Véralvadásgátló mellett trombózis?
A véralvadásgátló gyógyszerekről, azok, akik nem szednek ilyesmit, csak keveset tudnak. Sőt, akik szedik, azok sem mindig vannak tisztában azzal, hogy milyen szert, és hogy meddig kell szedniük. Hogy egy kicsit megérthessük a véralvadásgátlók szedésének mikéntjét, és többet megtudjunk arról, hogy meddig kell őket alkalmazni, segítségül hívtuk professzor dr. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját.
A véralvadásgátló gyógyszerekről, azok, akik nem szednek ilyesmit, csak keveset tudnak. Sőt, akik szedik, azok sem mindig vannak tisztában azzal, hogy milyen szert, és hogy meddig kell szedniük. Hogy egy kicsit megérthessük a véralvadásgátlók szedésének mikéntjét, és többet megtudjunk arról, hogy meddig kell őket alkalmazni, segítségül hívtuk professzor dr. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját.
Meddig kell szedni a "vérhigítót"?
Hogy meddig kell szedni egy véralvadásgátlót, mint megtudtuk, ez nem ennyire egyszerű kérdés. Sok mindentől függ.
„Az, hogy egy adott véralvadásgátlót meddig kell szedni, nagyon sok mindentől függ. Jellemzően, ha valakinek mélyvénás trombózisa volt, de nincs túlsúlya, nincsenek genetikus rizikói, és nem jelentkeznek szövődmények – vagyis a legsimább esetben – minimum fél – egy évig szokták javasolni a gyógyszer szedését. Természetesen ez csak egy viszonyítási alap, mivel rengeteg a befolyásoló tényező. Ha jelentkeznek szövődmények, esetleg a beteg túlsúlyos, diabéteszes, vagy mondjuk csonttörése is volt, akkor a szedési idő teljesen egyedivé válik, és az orvos határozza meg. Ugyanez a helyzet akkor, amikor örökletes rizikófaktorok vannak jelen, hiszen így már halmozottan rizikósnak számít, és a gyógyszerezése egy életre is szólhat, vagy addig, amíg egy másik betegség miatt megszakítani nem vagyunk kénytelenek azt. Azt is tudni kell, hogy a rizikófaktorok nem összeadódnak, hanem felszorozzák egymást, így azt lehet mondani, hogy ha a beteg nem a legsimább tartományban van, akkor a véralvadásgátló szedése egyedi elbírálás alá esik.”
Nincs „egyengyógyszer”
Ahogyan a betegek sem egyformák, úgy nem lehet mindenkinek ugyanazt a gyógyszert adni, hiszen más a javasolt területük, és más az alkalmazásuk is
„Természetesen nem kap mindenki ugyanolyan alvadásgátlót. Jelenleg is több készítmény van forgalomban, melyek közül az orvos választhat, hogy melyiket ítéli a legjobbnak az adott helyzetre. Itt bejönnek olyan szempontok is – persze csak a beteg egészsége után – mint a használhatóság (tabletta vagy éppen injekció), az indikációs területek (vagyis hogy mikor és hova javasolják), valamint a támogatottság, ami szerencsére egyre szélesebb körű, hála a folyamatos kutatásoknak, és a gyógyszerek tökéletesítésének.” – mondja professzor dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
Előfordulhat trombózis a gyógyszer mellett is
Sajnos azt is megtudtuk, hogy a véralvadásgátlók nem nyújtanak teljes biztonságot a trombózissal szemben, bár az is tény, hogy ez csak ritkán fordul elő.
„A véralvadás területén is számos újdonságot fedeztek fel, tehát nem ismerünk minden mechanizmust, még mindig vannak feltáratlan területek. Pont a legutolsó világkongresszus tárgyalta ezeket az újonnan megismert mechanizmusokat, amiket ma még gyógyszerekkel befolyásolni nem tudunk. Innen adódik, hogy a véralvadásgátló mellett is előfordulhat trombózis, bár azt is hozzá kell tenni, hogy ez az esetek kevesebb, mint 2%-át érinti.”