A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Trombózis volt a családban. Féljek én is?

Trombózis volt a családban. Féljek én is?

Prof. Dr. Blaskó György Létrehozva: 2016.03.31 Módosítva: 2018.01.31

Az érrendszert érintő problémák vezető betegségeknek számítanak a magyar lakosság körében, ennek ellenére a legtöbben nem veszik elég komolyan az esetleges rizikótényezőket. Ennek oka többek között az, hogy nem is sejtik, hogy az olyan veszélyes betegség, mint pl. a trombózis, sokkal gyakrabban alakul ki, ha a családban előfordult már. A trombózisról és annak genetikai tényezőkről prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszél.

A rettegett trombózis

A megfelelő véralvadás a szervezet számára kiemelt jelentőséggel bír, hiszen ha abban hiba keletkezik, az az életet is veszélyeztetheti. Maga a folyamat kifejezetten bonyolult, többlépcsős eseménysor (véralvadási kaszkád), melyben a történések vízesésszerűen aktiválják egymást – ennek következtében a folyamat végére az oldható fibrinből oldhatatlan fibrinogén keletkezik, mely dugószerűen lezárja a sebet.

Amennyiben a véralvadás túlzott mértékben megy végbe, az az erekben thrombus kialakulásához vezethet. A vérrög pedig a kialakulási helyéről leszakadva a véráramlás útján eljuthat a létfontosságú szervek fő ereibe is, ahol elzáródást okozva olyan katasztrofális állapotokat hozhat létre, mint pl. az életveszélyes tüdőembólia.

Örökölhető a hajlam?

A trombózis kialakulásában nagy szerepet játszhatnak az öröklött tényezők is, melyet mind az apai, mind pedig az anyai oldalról magunkkal hozhatjuk. Abban az esetben, ha csak az egyik gén hibás, heterozigóta, ha mindkettő, akkor homozigóta az illető a mutációra nézve. Emlékezzünk a tragikus hirtelenséggel a pálya szélén összeesett és meghalt híres sportolókra, a repülőtereken hirtelen meghalt utasokra: ezen halálos végű tüdőemboliás esetek jelentős részét okozta az, hogy nem vizsgálták ki őket korábban a trombózisra hajlamosító tényezőkre!

Az öröklött tényezők közé tartozik többek között az alvadás un. V-ös faktorának Leiden mutációja, a MTHFR mutáció, illetve az antithrombin, a protein C, és a protein S alvadási faktorok számos mutációja, ami a funkcióikban jelentős változásokat eredményez. .

A genetikai érintettséget figyelmen kívül hagyni azért nem szerencsés, mert az összes megbetegedés közel 40%-ért tehető felelőssé. Éppen ezért a fiatal korban, családilag halmozottan jelentkező tünetek– végtagduzzadás, meleg, lilásvörös bőr, fájdalom – jelentkezése előtt érdemes utánajárni, hogy a családban előfordult-e a megbetegedés, ugyanis az jelentősen megnöveli a vérrögök örökletes kialakulásának esélyét- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája. A szakember hozzátette, a veszély megsokszorozódik, amennyiben az illető hosszú ideig immobilissá válik (pl. fekvőgipsz) illetve fogamzásgátlót, vagy más hormonális készítményt szed.

Vérvizsgálattal a megelőzésért

A trombózisra való hajlam, a genetikai mutációk vérvétel útján mutathatóak ki. A gyors, és fájdalommentes vizsgálat után, ha a mutáció igazolást nyert, a szakember életmódváltoztatást, és anticoaguláns - vagyis a véralvadást csökkentő- gyógyszeres kezelést javasolhat megelőzésképpen.

Fontos megemlíteni azt is, hogy a trombózisra való hajlam nem csak a szülőktől, hanem akár a nagyszülőktől, vagy akár távolabbi rokonoktól is örökölhető, így a családi anamnézis során ezeket a tényezőket is figyelembe kell venni.

