Fogamzásgátlás trombózis után- mit válasszak?

A hormonális fogamzásgátlók köztudottan megnövelik a vérrögök kialakulásának esélyét, ezért ha már valakinél előfordult mélyvénás trombózis, úgy abban az esetben fokozott odafigyelést igényel a jövőben a nem kívánt terhesség elleni védekezés. Hogy mire fontos ekkor ügyelni, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

Veszélyes hormonkészítmények

A hormonális változások igen nagy veszélyt jelentenek trombózis szempontjából. Ez nem csupán a várandósság idejére értendő, hanem a fogamzásgátlók és egyéb hormonális készítmények alkalmazására is. Ezek ugyanis fokozzák a vér alvadását, mégpedig úgy, hogy gátolják az antitrombin nevű fehérje szintézisét, ami pedig gátolná az aktív véralvadási faktorok hatását. Éppen ezért –különösen, ha az illető egyéb trombózis-provokáló faktorral is rendelkezik - a hormonális szerek használata igencsak megnövelik a vérrögök kialakulásának esélyét. Ezen kívül a hormonális fogamzásgátlók a fibrin oldódásának gátlásával is a trombózis irányába hatnak.

Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint a legideálisabb az lenne, hogy még a tabletták – és egyéb hormontartalmú készítmény/eszköz- alkalmazása előtt elvégeztetnének azok trombofília szűrést, akiknek családjában előfordult már trombózis.  Ekkor ugyanis fény derülhetne azokra a genetikai mutációkra, zavarokra, melyek fokozzák a trombózishajlamot, így elkerülhető lenne az állapot.

Azonban ha ez nem történik meg, úgy életveszélyes mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia alakulhat ki. Amennyiben ez bekövetkezik – akár fogamzásgátló miatt, akár nem-, fontos, hogy mindenképp szakemberrel egyeztessen arról, milyen védekezési módszert válasszon, hiszen ha már egyszer bekövetkezett a baj, úgy megnő annak ismétlésének az esélye!

Végérvényesen le kell mondani a fogamzásgátló tablettákról?

Trombózis után felmerülhet a kérdés, hogy onnantól már egyáltalán nem lehet nyúlni fogamzásgátló tablettákhoz, vagy bizonyos esetekben megengedett?

A fogamzásgátló tabletták trombózis okozó képességére már korán fény derült. E gyógyszerek fejlesztését un. „generációk” szerint nevezzük el, vannak első-, másod-, és harmad-, negyedik generációs szerek a hormontartalomtól és annak vegyi származékaitól függően. Érdekes módon a „legtrombogénebbek” a második generációs szerek, a harmadig generációs szerek alkalmazásától már kevesebb trombózis várható. A negyedig generációsoknál újra kissé magasabb a rizikó- mondja prof. Blaskó György.

Amennyiben előfordult már valakinél thromboembóliás esemény, úgy ritka kivételektől eltekintve érdemes hormonmentes módszereket választani, hiszen egy korábbi trombózis jelentős provokációs tényezőnek számít egy ismételt trombózis szempontjából- mondja a szakértő. Még az alacsony hormontartalmú készítményeket is kerülni célszerű. Sajnos azok a méhen belüli eszközök, tapaszok, esetleg injekciók is kerülendőek, melyek hormontartalmúak!

Szerencsére ma már igen sok lehetőség közül lehet választani, hiszen a gumióvszer mellett léteznek ma már igen hatásos spermicid készítmények, hormonmentes spirál, pesszárium is, melyekkel elkerülhető a nem kívánt terhesség.

