Tüdőgyulladás vagy tüdőembólia-gyakran félrenézik

A mélyvénás trombózis gyakori szövődménye a tüdőembólia, mely akár azonnali halállal is végződhet, ám az esetek egy részében mégis félrediagnosztizálják a betegséget. Hogy miért alakul ki az embólia, és hogy milyen tünetek hívják fel rá a figyelmet, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

Tüdőgyulladás vagy tüdőembólia-gyakran félrenézik

A mélyvénás trombózis gyakori szövődménye a tüdőembólia, mely akár azonnali halállal is végződhet, ám az esetek egy részében mégis félrediagnosztizálják a betegséget. Hogy miért alakul ki az embólia, és hogy milyen tünetek hívják fel rá a figyelmet, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.


Elszabadult vérrög a tüdőben

A mélyvénás trombózis legrettegettebb szövődménye a tüdőembólia. Ekkor a vénában keletkezett vérrög egésze, vagy egy-egy részei leszakadnak, majd a tüdő artériájába kerülve elzáródásokat okoznak. Főbb tünetei a légszomj, hidegrázás, mellkasi fájdalom, szédülés, valamint véres köhögés, viszont vannak esetek, amikor a figyelmeztető jelek nem annyira egyértelműek.

Az American Journal of Emergency Medicine közleménye szerint a sürgősségire érkezett tüdőembóliás betegek 1/3-át félrediagnosztizálják, főleg akkor, ha kórtörténetükben krónikus tüdőbetegség, illetve asztma szerepel. Pedig megelőző kezelés nélkül mélyvénás trombózis után 15-18%, ortopédiai műtétek kapcsán akár 70% is lehet az előfordulása, míg kellő terápia mellett ez ma már 1% körül van, így a mielőbbi kezelés kulcsfontosságú.


A hangsúly a megelőzésen van

A tüdőembólia egy életveszélyes állapot, és ha a vérrög a főtörzs artériájába kerül, akkor azonnali halállal végződhet. Éppen ezért fontos mélyvénás trombózis esetén a mihamarabbi orvosi segítség, hiszen véralvadásgátló terápia hiányában a vérrög könnyen a véráramba kerülhet, majd haladhat a tüdő, felé. A kezelés leggyakrabban heparin injekció adásával történik, melyet a trombózis bekövetkezte után is egy darabig alkalmaznia kell a betegnek.

„A heparinnak több formája van. Ma már a Nátrium –heparint legfeljebb egy napig használjuk, utána alacsony molekulatömegű heparint (LMWH) kell alkalmazni, és ezt viszont átlagban 6 hétig.”- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

A trombózist követően természetesen szükség van az állapotot kiváltó okok felkutatására (pl. genetikai hajlam, daganatok, erek állapota), valamint életmódváltásra (egészséges ételek, rendszeres testmozgás), hogy meg lehessen akadályozni a további vérrögök keletkezését. A genetikai hajlamot legkorábban a trombózis után 3 hónappal javasolt kivizsgálni, LMWH adása alatt.

 

Téma szakértője

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

  • Specialitások:
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Üdvözlöm! Mélyvénás felkari trombózisom volt 2017. decemberében, a vérrög feloldódott 2018. januárjában. Véralvadásgátlót szedek. Olyan kérdéssel fordulok önhöz, hogy megterhelőbb fizikai munkát már végezhetek vele?
    Kedves László !
    Nem írja, hogy hol volt a thrombozisa, mit szed, milyen munkára gondol. Sokaknak már az emeletjárás is megerőltető. Kérek részletesebb információt.
    Üdvözlettel : Dr. Blaskó György
    katona laci

    Prof. Dr. Blaskó György

    belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Komolyan odafigyelt

    A megbeszélés igen kellemes hangulatban telt. A Professzor úr ugyanakkor komolyan odafigyelt minden kérdésre. Ilyennek kellene lennie minden orvos-beteg kapcsolatnak. Nem éreztem azt, hogy sürgetnének, igazán feszültségmentes találkozás volt.
    Prof. Dr. Blaskó György
    Prof. Dr. Blaskó György
    belgyógyász

    Kapcsolódó videók

    Létrehozás ideje: 2014.02.04 Utolsó módosítás: 2018.11.08