A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Hullik a hajam a véralvadásgátlótól! Van rá megoldás?

Hullik a hajam a véralvadásgátlótól! Van rá megoldás?

dr. Szélessy Zsuzsanna Létrehozva: 2017.05.18 Módosítva: 2019.04.11

A véralvadásgátlók alkalmazása életmentő jelentőséggel bír. Akinek már volt trombózisa, tüdőembóliája, annak hosszabb-rövidebb ideig alvadásgátló tablettát kell szednie. Ráadásul akinek emellett súlyosabb a trombózisra való hajlama (trombofília), vagy szívbetegsége van, annak gyakran egész életében szednie kell ezen készítményeket- nélkülük az illetőnél jelentős mértékben fennáll az ismételt vérrög, embólia kialakulásának esélye. Olykor a gyógyszer szedésével olyan mellékhatások jelentkezhetnek, mint pl. a hajhullás. Hogy, hogy lehet a problémát kiküszöbölni, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.

Problémák véralvadásgátlók szedése során

A véralvadásgátlók – akárcsak az összes más gyógyszer- alkalmazásuk során különböző mellékhatásokat is okozhatnak. Természetesen ezen készítmények vérzéses szövődményeket produkálhatnak: ilyen az erős, elhúzódó menstruációs vérzés, bőr alatti bevérzések, esetleg véres vizelet, orrvérzés. Legrosszabb esetben súlyosabb belső vérzések is felléphetnek, mint a gyomor és bélrendszeri vérzések, ezért már a vérzékenység legkisebb jele esetén is ki kell hagyni az alvadásgátló tablettát és azonnali orvoshoz kell fordulni.  A szakemberrel tudatni kell, hogy mi a neve gyógyszernek és hány mg-t szed a beteg, továbbá, hogy mikor vette be utoljára. A régi típusú gyógyszerek esetén azonnal INR-fognak nézni, az új típusúak szedésénél nincs mindegyiknél közvetlen laborkontroll, több leletből vonnak le következtetést a véralvadásra vonatkozóan.

Érdemes tudni, hogy antikoaguláns – vagyis véralvadásgátló- szedése az arra érzékenyeknél allergiás reakciót (pl. csalánkiütés) is kiválthat, valamint csontritkulás is szerepelhet a mellékhatások között. Szerencsére a súlyos mellékhatások ritkák, viszont annál gyakoribbak a következők: hányinger, hányás, vashiány (a gyakori vérzések miatt), hajhullás.

Gyakori probléma a hajhullás

A hajhullás elég gyakori panasz a betegeknél, melyet kiválthat maga a véralvadásgátló közvetlenül, valamint az alkalmazása során kialakuló vérszegénység. Amennyiben vérvétel igazolja, hogy ez utóbbi a hajhullás forrása, úgy az INR beállítása, a gyógyszer dózisának csökkentése és vaskészítmény szedése megoldást jelenthet, ám ha a készítmény váltotta ki a problémát, akkor más antikoagulánsra való áttérés megszűntetheti a kellemetlen panaszt- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa, aki hozzátette, a vérzések miatt fellépő vashiányból adódó hajhullás a gyakoribb eset.

Mit lehet tenni?

Ahogy már említettük, első körben el kell dönteni, hogy vashiány vagy a készítmény közvetlenül okozza a hajhullást. Ezt vérvétel útján lehet kideríteni, és ha bebizonyosodik a vashiány, úgy mindenképp tisztázni kell a vasvesztés okát (a vérzés forrását) és ellenőriztetni kell az INR értéket (kumarinok esetében), mivel ha a véralvadás és a vérzékenység egyensúlya ez utóbbi irányában tolódik el, akkor annak akár súlyos következményei is lehetnek. Éppen ezért fontos, hogy az INR optimális értékét mindig orvos állapítsa meg. Nem mindenkinek a 2,5-3,5 a jó INR érték, hisz ez függ a betegségtől, az életkortól, kísérő betegségektől.

Előfordulhat, hogy az INR-t nem lehet megfelelően és tartósan beállítani, vagy a szövődmények kialakulása miatt más készítményre szükséges áttérni. Dr. Szélessy Zsuzsanna szerint az új típusú véralvadásgátlók (NOAC) erre remek megoldást nyújtanak, hiszen ekkor nincs szükség rendszeres INR ellenőrzésre, ráadásul a vérzéses szövődmények kialakulásának esélye is kisebb, így vashiány fellépésének rizikója is minimális.

Amennyiben nem vashiány, hanem maga a gyógyszer egyik mellékhatása a hajhullás, úgy szintén segíthet egy másik szerre való áttérés, ugyanis megfigyelték, hogy leggyakrabban a kumarin származékok okozzák a kellemetlen panaszt.

További híreink>>>

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztet Prima Medica Trobózisközpont!

28. hetet betöltött kismama vagyok, 1995-ben (7 évesen) szeronegatív JRA-t diagnosztizáltak nálam. 2005-ben az immunlaborom szerint az ANA, anti-DNS, anti-CCP, Rf, aCl, aB2-GPI, ENA, ANCA negatív. 2014-ben bal Tawara-szárblokkot állapítottak meg. 2016-os immunlabor szerint ANA, ENA, Sm, SSA, SSB, Scl-70, Jo-1, anti-CCP, RF IgA/IgM/IgG, ANCA, B2-GPI, TPO negatív. HBLA-B27 pozitív vagyok. Idén februárban spondyl-arthritis ankylopoetica-t diagnosztizáltak. Az lenne a kérdésem, hogy lehet-e lupus antikoagulans betegségem. Vetélésem nem volt. Érdemes-e az ezt a betegséget kimutató vérvizsgálatot elvégeznem? Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel: VB Anna

dr. Szélessy Zsuzsanna
dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus, belgyógyász
Kedves Anna!
Igen, sajnos más autoimmun betegsége is lehet.Fontos volna LA, és az antifoszfolipid szindróma kizárása.
Nőgyógyászával beszélje meg a trombózis profylaxis megkezdését, amit a szülés után még 6 hétig folytatni kell.
Üdvözlettel: vDr. Szélessy Zsuzsanna

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Távkonzultáció

A távkonzultáció remek kezdeményezés! Mindennel tökéletesen meg voltam elégedve!

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Így csökkentheti a trombózis kockázatát

Így csökkentheti a trombózis kockázatát

A trombózis súlyos állapot, akár végzetes kimenetelű is lehet. Dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus, a Trombózis – és Hematológiai Központ főorvosa elmondta, hogy mire figyeljünk a megelőzés érdekében.

További részletek
A vérszegénység tüneteit nem mindig könnyű felismerni

A vérszegénység tüneteit nem mindig könnyű felismerni

Fáradtság, sápadtság és levertség – ha ezeket a tüneteket tapasztalja, könnyen gondolhat vérszegénységre. A vérszegénység tünetei azonban nem mindig ennyire egyértelműek, ezért előfordulhat, hogy csak hosszabb idő után kerül felismerésre. Dr. Kárpáti Ágnes onkohematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ orvosa elmondta, hogy mikor érdemes gyanakodni, és hogyan zajlik az anémia kivizsgálása.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

PRIMA MEDICA