Vérzékenységre utalhat, ha valaki vérszegény

A vérszegénység elég gyakori a lakosság körében, ám a vashiányos vérszegénység egyik figyelmeztető tünete lehet a vérzékenységnek. Hogy pontosan mit kell tudni a betegségről, és hogy milyen veszélyei vannak, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.

A vérszegénység elég gyakori a lakosság körében, ám a vashiányos vérszegénység egyik figyelmeztető tünete lehet a vérzékenységnek. Hogy pontosan mit kell tudni a betegségről, és hogy milyen veszélyei vannak, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.

 

Amikor a véralvadás egyensúlya felborul

A véralvadás egy igen bonyolult, egyensúlyt biztosító rendszer, mely sérülés estén megalvasztja a vért, de az érpályában folyékony állapotban tartja. A folyamat középpontjában az úgynevezett véralvadási kaszkád/ felgyorsuló kémiai reakció/ áll, melynek végcélja, hogy a sérülés helyén egy oldhatatlan fibrinháló képződjön. Ezen reakcióban a vérlemezkék, az ér összehúzódása és több enzim, fehérje, alvadási faktor vesznek részt.

Amennyiben a véralvadási folyamatban résztvevő anyagok mennyisége, illetve működése nem megfelelő, akkor vérzékenység jön létre, ami lehet veleszületett, vagy életünk folyamán kialakult betegség következménye is.

Von Willebrand szindróma és a hemofília

A vérzékenységet gyakran a hemofíliával azonosítják, viszont ez csupán az egyik típusa a betegség csoportnak . A VIII vagy a IX alvadási faktor veleszületett hiányát, csökkent működését jelenti. A hemofíliánál lényegesen gyakoribb vérzékenység a von Willebrand szindróma, mely során a von Willebrand nevű alvadási faktor hiányzik, vagy működésében zavar keletkezik, így a funkciója csökken. Ez a faktor van a plazmában, a vérlemezkékben és az erek falán is, így zavara esetén a vérlemezkék nem tudnak kitapadni a sérülés helyén az érfalhoz, nem képesek egymáshoz sem kötődni. Sőt a VIII alvadási faktor aktivitása sem tud kellő ideig fennállni, ezért a vérzés nem tud normális ütemben elállni, sőt újra el kezd vérezni a seb. Ez a vérzékenység viszonylag gyakori, de szerencsére az esetek többségében nem a súlyos formája áll fenn- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

A von Willebrand szindrómánál ritkább, de a férfiak körében súlyosabb kórkép a hemofília A és B ( azért a fiúknál, mert ez a vérzékenység az X kromoszómával öröklődik). Nekik ugyanis a nemi kromoszómájuk XY, míg a lányoké XX, így női beteg X kromoszómáját a másik egészséges X kromoszóma ellensúlyozza.

A gyakoribb az A típusú hemofília, mely esetében a VIII-as alvadási faktor hiányzik a vérből, vagy csökkent aktivitású, míg a ritkább B típusúban a IX-es faktor hiányzik, vagy csökkent. Igazán fájdalmas betegség, mivel gyakoriak az izom és az ízületekben fellépő spontán bevérzések. A vérzések megelőzéseként, a betegeket a hiányzó alvadási faktorok intravénás adásával kezelik.

Van, hogy vérszegénység esetén derül fény a problémára

A vérzékenység rendszerint már kisgyermekkorban felismerhető: ekkor a szülő nehezen gyógyuló sebekre, bőr alatti bevérzésekre, gyakori orrvérzésre, vérvizelésre lesz figyelmes, valamint arra, hogy gyermeke gyakran fájlalja a végtagjait, bevérzik az ízülete.

A von Willebrand betegséget gyakran csak felnőtt korban diagnosztizálják, mert enyhébb a vérzékenységi állapot. Bár leggyakrabban a gyakori orrvérzés, a foghúzás utáni elhúzódó vérzés, valamint az erős, elhúzódó menstruáció hívja fel a figyelmet az állapotra, vagy a kialakuló vérszegénység, ami nemegyszer rutin vérvételnél derül ki, és az okok keresése során jutnak el vérzékenység diagnózisához.

Jó hír azonban, hogy a von Willebrand szindróma esetén véralvadást segítő gyógyszerekkel könnyen orvosolni lehet a problémát enyhébb esetben. Súlyosabb formában, bizonyos szituációkban /sebészeti beavatkozás, erős orrvérzés, erős menzesz/ injekciót, vagy Willebrand alvadási faktort tartalmazó infúziót kell kapnia a paciensnek.

Téma szakértői

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztel Doktornő / Doktor Úr! 18 éves lányom szájnyálkahártya-törletből vett minta alapján készült leletei szerint V. alvadási faktor Leiden mutációja (R506Q) normál, Prothrombin G20210A mutáció normál, de az MTHFR-gén C677T 1. allél: normál, 2. allél: mutáns, genotípus: HETEROZYGOTA. Fogamzásgátlót szedhet-e? Ha nem, mit javasolna fogamzásgátlásra? Az élet egyéb területein mire szükseges figyelnünk, milyen óvintézkedéseket megtennünk? Válaszát hálásan köszönjük! Napsütéses tavaszt, Hóbor Andrea
Tisztelt Asszonyom!
A leány elküldött leletei alapján, fokozott trombózis készséget nem mutat. Terhesség esetén a folsav bevitelre kell majd odafigyelnie.
Sajnos ebből a néhány eredményből nem alkothatok véleményt a fogamzásgátlással kapcsolatban.
Amennyiben a családban volt mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia, akkor nem javaslom a hormonális fogamzásgátlást, a közölt negatív leletek ellenében sem.Sok tényező befojásolja a trombózis készséget, a leányánál nem teljes a kivizsgálás.
Én az Ön helyében az óvszer használatát javasolnám, hisz az megvédi a leányt a betegségektől is.
Üdvözlettel :Dr. Szélessy Zsuzsanna

Kapcsolódó oldalak

Létrehozás ideje: 2015.07.23 Utolsó módosítás: 2017.06.28