Visszértágulat és érszűkület is állhat a lábfájdalom hátterében

Mozgásszervi panaszok és az érszűkület

Vádli- vagy combfájdalom esetén, főleg, ha az járásra és mozgásra fokozódik, a legtöbben az izmok túlerőltetésére, az ízületek kopására, fájdalmára gondolnak. Ha azonban a javulás hosszú időn át várat magára, ráadásul a végtagokat hidegnek érezzük, valamint a bőr száraz, hámló, vagy mindehhez a lábujjak, sarkak elszíneződése is társul, akkor gondolni kell az érszűkületre, különösen idősek, cukorbetegek, dohányosok, koszorúérbetegek esetében, illetve akik családjában előfordult már szív-és érrendszeri probléma.

Az idősebbeknél még inkább számolni kell ezzel a lehetőséggel, hiszen a korral együtt nő mind a mozgásszervi betegségek, mind az érszűkület előfordulása. A reumás bántalmak gyakoribb előfordulás alapján hajlamosak vagyunk az időskori fájdalmakat „korral járónak” hinni, és mivel az ízületi panaszok ebben a korban már ritkán válnak teljesen panaszmentessé, a tartós fájdalmak hátterében az okok keresése gyakran elmarad. Fontos azt tudni azonban, hogy az érszűkület túl késői felismerése súlyos szövődményekhez vezethet - mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszér vagy érszűkület?

A visszeres panaszok sokszor könnyen felismerhetőek, hiszen a probléma sokszor jellegzetes panaszokkal jár, ugyanis az apróbb hajszálerek mellett akár kitüremkedő, kacskaringós erek is gyakran fellelhetőek. Ez persze nem jelenti azt, hogy látható jelek mindig vannak, ugyanis például a nehézláb érzést vagy a lábgörcsöket kezdetben a megnőtt vénás nyomás is okozhatja, mely ilyenkor még nem jár sem a visszérbillentyűk elégtelenségével, sem a felületes visszerek kórosan nagy tágulatával.

Hogy miért is jár fájdalommal a visszér? A vénabillentyűk dugattyúszerűen a visszaáramlást akadályozzák meg az általuk közrezárt szakaszon. Ha a fokozatosan emelkedő nyomás miatt a billentyűk nem zárnak rendesen, akkor a visszaáramló vér az adott szakaszon tovább növeli a nyomást, nagyobb terhet róva az alatta szakaszra, majd a megnövekedett vérmennyiség a szövetek közé távozik, pangást majd vizenyőt hozva létre. Ezt az állapotot jellemzően a sok állás, ülés elősegíti, a lábak elnehezülnek, és feszítő érzéssel társul.

Az érszűkület esetében a panaszok az artériák falában lerakódó zsír és egyéb sejtek okozta szűkület miatti csökkent szöveti oxigén és tápanyagellátás következményeként alakulnak ki. Ilyenkor nyugalomban még megfelelő a vérellátás, de járáskor az izmok megfeszülése következtében tovább szűkül az erek átmérője, csökkentve az áramló vér mennyiségét, és fellép a végtag görcsös fájdalma, ami miatt a beteg kénytelen egy kis időre megállni (innen ered a kirakatnéző betegség elnevezés). A fájdalom ezután az izmok ellazulása és a javuló áramlás miatt megszűnik. Továbbjáráskor a folyamat ismétlődik. Súlyosabb esetben az oxigénellátás teljes mértékben megszűnik, ilyenkor a fájdalom nyugalomban is fennáll és következményes szövetelhalás jön létre, ami fekélyek formájában jelentkezik.

A visszeres és az érszűkületes panaszok a jellegzetességük miatt egymástól viszonylag jól elkülöníthetőek. A problémát inkább a két betegség együttes előfordulása okozza, főleg ha mindkét betegség súlyosabb esete áll fenn egyidejűleg, mert ilyenkor a visszérpanaszok kezelése háttérbe szorul, így a fennmaradó visszeres tünetek továbbra is kellemetlenek maradnak a beteg számára.

Felismerés és kezelés

Amennyiben a lábfájdalom oka nem ismert, illetve az alkalmazott kezelésre nem szűnik, akkor a panaszokkal érdemes megfelelő szakemberhez fordulni. Az érszűkület felismerése a boka kar index meghatározással történik, amit fizikális vizsgálat egészít ki. A diagnózis felállításához, súlyos esetben pedig már a terápia megtervezéséhez érfestésre kerülhet sor. Az érszűkület kezelése sokrétű, részben gyógyszeres részben műtéti terápiából tevődik össze. A beteg részéről fegyelmet, türelmet, rendszerességet követel, hiszen az állapot szinten tartható, a tünetek javíthatóak, de a maga a betegség nem gyógyítható.