Szívritmuszavar esetén a véralvadásgátló terápia életmentő lehet

2017-06-25 22:15:14.115281 Lifestyle
Fulorrgegekozpont.hu
Az idő előrehaladtával sokaknál jelentkeznek szívritmuszavarok, melyek kisebb mértékben az egészségeseknél is előfordulnak olykor, általában extra ütés formájában. A súlyosabb ritmuszavarok leggyakoribb esete a pitvarremegés, azaz a pitvarfibrilláció, mely olyan szövődményeket okozhat, mint pl. az embólia. Hogy miként lehet ezt elkerülni, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Az idő előrehaladtával sokaknál jelentkeznek szívritmuszavarok, melyek kisebb mértékben az egészségeseknél is előfordulnak olykor, általában extra ütés formájában. A súlyosabb ritmuszavarok leggyakoribb esete a pitvarremegés, azaz a pitvarfibrilláció, mely olyan szövődményeket okozhat, mint pl. az embólia. Hogy miként lehet ezt elkerülni, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

 

Mi az a pitvarfibrilláció?

Pitvarfibrilláció a szívritmuszavarok egy olyan formája, mely során a sinus-csomó nem képes ellátni feladatát, ezért a szív pitvarai gyors és szabálytalan összehúzódásokat produkálnak a gyors elektromos kisülések hatására. Ekkor a pitvarok akár 400-szor is összehúzódhatnak, ráadásul a zavar bizonyos mértékben a kamrákat is érintheti, igy ott is szabálytalan összehúzódások keletkezhetnek. Ezáltal a szív kevésbé erős munkára képes, igy csökken a keringés hatékonysága. A pitvarfibrilláció felléphet alkalmi jelleggel, de rossz esetben akár állandósulhat is.

A probléma hátterében gyakran magasvérnyomás, cukorbetegség, pajzsmirigyzavar, billentyűelégtelenség áll, ám nem ritka az sem, amikor a pitvarfibrilláció önállóan van jelen.  Tüneteit tekintve szapora, rendszertelen szívdobogás, légszomj, nehézlégzés és szédülés fordul elő a leggyakrabban, viszont vannak esetek, amikor csupán 24 órás EKG monitorozás vizsgálat során derül fény a problémára. Ráadásul mivel olykor tünetszegény a zavar, az is előfordulhat, hogy már egy gyakori és életveszélyes szövődménye, a stroke hívja fel rá a figyelmet- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Asprin-nel elkerülhető?

A pitrvafibrilláció nagy veszélye, hogy ekkor lényegesen megnő a vérrögök kialakulásának esélye. Ennek oka, hogy a remegés következtében a pitvarban lévő vér a remegő pitvarfalon megalvad és a leszakadó alvadékot a kamrai összehúzódás az aortába, majd elsősorban az agyi erekbe nyomja. Így alakul ki az agyi trombózis, vagy más néven stroke. 

Hogy ez elkerülhető legyen, fontos a megfelelő antikoaguláns (véralvadásgátló) terápia beállítása. Ez a pitvarfibrilláció kezelésének legfontosabb célja. Erre kitűnő szolgálatot tesznek az új típusú véralvadásgátlók (NOAC), és a korábban használt a K-vitamin antagonisták, a cumarinok. Az előbbiek alkalmazása sokkal kényelmesebb, de több, az OEP által emelt akadálya van a támogatással történő felírásnak. Egyszerű alkalmazásánál fogva kedvelt gyógyszer az aspirin, de erről feltétlenül tudnunk kell, hogy elsősorban a vérlemezkék összecsapzódását akadályozza meg, és nem annyira véralvadásgátló. A pitvarfibrilláció esetében azonban a leghatékonyabb stroke-megelőző kezelés az alvadás gátlása.  Az aszpirinnel kapcsolatban egyébként is több meggondolás szükséges: ugyanis amellett, hogy több mellékhatással is számolni kell alkalmazásuk során, sokan rezisztensek rá. Bár az aspirin acetilsav-tartalmánál fogva elvileg gátolja a vérlemezkék összecsapódását, ám vannak, akiknél ez a folyamat nem megy végbe tökéletesen (pl. a dohányosoknál). Ekkor aspirin rezisztenciáról beszélünk, és hogy az illetőnél hatásos-e a kezelés, arról egy speciális laborvizsgálattal lehet megbizonyosodni. Amennyiben beigazolódik az aspirin rezisztencia megléte, úgy más típusú véralvadásgátló kezelést ír elő a szakember- igy a beteg minimálisra csökkentheti a stroke kialakulásának kockázatát.

„Ahogyan egy korábban élt nagyhírű belgyógyász mondta: olyan van, hogy az orvos azt hiszi, hogy kezel, olyan is, hogy a beteg azt hiszi, hogy kezelve van! De ha az orvos is azt hiszi, hogy kezel és a beteg is hiszi, hogy kezelve van, de valójában semmi sem történik: na, az az igazi életveszély”- mondja prof. Blaskó György.

 

Visszalépés az előző oldalra...

Orvos válaszol

Kérjük, töltse ki az űrlapot, és kollégánk fel fogja venni Önnel a kapcsolatot. 

Név:

E-mail:

Az Ön kérdése

Facebook csoportjaink

PRIMA MEDICA