Ezeket a vizsgálatokat szükséges elvégeztetni mélyvénás trombózis után

Amennyiben kialakult már valakinél mélyvénás trombózis, úgy a jövőben nagyobb eséllyel lép fel ismételten a probléma, így igen fontos szerepe van a prevenciónak. Hogy minél kisebb legyen a rizikó, több vizsgálatot is érdemes elvégeztetni. Hogy pontosan miket, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

Több ok is meghúzódhat a trombózis mögött

A mélyvénás trombózis okának kivizsgálása igen fontos, mert ezáltal lehet megelőzni, vagy legalább minimálisra csökkenteni egy újabb trombózis kialakulásának lehetőségét. Bár nem minden esetben lehet rájönni, vajon mi is váltotta ki a fokozott vérrög-képződést, ám minél alaposabb a kivizsgálás, annál nagyobb az esélye annak, hogy fény derüljön a mögöttes okokra. Ilyen lehet például jó-vagy rosszindulatú daganat jelenléte (pl. mióma, vastagbélrák), genetikai hajlam (trombofília), bizonyos betegségek (pl. pitvarfibrilláció, diabetes, gyulladásos bélbetegségek, egyes vesebetegségek, régebbi trombózis, rossz véralvadásgátló terápia stb.

Véleményem szerint nagyon jó lenne kivizsgáltatni szűrővizsgálat formájában azokat a 15 év körüli fiatalokat, aki versenysportokban jeleskednek, mert egy trombofilia kiderülése esetén még időben el lehetne tanácsolna őket a versenysportoktól. Így elkerülhető lenne a pálya szélén hirtelen életüket vesztő (többnyire tüdőembóliában meghalt) fiatalok tragédiája., hiszen egy versenysport világszínvonalú űzéséhez, nem 100%os egészség, hanem legalább 300%-os egészség szükségeltetik. A sportvezetőknek sem mindegy, hogy sok millió forintot költve a sportolóra hirtelen minden pénzük elvész egy ilyen tragédiával- mondja prof. Blaskó György.

Legfontosabb vizsgálatok trombózis után

Laborvizsgálatok, genetikai szűrés

Mélyvénás trombózis után elengedhetetlen az alapos vérvizsgálat, melynek során fény derülhet többek között a genetikailag fokozott trombózishajlamra. Ilyen pl. az V-ös faktor Leiden mutációja, az MTHFR mutáció, a Protein S/C alacsony szintje, kevés antithrombin mennyiség. Ezen kívül fény derülhet az olyan állapotokra is, mint az Antifoszfolipid szindróma vagy a Lupus Antikoagulans, továbbá meghatározásra kerül többek között a D-dimer, INR szint, a Prothrombin idő, valamint a homocisztein szint is.

Ultrahang vizsgálat

Duplex ultrahang vizsgálattal szemügyre lehet venni a felületi és a mélyen fekvő vénák állapotát, keringésüket, a vénabillentyűket, az esetleges szűkületet, rögöket. Az eljárás teljesen fájdalommentes, valamint semmilyen káros hatással (pl. sugárterheléssel) nem rendelkezik. Igen fontos vizsgálat trombózis-gyanú esetén, valamint trombózis után, nyomonkövetés céljából is- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Nőgyógyászati vizsgálat

Vannak olyan nőgyógyászati állapotok, melyek megnövelik a vérrögök képződésének esélyét. Ilyen például a mióma, ugyanis ez a jóindulatú daganat gyakran okoz trombózist, mivel akadályozza a medencében lévő véráramlás normál útját.

Gastroenterologiai vizsgálat

Érdemes a beteget a bélrendszer gyulladásos betegségei irányában (colitis ulcerosda, Crohn betegség, stb.) is kivizsgálni, mert ezek is fokozzák a trombózis-rizikót.

Onkológiai vizsgálat

A rosszindulatú daganatok gyakran alattomosan alakulnak ki és csak akkor mutatnak komoly tüneteket, amikor már súlyos károkat, esetleg áttéteket okozott a szervezetben. Érdemes tudni, hogy előfordulhat, hogy a mélyvénás trombózis hívja fel a figyelmet a rendellenes sejtek megjelenésére, mivel egyes daganatos sejtsorok anélkül aktiválják az a fibrinképződést, hogy ahhoz a többi alvadási tényezőre szükség lenn. Statisztikák szerint a leukémia, az agydaganat, a petefészekrák, valamint a gyomor/vastagbél/végbéldaganat esetén alakul ki leggyakrabban mélyvénás trombózis.

