A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Trombózisképzők: mozgáshiány, daganat, terhesség, fogamzásgátló

Trombózisképzők: mozgáshiány, daganat, terhesség, fogamzásgátló

Szerző: prof. dr. Blaskó György | Létrehozva: 2017.06.28 13:15 | Módosítva: 2019.08.06 15:19

A külső okok vezérelte, ún. szerzett trombózis váratlanul érkezik és nem kevésbé veszélyes, mint a családi kórtörténetből kikövetkeztethető, öröklött, fokozott vérrögképződési rendellenesség. Alapvető különbség, hogy ilyen esetekben nem „üzen a múlt”, ezért a beteg gyakran nem kivizsgálásra, megelőzésre, hanem már konkrét panaszokkal vagy súlyos állapotban kerül orvoshoz.

Külső trombózist okozó tényezők

Számos külső tényező vezethet a vér rögösödéshez, különösen, ha öröklött hajlam is húzódik a háttérben.Számos külső tényező vezethet a vér rögösödéshez, különösen, ha öröklött hajlam is húzódik a háttérben.

Mozgáshiány

Aki begipszelt lábbal fekszik otthon egy síbaleset után, okkal hiheti, hogy a nehezét – az esés előidézte sokkot, a törés fájdalmát – már maga mögött hagyta, és legtöbbször nem is gondol arra, hogy a folyamatos fekvés egy sokkal veszélyesebb betegség előszobája lehet. Az átmeneti mozgáshiányra kényszerülteknél a fenyegető trombózis ma már megelőzhető a köztudatban vérhígítóként ismert gyógyszerrel

Női hormonok

A babáját önfeledten szoptató kismamának vélhetően eszébe sem jut, hogy a szülést követő gyermekágyas időszak fokozottan hajlamosít trombózisra, így gyanús tünettel, pl. lábdagadással érdemes azonnal felkeresni a szakorvost.

Változókorba lépett nőknek valóságos megváltás, ha nincsenek hőhullámaik, és kevésbé fáradékonyak. Sokan döntenek hormonpótló terápia mellett, de ilyenkor mindig számításba kell venni a beteg fogékonyságát a vérrögképződésre.

Daganatok

Kapcsolódó cikkünk

Ezeket érdemes tudni a karban kialakult trombózisról

A mélyvénás trombózis kapcsán leggyakrabban az alsó végtagokra gondolunk, hiszen a legtöbb esetben ott lép fel a probléma. Viszont, ha a karjában tapasztal trombózisra utaló tüneteket, ne legyintsen rá, mivel ott is kialakulhat. Prof. Dr. Blaskó Györgyöt, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistáját a karban jelentkező trombózisról kérdeztük.

Kevesen tudják, hogy bizonyos daganatos betegségek is hajlamossá tesznek a fokozott véralvadásra. A daganatos betegségekhez társuló trombózis eredete nem teljesen tisztázott, részben maga a daganatos sejt, részben az általa termelt anyagok járulnak hozzá a trombózis kialakulásához. Azonban nem minden daganatos beteget kell véralvadásgátló kezelésben részesíteni. Nem minden daganat okoz egyformán trombózist, és van, ahol a véralvadásgátló kezelés indokolatlan, ezért is szükséges a trombózishoz értő szakorvos véleményét kikérni. Ám ha egy betegnek váratlanul trombózisa lett, és a kórtörténet felveti a gyanút, daganatot is kell keresni a betegben – figyelmeztet Dr. Király Viktória, a Trombózis- és Hematológiai Központ labororvosa.