Forrás: Trombózisközpont

 

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor Úr/Nő!

Jelenleg 6 hetes kismama vagyok (szívhang az 5+2 hetes vizsgálatkor még nem volt, csak petezsák és szikhólyag). 5 hónapja a 39. héten meghalt a kislányom a pocakomban, a boncolási jegyzőkönyv szerint méhen belüli hypoxiája lett, de vérrögöt nem találtak és egyébként a terhességgel minden rendben volt (IR-em és PCO-m van,szedtem Merckformint a terhesség 14.hetéig, de a cukrom mindig rendben volt, valamint a terhesség 32.hetétől napi 25µg EUTHYROX-ot szedtem, a mai napig). Csináltattam trombózis panelt, mely alapján csak az MTHFR gén (C677T) lett heterozygota, a többi (FV Leiden, FII/Protrombin gén, MTHFR A1298C) normál. Hematológushoz csak két hét múlva van időpontom, aki telefonban azt mondta, hogy kezdjem el azonnal szúrni a napi 0,4ml clexane-t. A nőgyógyász szerint majd a terhesség vége felé kellene adnom az injekciót. Félek, hogy nehogy baja legyen a babámnak, azzal, hogy kivizsgálás nélkül elkezdem szúrni az injekciót. Ön szerint szükséges most azonnal elkezdenem szúrni?

Mielőbbi válaszát köszönöm:
Bettina

Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász
Kedves Bettina !
Az MTHFR C677T heterozygotaság miatt elég lenne akkor elkezdeni szúrni, ha már bizonyítottan van szívhang. Mindenképpen jöjjön be a Trombózis központba a hiányzó vizsgálatok elvégeztetésére, amit lehet Clexane mellett is. A nőgyógyászának nincs igaza, mert éppen a gyorsabban elöregedő méhlepényi erek miatt kell a terhesség végéig Clexane-t adni.
A viszontlátásig üdvözli : Dr. Blaskó György

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Mindent elmagyaráz

A recepción dolgozó kollegák rendkivül segítőkészek. A doktorúr mindent nagyon szépen elmagyaráz, hogy az orvosi szavak, értékek és a diagnózis a laikusnak is érthető legyen.

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

A fiataloknak csupán kevesebb mint a fele venne részt trombózis rizikó vizsgálaton

A fiataloknak csupán kevesebb mint a fele venne részt trombózis rizikó vizsgálaton

A trombózis rizikó vizsgálat egyre elterjedtebb manapság- ez nem is meglepő, hiszen több olyan kóros állapot, betegség is létezik, melyek megnövelik a vérrögök kialakulásának esélyét. Mivel a mélyvénás trombózis viszonylag gyakori problémának számít, így a megelőzése egyre jobban a köztudatba kerül, ahhoz viszont tudni kell, kiket veszélyeztet a legjobban. Hogy pontosan kiket, azt prof. Blaskó Györgytől, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájától tudtuk meg a Trombózis Világnapja alkalmából, ahogy azt is, hogy kik azok, akik a leginkább és a legkevésbé vennének részt hasonló vizsgálaton. 

További részletek
Mikor gyanakodjak limfómára nyirokcsomó megnagyobbodás esetén?

Mikor gyanakodjak limfómára nyirokcsomó megnagyobbodás esetén?

A nyirokcsomó megnagyobbodása gyakori tünetnek számít, hiszen a fertőzésekkel szembeni védekezés fontos hálója a nyirokcsomó. Azonban, ha látszólag minden ok nélkül tapintunk ki magunkon duzzadt nyirokcsomókat, akkor sokszor pánikba esünk hiszen az egyik gyakori rosszindulatú hematológiai daganat, a limfóma tünete is lehet. Dr. Kárpáti Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ onkohematológusát arról kérdeztük, vajon mikor gyanakodjunk súlyos betegségre nyirokcsomó megnagyobbodás esetén. 

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica Egészséghálózat