Kardiológiai vizsgálat

Trombózis után érdemes alapos kardiológiai vizsgálaton is részt venni, mivel a szív működésének problémái is okozhatnak fokozott trombózis-készséget. Ez megnyilvánulhat artériás (pl. szívinfarktus, stroke) és vénás trombózisban (pl. DVT, sinus trombózis) is. Fontos tudni, hogy az olyan állapot, mint pl. a pitvarfibrilláció könnyen vezethet mélyvénás trombózishoz, ezért DVT után célszerű ebben az irányban is vizsgálni a beteget.

További hírenk>>>

Téma szakértője

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

  • Specialitások: Rendelés típusa:
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt Főorvos Úr! Leányunk 27 éves korában - 3 évvel ezelőtt - kétoldali tüdőembólián esett át. Rövid kórelőzmény: Alsó végtagjában lévő thrombust a UH vizsgálattal (Dopler, végtagi ér UH) nem észlelték, vérvizsgálatot nem végeztek (D-dimer érték meghatározás, stb.), izomhúzódással diagnosztizálták a heves végtag fájdalmát. Néhány nap múlva heves rosszullétre (fulladás), sürgősségi mentővel beszállították az ügyeletes kórházba (először pánikbetegség miatt pszichiátriát javasolt a mentőorvosnő, csak erős szülői nyomásra vitték be a kórházba), CT vizsgálatot követően a diagnózis kétoldali thromboembólia volt. A kórházi ellátást követően (heparin), 1 év után a Xarelto szedését leállították - tekintettel arra, hogy a genetikai faktorokat nem találtak, a rizikófaktorok megszüntetésre kerültek (fogamzásgátló szedését az embólia idején abbahagyta, testsúlyát csökkentette). Magunk részéről mindig is hiányoltuk a tüdőerek kontroll vizsgálatát. Arra hivatkoztak, hogy ez nem szükséges, és a CT sugárterhelés miatt nem javasolt. Ma megdöbbenve olvastam az alábbikat: "Péter Andrea, a Kardiológiai Intézet szakorvosa, aki részt vett az első magyarországi beavatkozáson arról beszélt, hogy kezelés nélkül a betegek 70 százaléka 5 éven belül meghal a tüdőerekben lévő magas nyomás miatt. A legsúlyosabb esetekben pedig mindössze 10 százalék a túlélés esélye." elérhetősége: http://www.debreceninap.hu/egyetem/2017/07/22/videon-a-debreceni-orvosi-szenzacio/ Kérdésem: Szükséges-e tüdőerek állapotának nyomonkövetése, milyen vizsgálattal végzik ezt (CT?) és egyáltalán hol foglalkoznak érdemben a tromboembolia nyomonkövetésével az országban, egyáltalán milyen vizsgálatokat szükséges elvégezni és milyen időközönként? A vérvizsgálatokat, végtagi erek UH vizsgálatát magánpraxisban rendszeresen végeztetjük, ezt sem írták elő hivatalosan. Fordulhatunk-e a Trombózis központhoz a fentiekben feltett kérdéseim vonatkozásában? Orvosi iránymutatását, válaszát előzetesen is megköszönöm. Tisztelettel: Dr. Rózsa György Imréné
    Kedves Dr. Rózsa György Imréné !
    Nagyon sajnálom a kedves lányát, -főleg az elhamarkodott orvosi kijelentések okozta félelmek miatt. A doktor úrnak egyáltalán nincs igaza, Igen magas adatot közölt: a tüdőerek hypetoniája elég ritka és főleg akkor lenne ritka, ha nem egy évig, hanem legalább 3 évig szednék a betegek a Xareltót még akkor is, ha nincs kimutatható trombofiliájuk! Javaslom, hogy kérjen konzultációt a Trombózis Központba (36704317729) és jelentkezzen be. Kérem hozzák a leleteket is.!
    Tisztelettel
    Dr. Blaskó György
    Dr. Rózsa György Imréné

    Prof. Dr. Blaskó György

    belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    maximálisan elégedett vagyok

    Maximálisan elégedett voltam mindennel. Fogadtatás, asszisztensek kedvessége,a Professzor Úr szakmai felkészültségével,beteghez való hozzáállása,vizsgálattal,tisztaság,időpont tartása....mindennel . Köszönöm.
    Prof. Dr. Blaskó György
    Prof. Dr. Blaskó György
    belgyógyász

    Kapcsolódó videók

    Létrehozás ideje: 2017.10.03 Utolsó módosítás: 2017.10.17