Visszértágulat és érszűkület is állhat a lábfájdalom hátterében

dr. Kósa Éva dr. Kósa Éva 2016.07.13 2018-11-12 14:54:37.729415 Lifestyle
Fulorrgegekozpont.hu

A lábfájdalom olyan gyakori tünet, hogy sokszor hónapok, néha évek telnek el, amíg a betegek orvoshoz fordulnak. Ez leginkább a tartósan fennálló, de nem túl zavaró panaszok esetén jellemző. Azonban érdemes megvizsgáltatni ezeket a problémákat, hiszen súlyos betegséget is jelezhetnek. A visszértágulatról, az érszűkületről, valamint a kezelési lehetőségeikről dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa beszélt.

Mozgásszervi panaszok és az érszűkület

Vádli- vagy combfájdalom esetén, főleg, ha az járásra és mozgásra fokozódik, a legtöbben az izmok túlerőltetésére, az ízületek kopására, fájdalmára gondolnak. Ha azonban a javulás hosszú időn át várat magára, ráadásul a végtagokat hidegnek érezzük, valamint a bőr száraz, hámló, vagy mindehhez a lábujjak, sarkak elszíneződése is társul, akkor gondolni kell az érszűkületre, különösen idősek, cukorbetegek, dohányosok, koszorúérbetegek esetében, illetve akik családjában előfordult már szív-és érrendszeri probléma.

Az idősebbeknél még inkább számolni kell ezzel a lehetőséggel, hiszen a korral együtt nő mind a mozgásszervi betegségek, mind az érszűkület előfordulása. A reumás bántalmak gyakoribb előfordulás alapján hajlamosak vagyunk az időskori fájdalmakat „korral járónak” hinni, és mivel az ízületi panaszok ebben a korban már ritkán válnak teljesen panaszmentessé, a tartós fájdalmak hátterében az okok keresése gyakran elmarad. Fontos azt tudni azonban, hogy az érszűkület túl késői felismerése súlyos szövődményekhez vezethet - mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszér vagy érszűkület?

A visszeres panaszok sokszor könnyen felismerhetőek, hiszen a probléma sokszor jellegzetes panaszokkal jár, ugyanis az apróbb hajszálerek mellett akár kitüremkedő, kacskaringós erek is gyakran fellelhetőek. Ez persze nem jelenti azt, hogy látható jelek mindig vannak, ugyanis például a nehézláb érzést vagy a lábgörcsöket kezdetben a megnőtt vénás nyomás is okozhatja, mely ilyenkor még nem jár sem a visszérbillentyűk elégtelenségével, sem a felületes visszerek kórosan nagy tágulatával.

Hogy miért is jár fájdalommal a visszér? A vénabillentyűk dugattyúszerűen a visszaáramlást akadályozzák meg az általuk közrezárt szakaszon. Ha a fokozatosan emelkedő nyomás miatt a billentyűk nem zárnak rendesen, akkor a visszaáramló vér az adott szakaszon tovább növeli a nyomást, nagyobb terhet róva az alatta szakaszra, majd a megnövekedett vérmennyiség a szövetek közé távozik, pangást majd vizenyőt hozva létre. Ezt az állapotot jellemzően a sok állás, ülés elősegíti, a lábak elnehezülnek, és feszítő érzéssel társul.

Az érszűkület esetében a panaszok az artériák falában lerakódó zsír és egyéb sejtek okozta szűkület miatti csökkent szöveti oxigén és tápanyagellátás következményeként alakulnak ki. Ilyenkor nyugalomban még megfelelő a vérellátás, de járáskor az izmok megfeszülése következtében tovább szűkül az erek átmérője, csökkentve az áramló vér mennyiségét, és fellép a végtag görcsös fájdalma, ami miatt a beteg kénytelen egy kis időre megállni (innen ered a kirakatnéző betegség elnevezés). A fájdalom ezután az izmok ellazulása és a javuló áramlás miatt megszűnik. Továbbjáráskor a folyamat ismétlődik. Súlyosabb esetben az oxigénellátás teljes mértékben megszűnik, ilyenkor a fájdalom nyugalomban is fennáll és következményes szövetelhalás jön létre, ami fekélyek formájában jelentkezik.

A visszeres és az érszűkületes panaszok a jellegzetességük miatt egymástól viszonylag jól elkülöníthetőek. A problémát inkább a két betegség együttes előfordulása okozza, főleg ha mindkét betegség súlyosabb esete áll fenn egyidejűleg, mert ilyenkor a visszérpanaszok kezelése háttérbe szorul, így a fennmaradó visszeres tünetek továbbra is kellemetlenek maradnak a beteg számára.

