Limfödéma: a lábdagadás komoly problémát jelezhet

Betegséget jelezhet, ha estére bedagad a lába, a bokánál meglátszik a zokni lenyomata. A láb duzzanata akár szív-, vesebetegség, visszér probléma vagy limfödéma jele is lehet. A lábdagadás kivizsgálásáról és a limfödéma okairól dr. Kósa Éva, a Trombózis – és Hematológiai Központ angiológusa beszélt.

Reggel vékony, este vastag boka és lábak

Limfödéma jele lehet, ha estére meglátszik a zokni nyoma.Ha a lábak szöveteiben folyadék gyülemlik fel, akkor a lábak duzzadtak, ödémásak lesznek. A reggel még kényelmes zokni és cipő a nap folyamán egyre szűkebbá válik, alig várjuk, hogy hazaérve kényelmes papucsra cseréljük. A duzzanat enyhül, ahogy felpolcoljuk a lábat, reggelre szemmel látható a javulás. A következő nap azonban a folyamat azonban újra kezdődik.

Fontos hangsúlyozni, hogy ha a duzzanat csak az egyik lábat érinti, akkor mielőbbi, sürgősségi orvosi ellátás javasolt, mert ilyen esetben valamilyen sérülés, vagy akár mélyvénás trombózis is lehet a háttérben!

Lábdagadás: betegségek a háttérben

  • A mindkét lábat érintő elváltozás mögött az egész szervezetet érintő eltérés, betegség állhat. Legtöbbször valamilyen szív- és érrendszeri problémát jelez, a nehézláb érzés, ödémás láb például jellegzetes visszér tünet, különösen a nyári melegben, vagy a tartósan ülő- és állómunkát végzőknél.
  • A láb dagadása azonban szívelégtelenséget is jelezhet, erre gondolni kell, ha a beteg fáradékonyságra, légszomjra és mellkasi szorító érzésre is panaszkodik.
  • A lábdagadáshoz társuló étvágytalanság, a bőr sárgulása májproblémára figyelmeztethet, de az ödéma mellett jelentkező általános gyengeség, kifulladás vesebetegség jele is lehet.
  • A lábdagadás terhesség alatt is gyakori panasz, ám a hormonok nemcsak ekkor, hanem a menstruációt megelőző napokban, fogamzásgátló szedése vagy hormonpótló terápia során is okozhatnak ilyen kellemetlenséget.
  • A lábdagadást gyakran limfödéma okozza, ez esetben a duzzanat, fájdalom és feszítő érzés elsősorban az alsó végtagokat érinti, de kiterjedhet a csípő környékére is.

A limfödéma okai

A nyirokrendszer a nyirok - egy húslevesszerű, nagy sejt, zsír- és fehérjetartalmú folyadék – szállítója. A limfödéma, másnéven nyiroködéma, nyirokduzzanat oka, hogy a szövetektől a szív irányába történő nyirokkeringés zavart szenved és ez az el nem szállított folyadék a szövetekben felhalmozódik és duzzanatot okoz. Ennek elsődleges – születéstől jelenlévő - okai lehet nyirokér fejlődési rendellenesség, vagy alulfejlett nyirokér hálózat. Másodlagos okai, amikor valamilyen betegség következtében sérülnek a nyirokutak. Ilyen károsodást okozhatnak többek közt traumás sérülések, égés, szépészeti műtétek, lezajlott mélyvénás trombózis vagy visszeresség is.

A lábdagadás jellege is árulkodó

A limfödéma kezelése nyirokmasszázzsal.A lábdagadás okai igen szerteágazóak lehetnek. Ha ilyen panaszunk jelentkezik, forduljunk orvoshoz, hiszen akármelyik betegség is áll a háttérben, az mielőbbi kezelést igényel. Az elhanyagolt szív-, vagy vesebetegség is komoly szövődményeket okozhat, a kezeletlen limfödéma pedig rontja a szöveti keringést, a szövetek oxigén és tápanyag ellátását fokozza a vénás trombózis kialakulásának veszélyét. A tapasztalt szakorvos számára már a lábdagadás jellege is sokat elárul, a szív eredetű vénás ödéma inkább tésztatapintatú, a limfödéma okozta duzzanat pedig a narancsbőrhöz hasonlít. A kivizsgálás során az erek állapotát is ellenőrzik, így akár egy esetleg háttérben fennálló visszerességre is fény derülhet.

A limfödéma kezelése

A kivizsgálás során az orvos kizárja a lábdagadás hátterében álló egyéb (például szív vagy vese) betegségeket. Ha bebizonyosodik, hogy a panaszok oka limfödéma, akkor összeállítja a személyre szabott kezelési tervet. A terápia tüneti, célja, hogy a szövetekben maradt nyirok áramlását elősegítsük – magyarázza dr. Kósa Éva. Ez olyan eszközök segítségével valósulhat meg, mint a kézi vagy gépi nyirokmasszás, mozgásterápia, testsúlykontroll, és a kompresszió (fásli vagy egyéntől függő erősségű, combig vagy térdig érő harisnya). A cél, hogy minimálisra csökkenjen az ödéma és megszűnjön a fájdalom azáltal, hogy javul a láb keringése, ezzel együtt a szövetek oxigén és tápanyag ellátása a fokozódik.