Trombózis kivizsgálás

A trombózishajlamot felerősítheti, és a betegséget kiválthatja még a hormonális fogamzásgátló szedése, és egyéb külső okok is. Ezért egyoldali lábdagadással, lilás-vörösen elszíneződött, fájdalmas alsó végtaggal orvoshoz kell menni. Megkerülhetetlen a trombózishajlam kivizsgálása a többszörös vetéléseket vagy koraszülést elszenvedett nők számára, és azoknak az anyáknak, akik időre született fejlődésben visszamaradott vagy halva született magzatot hoztak világra, az egyéb okok kizárása után. Az immunrendszer rendellenes működése is okozhat trombózist, amikor antitestek jelennek meg a vérben fertőzések, gyulladások, daganatok, valamint gyógyszerek és drogok hatására.

A trombózis okának kivizsgálásához a beteg kórtörténete, fizikális vizsgálata mellett laboratóriumi és képalkotó (pl. ultrahang, CT) vizsgálatok is szükségesek lehetnek – mutat rá a népbetegség felderítésének összetettségére Dr. Király Viktória. De minden esetben lehet segíteni, még akkor is, ha a panaszok eredendő oka homályban marad. A trombofília laboratóriumi kivizsgálása a véralvadási tesztekből, immunológiai vizsgálatokból valamint genetikai vizsgálatokból áll – magyarázza a doktornő. Ez utóbbiakra azért van szükség – különösen fiataloknál –, hogy az esetleges örökletes hajlamosító tényezőkre is fény derüljön. A laboratóriumi eredmények segítik a gyógyítót a megfelelő kezelés megválasztásában. Ha lehetséges, a kiváltó okot – pl. a hormonpótlást, tablettás fogamzásgátlást - megszüntetjük. A teszteredmények ismeretében tudunk dönteni arról, hogy betegünk milyen gyógyszert kapjon, és a közvetlen veszély elmúltával meddig szedje azt. Ma már léteznek biztonságos, jól beállítható gyógyszereink, amelyek hosszú távon is jól illeszthetők a mindennapi élet körülményeihez – teszi hozzá a szakember. Hasonlóképpen fontosak az életmódtanácsok a vér besűrűsödésének kivédésére. Ez utóbbiak betartását is folyamatosan ellenőrzik és segítik a Trombózis- és Hematológiai Központ orvosai.

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés  vizsgálatra:

Trombózis- és Hematológiai Központ

+36 70 431-77-29

online bejelentkezés trombózisközpont

Téma szakértői

Dr. Szélessy Zsuzsanna Dr. Szélessy Zsuzsanna

Dr. Szélessy Zsuzsanna

hematológus, belgyógyász
Dr. Kósa Éva Dr. Kósa Éva

Dr. Kósa Éva

belgyógyász, angiológus
Dr. Ercsei Ibolya

Dr. Ercsei Ibolya

belgyógyász, hematológus

Hírek

Kezeletlen vashiányos vérszegénység- mi baj lehet belőle?

Kezeletlen vashiányos vérszegénység- mi baj lehet belőle?

A vashiányos vérszegénység gyakori állapotnak számít. A kezelést a páciensek annál jobban tartják be, minél súlyosabb panaszokat okoz. Ha gyakori fejfájással, krónikus fáradtsággal, ingerlékenységgel küzd valaki, akkor nagyobb eséllyel fordít jelentősebb figyelmet az előírt terápiára. Ha azonban valaki enyhébb tüneteket tapasztal, akkor sűrűbben előfordul, hogy az illető nem figyel oda az étkezésére vagy nem veszi be a gyógyszereket. Dr. Fehér Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológia irányultságú belgyógyászát arról kérdeztük, vajon mennyire veszélyes a kezeletlen vagy a rosszul kezelt vérszegénység.

További részletek
Mikor van szükség hematológusra?

Mikor van szükség hematológusra?

A hematológiai a belgyógyászat egy speciális ága, mely a vérrel, a nyirokrendszerrel és a vérképzéssel foglalkozik. Sokaknak kissé megfoghatatlannak tűnik a terület, így dr. Ercsei Ibolyát, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusát megkérdeztük arról, milyen problémákkal, tünetekkel célszerű hematológust felkeresni.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!