Vérzékenységre utalhat, ha valaki vérszegény
A vérszegénység elég gyakori a lakosság körében, ám a vashiányos vérszegénység egyik figyelmeztető tünete lehet a vérzékenységnek. Hogy pontosan mit kell tudni a betegségről, és hogy milyen veszélyei vannak, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.
Amikor a véralvadás egyensúlya felborul
A véralvadás egy igen bonyolult, egyensúlyt biztosító rendszer, mely sérülés estén megalvasztja a vért, de az érpályában folyékony állapotban tartja. A folyamat középpontjában az úgynevezett véralvadási kaszkád/ felgyorsuló kémiai reakció/ áll, melynek végcélja, hogy a sérülés helyén egy oldhatatlan fibrinháló képződjön. Ezen reakcióban a vérlemezkék, az ér összehúzódása és több enzim, fehérje, alvadási faktor vesznek részt.
Amennyiben a véralvadási folyamatban résztvevő anyagok mennyisége, illetve működése nem megfelelő, akkor vérzékenység jön létre, ami lehet veleszületett, vagy életünk folyamán kialakult betegség következménye is.
Von Willebrand szindróma és a hemofília
A vérzékenységet gyakran a hemofíliával azonosítják, viszont ez csupán az egyik típusa a betegség csoportnak . A VIII vagy a IX alvadási faktor veleszületett hiányát, csökkent működését jelenti. A hemofíliánál lényegesen gyakoribb vérzékenység a von Willebrand szindróma, mely során a von Willebrand nevű alvadási faktor hiányzik, vagy működésében zavar keletkezik, így a funkciója csökken. Ez a faktor van a plazmában, a vérlemezkékben és az erek falán is, így zavara esetén a vérlemezkék nem tudnak kitapadni a sérülés helyén az érfalhoz, nem képesek egymáshoz sem kötődni. Sőt a VIII alvadási faktor aktivitása sem tud kellő ideig fennállni, ezért a vérzés nem tud normális ütemben elállni, sőt újra el kezd vérezni a seb. Ez a vérzékenység viszonylag gyakori, de szerencsére az esetek többségében nem a súlyos formája áll fenn- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.
A von Willebrand szindrómánál ritkább, de a férfiak körében súlyosabb kórkép a hemofília A és B ( azért a fiúknál, mert ez a vérzékenység az X kromoszómával öröklődik). Nekik ugyanis a nemi kromoszómájuk XY, míg a lányoké XX, így női beteg X kromoszómáját a másik egészséges X kromoszóma ellensúlyozza.
A gyakoribb az A típusú hemofília, mely esetében a VIII-as alvadási faktor hiányzik a vérből, vagy csökkent aktivitású, míg a ritkább B típusúban a IX-es faktor hiányzik, vagy csökkent. Igazán fájdalmas betegség, mivel gyakoriak az izom és az ízületekben fellépő spontán bevérzések. A vérzések megelőzéseként, a betegeket a hiányzó alvadási faktorok intravénás adásával kezelik.
Van, hogy vérszegénység esetén derül fény a problémára
A vérzékenység rendszerint már kisgyermekkorban felismerhető: ekkor a szülő nehezen gyógyuló sebekre, bőr alatti bevérzésekre, gyakori orrvérzésre, vérvizelésre lesz figyelmes, valamint arra, hogy gyermeke gyakran fájlalja a végtagjait, bevérzik az ízülete.
A von Willebrand betegséget gyakran csak felnőtt korban diagnosztizálják, mert enyhébb a vérzékenységi állapot. Bár leggyakrabban a gyakori orrvérzés, a foghúzás utáni elhúzódó vérzés, valamint az erős, elhúzódó menstruáció hívja fel a figyelmet az állapotra, vagy a kialakuló vérszegénység, ami nemegyszer rutin vérvételnél derül ki, és az okok keresése során jutnak el vérzékenység diagnózisához.
Jó hír azonban, hogy a von Willebrand szindróma esetén véralvadást segítő gyógyszerekkel könnyen orvosolni lehet a problémát enyhébb esetben. Súlyosabb formában, bizonyos szituációkban /sebészeti beavatkozás, erős orrvérzés, erős menzesz/ injekciót, vagy Willebrand alvadási faktort tartalmazó infúziót kell kapnia a paciensnek.
Téma szakértője
dr. Szélessy Zsuzsanna
hematológus, belgyógyász
Specialitásai:
- vérzékeny és trombózis rizikóval élő betegeg kezelése
- trombózis-kivizsgálása, kezelése, gondozása,
- szülészeti, műtéti előkészítés segítése
- ismétlődő vetélés kivizsgálása
- véralvadási zavar meddőség hátterében
- terhesség véralvadási zavarral
- vérszegénység diagnosztikája, kezelése
Orvos válaszol
trombózis genetikai vizsgálat
2016. áprilisában agyi trombózisom és vérzésem volt. Genetikai vizsgálat készült,a professzor Úr megállapította nálam a genetikai vizsgálat alapján, hogy Protein S genetikai elváltozásom van.
Xarelto 20 mg-ot szedek naponta egyszer. Volt egy védekezés nélküli együttlétünk a párommal. Azt szeretném megkérdezni, hogy milyen gyógyszerre / injekcióra való átállást ajánlaná, ha mégis teherbe estem (ha már felelőtlenek voltunk, szeretném a kockázatot csökkenteni, amennyiben még lehetséges). Segítségét és válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelettel, Kiss Alexandra
Azonnal át kellene térnie, Clexane, v. Fraxiparine inj. napi 1x-i adására. Amennyiben-50-60 körüli a testsúlya a 0,6 ml Clexane inj adását javasolom. Jelentkezzen a nőgyógyászánál, illetve haematológusnál.
Üdvözlettel: Dr. Szélessy Zsuzsanna
Páciensek mondták
Az orvos szaktudása
További véleményekAz orvos szaktudása, kommunikációja, magabiztossága meggyőző, ez tetszett a legjobban, ill. Ezért mentem önököz.