Téma szakértője

Dr. Kósa Éva

belgyógyász, angiológus

  • Specialitások: Rendelés típusa:
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt Trombózisközpont! 51 éves férfi vagyok, magas, vékony testalkatú. Nem dohányzom, nem iszom, próbálok minél többet mozogni, egészségesen élni. Az utóbbi időkig semmilyen jelentősebb egészségügyi problémám nem volt. December hónapban többször is fájdogált a jobb vádlim, de trombózisra utaló jel nem volt ( több orvos szerint sem ... ). Január elején mégis kétoldali tüdőembóliával kerültem kórházba. Mivel említettem a lábfájdalmakat, megultrahangozták, és megállapították, hogy onnan, a mélyvénákból indulhattak a rögök. A vénásan kapott vérhígító nem hatott ( végeztek vérvizsgálatot, de nem igazolta hogy genetikai oka lenne ), így 1-2 nap után Eliquis -t kaptam, amit azóta is szedek ( 2 x 5 mg ). Az orvosaimmal messzemenően meg voltam/vagyok elégedve, emberileg és szakmailag is kiválóak. Nagyon hálás vagyok nekik hogy megmentettek, kezeltek, és mostmár gyakorlatilag panaszmentes vagyok. Viszont, kicsit az az érzésem, mint amikor valaki fájó foggal elmegy a fogorvoshoz, az pedig fájdalomcsillapítóval hazaküldi. A vérhígítóval - remélhetőleg - megfelelően orvosolva van a problémám, viszont a kiváltó okról nem tudni semmit. Örökletes okot nem ismerek, a munkámban és szabadidőmben is gyakran ülök számítógép előtt, de nem extrém sokat. Világéletemben viszonylag szűk farmernadrágot viseltem, munkában, otthon, még kerékpározás közben is, de azt hiszem túlzott optimizmus lenne erre fogni a történteket. Több helyen olvastam, hogy az alsó végtagi vénák rendellenessége is kiválthatta a vérrögök képződését, de a szervezetben zajló kóros folyamatok is eredményezhetik a vér alvadási zavarait. De attól tartok Önök még számos további okot is fel tudnának sorolni. Ezek felderítése nem tartozna hozzá a kórházi kezeléshez ? Tiszteletteljes kérdésem tehát a "hogyan tovább" -ra vonatkozna: Önök milyen vizsgálatokat javasolnak ? Van valamiféle ajánlott procedúra, amivel be lehetne határolni a kiváltó okokat ? Vagy a háziorvosomhoz forduljak, ha mindezeknek a végére szeretnék járni ? ( Sajnos az Önök rendelésére a közeljövőben valószínűleg nem tudok eljutni. ) Válaszukat előre is köszönöm! R.József
    Tisztelt József!
    A trombózis, tüdőembólia okának kiderítése bonyolult folyamat, mert trombózisra külső és belső tényezők is hajlamosítanak. Amennyiben örökletes okot nem találtak, gyulladásos folyamatok, tumorok irányában javasolt vizsgálatokat elvégezni. A vizsgálatok száma, iránya függ az egyéb panaszoktól, fizikális vizsgálattól. Alapvizsgálatok között van a nagyrutin labor, hasi UH, férfiaknál urológiai vizsgálat. Ha hozzánk nem is tud eljönni, de mindenképpen javasolom, hogy a területileg illetékes angiológiát keresse fel további gondozás céljából. A góc és tumorkutatást háziorvosa tudja koordinálni. Ennél részletesebb vizsgálatsort vizsgálat és leletek nélkül nem tudok írni, mert azt egy adott pont után a meglevő leletek határozzák már meg és egyénenként változik.
    Tisztelettel:
    Dr Kósa Éva
    R. József

    Dr. Kósa Éva

    belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Nagyon alapos

    Rendkívül segítőkész volt a doktornő a vizit alkalmával. Nagyon alaposan végigjárta a problémát, amivel kapcsolatban felkerestem, és az első vizitre kijelölt 45 percet ki is töltötte. Ellátott tanácsokkal, praktikus információkkal a problémát illetően és ajánlott boltokat, gyógyászati segédeszközöket. Szívből ajánlom a doktornőt mindenkinek.
    Dr. Kósa Éva
    Dr. Kósa Éva
    belgyógyász, angiológus

    Kapcsolódó videók

    Létrehozás ideje: 2020.11.27 Utolsó módosítás: 2020.12.08