Nemcsak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

dr. Kósa Éva dr. Kósa Éva 2014.07.14 2018-11-29 18:09:11.749927 Lifestyle
Fulorrgegekozpont.hu
A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg.

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

A vénás elégtelenség hosszútávon fekélyhez, trombózishoz is vezethet

A kezeletlen visszeres panaszok, hosszútávon ülő-vagy állómunkával és egyéni hajlammal társulva olyan szövődményekhez vezethet, mint a jellemzően a vénás fekély, vagy a felületes- illetve mélyvénás trombózis. A fentebb említett panaszok vagy olyan tünetek, mint például a belbokák körül megjelenő hajszálértágulatok, barnás bőrelszíneződések, vagy bőrbehúzódás és megkeményedés esetén, érdemes szakemberhez fordulni, mivel ezek már egy súlyosabb állapotot jelentenek. Az időben megkezdett kezeléssel a folyamat rosszabbodása és a szövődmények kialakulásának esélye minimálisra csökkenthető.

Életmódváltás, vagy műtét?

Felvetődik kérdés, hogy mi a legjobb megoldás: az életmódváltás és a kompressziós harisnya viselése, vagy a műtét?

Dr. Kósa Éva szerint a megoldást részben a beteg, részben az erek állapota határozza meg. Amíg a visszértágulat mértéke nem okoz az illető számára esztétikai problémát, illetve a visszérelégtelenségnek még nem alakultak ki súlyos jelei, addig a beteg dönthet a konzervatív vagy más néven műtét nélküli kezelés mellett. Ennek alappillére a kompressziós terápia – beleértve a rugalmas pólyát, a kompressziós térdzoknit, combharisnyát vagy harisnyát – ezek feladata, hogy külső nyomást gyakorolva összenyomják a visszereket, így segítik bennük a felfelé történő véráramlást, csökkentik a visszerekben levő megnövekedett nyomást, ezáltal mérséklik a vénás pangást és a visszérelégtelenség okozta panaszokat is. - mondja dr. Kósa Éva. A kezelés további részét alkotják a gyógyszeres-, a mozgás- és az életmód-terápiák. Amennyiben előrehaladottabb állapotról van szó és fájdalmas panaszokat okoznak a visszértágulatok, úgy célszerű műtéti megoldást (a legkorszerűbb a rádiófrekvenciás visszérműtét) igénybe venni, egyrészt a fájdalom csökkentése, másrészt a szövődmények elkerülése miatt.

 

 

 

 

Orvos válaszol

Orvos válaszol - R. József

tüdőembólia

Tisztelt Trombózisközpont!

51 éves férfi vagyok, magas, vékony testalkatú. Nem dohányzom, nem iszom, próbálok minél többet mozogni, egészségesen élni. Az utóbbi időkig semmilyen jelentősebb egészségügyi problémám nem volt. December hónapban többször is fájdogált a jobb vádlim, de trombózisra utaló jel nem volt ( több orvos szerint sem ... ). Január elején mégis kétoldali tüdőembóliával kerültem kórházba. Mivel említettem a lábfájdalmakat, megultrahangozták, és megállapították, hogy onnan, a mélyvénákból indulhattak a rögök.
A vénásan kapott vérhígító nem hatott ( végeztek vérvizsgálatot, de nem igazolta hogy genetikai oka lenne ), így 1-2 nap után Eliquis -t kaptam, amit azóta is szedek ( 2 x 5 mg ). Az orvosaimmal messzemenően meg voltam/vagyok elégedve, emberileg és szakmailag is kiválóak. Nagyon hálás vagyok nekik hogy megmentettek, kezeltek, és mostmár gyakorlatilag panaszmentes vagyok.
Viszont, kicsit az az érzésem, mint amikor valaki fájó foggal elmegy a fogorvoshoz, az pedig fájdalomcsillapítóval hazaküldi.

A vérhígítóval - remélhetőleg - megfelelően orvosolva van a problémám, viszont a kiváltó okról nem tudni semmit. Örökletes okot nem ismerek, a munkámban és szabadidőmben is gyakran ülök számítógép előtt, de nem extrém sokat. Világéletemben viszonylag szűk farmernadrágot viseltem, munkában, otthon, még kerékpározás közben is, de azt hiszem túlzott optimizmus lenne erre fogni a történteket.

Több helyen olvastam, hogy az alsó végtagi vénák rendellenessége is kiválthatta a vérrögök képződését, de a szervezetben zajló kóros folyamatok is eredményezhetik a vér alvadási zavarait. De attól tartok Önök még számos további okot is fel tudnának sorolni. Ezek felderítése nem tartozna hozzá a kórházi
kezeléshez ?
Tiszteletteljes kérdésem tehát a "hogyan tovább" -ra vonatkozna: Önök milyen vizsgálatokat javasolnak ? Van valamiféle ajánlott procedúra, amivel be lehetne határolni a kiváltó okokat ? Vagy a háziorvosomhoz forduljak, ha mindezeknek a végére szeretnék járni ? ( Sajnos az Önök rendelésére a közeljövőben valószínűleg nem tudok eljutni. )


Válaszukat előre is köszönöm!


R.József

Tisztelt József!
A trombózis, tüdőembólia okának kiderítése bonyolult folyamat, mert trombózisra külső és belső tényezők is hajlamosítanak. Amennyiben örökletes okot nem találtak, gyulladásos folyamatok, tumorok irányában javasolt vizsgálatokat elvégezni. A vizsgálatok száma, iránya függ az egyéb panaszoktól, fizikális vizsgálattól. Alapvizsgálatok között van a nagyrutin labor, hasi UH, férfiaknál urológiai vizsgálat. Ha hozzánk nem is tud eljönni, de mindenképpen javasolom, hogy a területileg illetékes angiológiát keresse fel további gondozás céljából. A góc és tumorkutatást háziorvosa tudja koordinálni. Ennél részletesebb vizsgálatsort vizsgálat és leletek nélkül nem tudok írni, mert azt egy adott pont után a meglevő leletek határozzák már meg és egyénenként változik.
Tisztelettel:
Dr Kósa Éva

Páciensek mondták

Maximális figyelem

Nem bántam meg, hogy 180 – 190 km. távolságból a Dr. Kósa Éva doktornő mellett döntöttem. Eddig két alkalommal kerestem fel, maximális figyelmet, kiváló szakmai hozzáállást, türelmet és empátiát tapasztaltam a problémán megoldása, illetve a gyógyulásom érdekében. 

További vélemények

Kapcsolódó videók


Visszalépés az előző oldalra...

Orvos válaszol

Kérjük, töltse ki az űrlapot, és kollégánk fel fogja venni Önnel a kapcsolatot. 

Név:

E-mail:

Az Ön kérdése

Facebook csoportjaink

PRIMA MEDICA