Vérzékenységre utalhat, ha valaki vérszegény

A vérszegénység elég gyakori a lakosság körében, ám a vashiányos vérszegénység egyik figyelmeztető tünete lehet a vérzékenységnek. Hogy pontosan mit kell tudni a betegségről, és hogy milyen veszélyei vannak, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.

A vérszegénység elég gyakori a lakosság körében, ám a vashiányos vérszegénység egyik figyelmeztető tünete lehet a vérzékenységnek. Hogy pontosan mit kell tudni a betegségről, és hogy milyen veszélyei vannak, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.

 

Amikor a véralvadás egyensúlya felborul

A véralvadás egy igen bonyolult, egyensúlyt biztosító rendszer, mely sérülés estén megalvasztja a vért, de az érpályában folyékony állapotban tartja. A folyamat középpontjában az úgynevezett véralvadási kaszkád/ felgyorsuló kémiai reakció/ áll, melynek végcélja, hogy a sérülés helyén egy oldhatatlan fibrinháló képződjön. Ezen reakcióban a vérlemezkék, az ér összehúzódása és több enzim, fehérje, alvadási faktor vesznek részt.

Amennyiben a véralvadási folyamatban résztvevő anyagok mennyisége, illetve működése nem megfelelő, akkor vérzékenység jön létre, ami lehet veleszületett, vagy életünk folyamán kialakult betegség következménye is.

Von Willebrand szindróma és a hemofília

A vérzékenységet gyakran a hemofíliával azonosítják, viszont ez csupán az egyik típusa a betegség csoportnak . A VIII vagy a IX alvadási faktor veleszületett hiányát, csökkent működését jelenti. A hemofíliánál lényegesen gyakoribb vérzékenység a von Willebrand szindróma, mely során a von Willebrand nevű alvadási faktor hiányzik, vagy működésében zavar keletkezik, így a funkciója csökken. Ez a faktor van a plazmában, a vérlemezkékben és az erek falán is, így zavara esetén a vérlemezkék nem tudnak kitapadni a sérülés helyén az érfalhoz, nem képesek egymáshoz sem kötődni. Sőt a VIII alvadási faktor aktivitása sem tud kellő ideig fennállni, ezért a vérzés nem tud normális ütemben elállni, sőt újra el kezd vérezni a seb. Ez a vérzékenység viszonylag gyakori, de szerencsére az esetek többségében nem a súlyos formája áll fenn- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

A von Willebrand szindrómánál ritkább, de a férfiak körében súlyosabb kórkép a hemofília A és B ( azért a fiúknál, mert ez a vérzékenység az X kromoszómával öröklődik). Nekik ugyanis a nemi kromoszómájuk XY, míg a lányoké XX, így női beteg X kromoszómáját a másik egészséges X kromoszóma ellensúlyozza.

A gyakoribb az A típusú hemofília, mely esetében a VIII-as alvadási faktor hiányzik a vérből, vagy csökkent aktivitású, míg a ritkább B típusúban a IX-es faktor hiányzik, vagy csökkent. Igazán fájdalmas betegség, mivel gyakoriak az izom és az ízületekben fellépő spontán bevérzések. A vérzések megelőzéseként, a betegeket a hiányzó alvadási faktorok intravénás adásával kezelik.

Van, hogy vérszegénység esetén derül fény a problémára

A vérzékenység rendszerint már kisgyermekkorban felismerhető: ekkor a szülő nehezen gyógyuló sebekre, bőr alatti bevérzésekre, gyakori orrvérzésre, vérvizelésre lesz figyelmes, valamint arra, hogy gyermeke gyakran fájlalja a végtagjait, bevérzik az ízülete.

A von Willebrand betegséget gyakran csak felnőtt korban diagnosztizálják, mert enyhébb a vérzékenységi állapot. Bár leggyakrabban a gyakori orrvérzés, a foghúzás utáni elhúzódó vérzés, valamint az erős, elhúzódó menstruáció hívja fel a figyelmet az állapotra, vagy a kialakuló vérszegénység, ami nemegyszer rutin vérvételnél derül ki, és az okok keresése során jutnak el vérzékenység diagnózisához.

Jó hír azonban, hogy a von Willebrand szindróma esetén véralvadást segítő gyógyszerekkel könnyen orvosolni lehet a problémát enyhébb esetben. Súlyosabb formában, bizonyos szituációkban /sebészeti beavatkozás, erős orrvérzés, erős menzesz/ injekciót, vagy Willebrand alvadási faktort tartalmazó infúziót kell kapnia a paciensnek.

Téma szakértője

Dr. Szélessy Zsuzsanna

hematológus, belgyógyász

  • Specialitások: Vélemények dr. Szélessy Zsuzsannáról>>  
    • Rendelés típusa:
      • személyes, rendelői konzultáció
    • Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt Trombózisközpont! Rendszeres plazmadonor és véradó vagyok, és ezzel kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Utánanéztem a PubMed adatbázisban a plazmaferézis hosszútávú hatásainak de csak néhány cikket találtam. Önöknek mi a véleménye ezzel kapcsolatban? Lehet a véradás vagy plazmaadás valamilyen káros hatással a vérképzésre? Köszönettel: Solymosi Bence
    Tisztelt Soymosi Bence !
    Általában az mondható, hogy a plasma adása évente max 2 alkalommal, a teljes vér adása évente 3 alkalommal lehetséges, hogy a donor szervezete ne károsodjon.Természetesesen maximálisan egészséges donorokról mondható ez el. Az adományozás előtt teljes laboratóriumi vizsgálat szükséges. Meg kell nézni a vérképet a vas raktárakat, a fehérje mennyiséger is a sérumban. A legkissebb eltérés estén sem szabad sem plazmát, sem vért adni.Amennyiben 35 év alatti felnőttróől van szó, akkor a szervezet könnyen tudja pótolni a levett vért.
    Üdvözlettel: Dr. Szélessy Zsuzsanna

    Solymosi Bence

    Dr. Szélessy Zsuzsanna

    hematológus, belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Megnyugtató megoldást kínált

    A doktornő kedvesen, koncentráltan, megragadva a lényeget, megnyugtató megoldást kínált problémánkra. Magabiztossága, szakértelme megnyugtató volt.
    Dr. Szélessy Zsuzsanna
    Dr. Szélessy Zsuzsanna
    hematológus, belgyógyász
    Létrehozás ideje: 2015.07.23 Utolsó módosítás: 2017.06.28