Felismerés és kezelés

Amennyiben a lábfájdalom oka nem ismert, illetve az alkalmazott kezelésre nem szűnik, akkor a panaszokkal érdemes megfelelő szakemberhez fordulni. Az érszűkület felismerése a boka kar index meghatározással történik, amit fizikális vizsgálat egészít ki. A diagnózis felállításához, súlyos esetben pedig már a terápia megtervezéséhez érfestésre kerülhet sor. Az érszűkület kezelése sokrétű, részben gyógyszeres részben műtéti terápiából tevődik össze. A beteg részéről fegyelmet, türelmet, rendszerességet követel, hiszen az állapot szinten tartható, a tünetek javíthatóak, de a maga a betegség nem gyógyítható.

Orvos válaszol

Orvos válaszol - R. József

tüdőembólia

Tisztelt Trombózisközpont!

51 éves férfi vagyok, magas, vékony testalkatú. Nem dohányzom, nem iszom, próbálok minél többet mozogni, egészségesen élni. Az utóbbi időkig semmilyen jelentősebb egészségügyi problémám nem volt. December hónapban többször is fájdogált a jobb vádlim, de trombózisra utaló jel nem volt ( több orvos szerint sem ... ). Január elején mégis kétoldali tüdőembóliával kerültem kórházba. Mivel említettem a lábfájdalmakat, megultrahangozták, és megállapították, hogy onnan, a mélyvénákból indulhattak a rögök.
A vénásan kapott vérhígító nem hatott ( végeztek vérvizsgálatot, de nem igazolta hogy genetikai oka lenne ), így 1-2 nap után Eliquis -t kaptam, amit azóta is szedek ( 2 x 5 mg ). Az orvosaimmal messzemenően meg voltam/vagyok elégedve, emberileg és szakmailag is kiválóak. Nagyon hálás vagyok nekik hogy megmentettek, kezeltek, és mostmár gyakorlatilag panaszmentes vagyok.
Viszont, kicsit az az érzésem, mint amikor valaki fájó foggal elmegy a fogorvoshoz, az pedig fájdalomcsillapítóval hazaküldi.

A vérhígítóval - remélhetőleg - megfelelően orvosolva van a problémám, viszont a kiváltó okról nem tudni semmit. Örökletes okot nem ismerek, a munkámban és szabadidőmben is gyakran ülök számítógép előtt, de nem extrém sokat. Világéletemben viszonylag szűk farmernadrágot viseltem, munkában, otthon, még kerékpározás közben is, de azt hiszem túlzott optimizmus lenne erre fogni a történteket.

Több helyen olvastam, hogy az alsó végtagi vénák rendellenessége is kiválthatta a vérrögök képződését, de a szervezetben zajló kóros folyamatok is eredményezhetik a vér alvadási zavarait. De attól tartok Önök még számos további okot is fel tudnának sorolni. Ezek felderítése nem tartozna hozzá a kórházi
kezeléshez ?
Tiszteletteljes kérdésem tehát a "hogyan tovább" -ra vonatkozna: Önök milyen vizsgálatokat javasolnak ? Van valamiféle ajánlott procedúra, amivel be lehetne határolni a kiváltó okokat ? Vagy a háziorvosomhoz forduljak, ha mindezeknek a végére szeretnék járni ? ( Sajnos az Önök rendelésére a közeljövőben valószínűleg nem tudok eljutni. )


Válaszukat előre is köszönöm!


R.József

Tisztelt József!
A trombózis, tüdőembólia okának kiderítése bonyolult folyamat, mert trombózisra külső és belső tényezők is hajlamosítanak. Amennyiben örökletes okot nem találtak, gyulladásos folyamatok, tumorok irányában javasolt vizsgálatokat elvégezni. A vizsgálatok száma, iránya függ az egyéb panaszoktól, fizikális vizsgálattól. Alapvizsgálatok között van a nagyrutin labor, hasi UH, férfiaknál urológiai vizsgálat. Ha hozzánk nem is tud eljönni, de mindenképpen javasolom, hogy a területileg illetékes angiológiát keresse fel további gondozás céljából. A góc és tumorkutatást háziorvosa tudja koordinálni. Ennél részletesebb vizsgálatsort vizsgálat és leletek nélkül nem tudok írni, mert azt egy adott pont után a meglevő leletek határozzák már meg és egyénenként változik.
Tisztelettel:
Dr Kósa Éva

Páciensek mondták

Szakmailag alapos és felkészült

A doktornő nagyon kedves, szakmailag alapos és felkészült, empatikus. Mivel igen szimpatikus, ezentúl könnyebb szívvel megyek orvoshoz - legalábbis hozzá.

További vélemények

Kapcsolódó videók


Visszalépés az előző oldalra...

Orvos válaszol

Kérjük, töltse ki az űrlapot, és kollégánk fel fogja venni Önnel a kapcsolatot. 

Név:

E-mail:

Az Ön kérdése

Facebook csoportjaink

PRIMA MEDICA