Amennyiben még nem fordult elő vérrögösödés, ám igazoltan trombofíliával küzd az illető, úgy egyéni elbírálás függvénye, hogy szedhet-e fogamzásgátló tablettát a beteg. Ezt ugyanis befolyásolja az, hogy milyen súlyosságú a zavar, dohányzik-e, van-e egyéb olyan betegsége, mely fokozza a trombózishajlamot (pl. diabetes, pitvarfibrilláció), rendelkezik-e túlsúllyal, stb. Ha nem jelentős ez az un. „rárakódásos” rizikó, úgy az orvos újabb, alacsony hormontartalmú készítményeket javasolhat, melyek sokkal kisebb rizikóval rendelkeznek trombózis szempontjából, mint az első generációs készítmények.

További híreink>>>

Téma szakértői

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Főorvos Úr! Leányunk 27 éves korában - 3 évvel ezelőtt - kétoldali tüdőembólián esett át. Rövid kórelőzmény: Alsó végtagjában lévő thrombust a UH vizsgálattal (Dopler, végtagi ér UH) nem észlelték, vérvizsgálatot nem végeztek (D-dimer érték meghatározás, stb.), izomhúzódással diagnosztizálták a heves végtag fájdalmát. Néhány nap múlva heves rosszullétre (fulladás), sürgősségi mentővel beszállították az ügyeletes kórházba (először pánikbetegség miatt pszichiátriát javasolt a mentőorvosnő, csak erős szülői nyomásra vitték be a kórházba), CT vizsgálatot követően a diagnózis kétoldali thromboembólia volt. A kórházi ellátást követően (heparin), 1 év után a Xarelto szedését leállították - tekintettel arra, hogy a genetikai faktorokat nem találtak, a rizikófaktorok megszüntetésre kerültek (fogamzásgátló szedését az embólia idején abbahagyta, testsúlyát csökkentette). Magunk részéről mindig is hiányoltuk a tüdőerek kontroll vizsgálatát. Arra hivatkoztak, hogy ez nem szükséges, és a CT sugárterhelés miatt nem javasolt. Ma megdöbbenve olvastam az alábbikat: "Péter Andrea, a Kardiológiai Intézet szakorvosa, aki részt vett az első magyarországi beavatkozáson arról beszélt, hogy kezelés nélkül a betegek 70 százaléka 5 éven belül meghal a tüdőerekben lévő magas nyomás miatt. A legsúlyosabb esetekben pedig mindössze 10 százalék a túlélés esélye." elérhetősége: http://www.debreceninap.hu/egyetem/2017/07/22/videon-a-debreceni-orvosi-szenzacio/ Kérdésem: Szükséges-e tüdőerek állapotának nyomonkövetése, milyen vizsgálattal végzik ezt (CT?) és egyáltalán hol foglalkoznak érdemben a tromboembolia nyomonkövetésével az országban, egyáltalán milyen vizsgálatokat szükséges elvégezni és milyen időközönként? A vérvizsgálatokat, végtagi erek UH vizsgálatát magánpraxisban rendszeresen végeztetjük, ezt sem írták elő hivatalosan. Fordulhatunk-e a Trombózis központhoz a fentiekben feltett kérdéseim vonatkozásában? Orvosi iránymutatását, válaszát előzetesen is megköszönöm. Tisztelettel: Dr. Rózsa György Imréné
Kedves Dr. Rózsa György Imréné !
Nagyon sajnálom a kedves lányát, -főleg az elhamarkodott orvosi kijelentések okozta félelmek miatt. A doktor úrnak egyáltalán nincs igaza, Igen magas adatot közölt: a tüdőerek hypetoniája elég ritka és főleg akkor lenne ritka, ha nem egy évig, hanem legalább 3 évig szednék a betegek a Xareltót még akkor is, ha nincs kimutatható trombofiliájuk! Javaslom, hogy kérjen konzultációt a Trombózis Központba (36704317729) és jelentkezzen be. Kérem hozzák a leleteket is.!
Tisztelettel
Dr. Blaskó György
Dr. Rózsa György Imréné

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Barátságos légkör és hangnem

Pontos tájékoztatás, barátságos légkör és hangnem mind a recepció, mind a szakorvos részéről.
Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György
belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2017.07.19 Utolsó módosítás: 2017.08.11