doppler-ultrahang vizsgálattal ellenőrzik. A korai rehabilitáció trombózis után elsődlegesen megfelelő pozicionálásból áll. Ezt követően fokozatosan megkezdhető a szomszédos ízületek mobilizálása, majd az ellenállással szemben végzett gyakorlatok bevezetése. A kontrollvizsgálatok eredményétől függően hasi légzés, felülés, kiülés, járásgyakorlatok és speciális vénás torna is végezhető. A fokozatos mobilizáció trombózis után elősegíti a vénás visszaáramlást és csökkentheti a későbbi szövődmények kialakulásának esélyét.

A thrombus szervülésének időszaka (2–7 nap)

• Szigorú ágynyugalom javasollt ebben az időszakban
• Minden mozgásterápia kontraindikált
• Felső végtagi torna és légzőtorna sem végezhető
• Elsődleges feladat a megfelelő pozicionálás
• A thrombus állapotának követése Doppler-ultrahang vizsgálattal történik

Mozgásterápia a fokozatosság elve szerint:

1. nap:  Innervációs gyakorlatok, intermittáló masszázs. Légzőtorna tilos!

2–3. nap: Az előző gyakorlatok folytatása, szomszédos ízületek mobilizálása. Dorsalflexió és légzőtorna továbbra is tilos.

4–5. nap: Az előző gyakorlatok folytatása, ellenállással szemben végzett gyakorlatok bevezetése. Óvatos légzőgyakorlatok megkezdhetők.

6. naptól: A további terhelést elsősorban a kontrollvizsgálatok eredménye határozza meg. Hasi légzés, felülés, kiülés. Az első lépések megtétele, speciális vénás torna. A fizikai aktivitás fokozatos növelése.

A fokozatos mobilizáció elősegíti a vénás visszaáramlást, javítja az izompumpa működését, és csökkentheti a későbbi szövődmények kialakulásának esélyét!

Életmódbeli tanácsok

• Kompressziós pólya vagy harisnya rendszeres használata
• A vénás torna rendszeres gyakorlása
• Rendszeres testmozgás
• Az ülő életmód kerülése
• A krónikus vénás elégtelenség és a poszttrombotikus szindróma megelőzése

Milyen szövődményekre kell figyelni trombózis után?

A legjelentősebb korai szövődmény az embolia pulmonalis. Ilyenkor a leszakadó thrombus a tüdőartéria egyik ágában akad el, ami a tüdőszövet vérellátásának romlását és akár tüdőinfarktust is okozhat. A tünetek közé tartozik a hirtelen kialakuló dyspnoe, tachypnoe, mellkasi fájdalom, cyanosis, haemoptoe, tachycardia, vérnyomásesés, sokk és akár eszméletvesztés. A legfontosabb késői szövődmény a postthromboticus szindróma, amely tartós lábdagadással, nehézláb-érzéssel, bőrelváltozásokkal és krónikus vénás elégtelenséggel járhat. A megfelelő életmód trombózis után jelentősen csökkentheti ennek kialakulásának esélyét.

Ritkán, a felső végtag mélyvénás trombózisa is előfordulhat. Leggyakrabban a vena axillaris vagy a vena subclavia érintett. Kialakulhat ismétlődő sportmozgások, jelentős fizikai megterhelés vagy vállövi vénás kompresszió következtében. Másodlagos formája gyakran centrális vénás katéterekhez, tartós intravénás eszközökhöz vagy kemoterápiás kezelésekhez kapcsolódik. A rehabilitáció és a mozgás fokozatos beiktatása valamint a fáslizás trombózis után ezekben az esetekben is elengedhetetlen.

Gyakori kérdések

Mikor lehet elkezdeni a gyógytornát trombózis után?

• A gyógytorna trombózis után minden esetben egyéni elbírálás alapján kezdhető meg. A legtöbb esetben trombózis után a korai mobilizáció megfelelő véralvadásgátló kezelés mellett biztonságos és előnyös lehet.

Miért fontos a kompressziós harisnya viselése trombózis után?

• A kompressziós harisnya trombózis után javítja a vénás visszaáramlást, csökkenti az oedemát és hozzájárulhat a postthromboticus szindróma megelőzéséhez.

Mennyi ideig kell véralvadásgátlót szedni trombózis után?

• A véralvadásgátló kezelés trombózis után az egyéni kockázati tényezőktől függ, de általában legalább 3–6 hónapig tart, bizonyos esetekben pedig ennél hosszabb ideig is szükséges lehet.

Milyen tünetek utalhatnak tüdőembóliára trombózis után?

• A hirtelen jelentkező dyspnoe, mellkasi fájdalom, tachycardia, cyanosis, haemoptoe vagy ájulás trombózis után az embolia pulmonalis figyelmeztető jele lehet, amely azonnali orvosi ellátást igényel.

Mélyvénás trombózis után kiújulhat a trombózis?

• Igen. Trombózis után a kiújulás kockázata magasabb lehet, ezért trombózis után különösen fontos a rendszeres testmozgás, a kompressziós terápia, az egészséges életmód, az előírt gyógyszerek szedése és a szakorvosi kontrollvizsgálatokon való részvétel.

Források:

Luis Rodríguez-Peralto J, Carrillo R, Rosales B, Rodríguez-Gil Y. Superficial thrombophlebitis. Semin Cutan Med Surg. 2007 Jun;26(2):71-6. doi: 10.1016/j.sder.2007.02.002. PMID: 17544957.

Nasr H, Scriven JM. Superficial thrombophlebitis (superficial venous thrombosis). BMJ. 2015 Jun 22;350:h2039. doi: 10.1136/bmj.h2039. PMID: 26099257.

Krasinski Z, Gabriel M, Oszkinis G, Dzieciuchowicz L, Begier-Krasinska B. Thrombophlebitis profunda bei Patienten nach der konventionellen und laparoskopischen Gallenblasenentfernung [Thrombophlebitis profunda in patients after conventional and laparoscopic cholecystectomy]. Langenbecks Arch Chir Suppl Kongressbd. 1998;115:1105-6. German. PMID: 9931805.