Mi a különbség a veleszületett és a szerzett trombózishajlam között?

A trombofília fokozott trombózishajlamot jelent, melynek hátterében örökletes és szerzett tényezők állhatnak. Prof. Dr. Blaskó György, trombózis specialista, a Trombózis -és Hematológiai Központ belgyógyász szakembere szerint, ha valakinek a családjában már előfordult trombózis, annak fokozottan figyelnie kell egészségi állapotára.

Online Bejelentkezés

Mammut II. 5. emelet - 1024 Budapest, Lövőház u. 2-6.

A szervezet véralvadási rendszere

-Az emberi szervezet kifinomult véralvadási rendszerének köszönhetően a vér alvadását segítő és a véralvadás ellen ható folyamatok egyensúlyban vannak. A véralvadási rendszer elsősorban azokból az alvadási tényezőkből áll, amik egyfajta hierarchiában rendeződve aktiválónak, elhasítván pár nagyon specifikus helyen a következő alvadási tényezőt, ami ezáltal szintén aktív enzimmé válik, és a sorban következőt hasítja. Ez egy igen finoman szabályozott rendszer. Ezért szükség van arra is, hogy az aktivált tényezők (enzimek) eltűnjenek a keringésből, nehogy beálljon az egész érpálya. Ezt számos ún. gátlótényező biztosítja fenntartva így az érzékeny egyensúlyt. Általánosságban elmondható, hogy ha egy faktorból kevés van vagy rossz, akkor vérzékenység léphet fel. Ha pedig a gátló tényezőből van kevés vagy rossz, akkor az alvadási hajlam növekszik, és létrejön a trombózis. Amennyiben tehát ez az egyensúly valamelyik szabályozóegység hibája vagy hiánya miatt felbomlik, akkor vérzékenység vagy indokolatlan véralvadás alakul ki – mondja Prof. Dr. Blaskó György.

Trombofília

-Ha a véralvadást gátló faktor nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben, vagy teljesen hiányzik, akkor a trombózis, vagyis a kóros véralvadás kockázata magas. A trombofília olyan öröklött vagy szerzett rendellenességek csoportjaként határozhatók meg, amelyek növelik a trombózis kialakulásának kockázatát a vénákban vagy az artériákban. Hátterében szerzett és öröklött tényezők egyaránt állhatnak, de a kettő társulhat is egymással.

Öröklött vagy szerzett?

-A veleszületett trombofília egy genetikailag meghatározott hajlam, ami egész életen át tartó fokozott trombózis kockázatot jelent. A leggyakoribb öröklött trombofíliák közé tartozik a véralvadási rendszer V. faktorában bekövetkezett mutáció (Leiden-mutáció), a protrombin génmutációk, valamint a Protein C, a Protein S vagy az antitrombin kevésbé gyakori, de jól ismert hiányai; vagy kóros hatástalan molekulaformák képződnek. Azokat, akik öröklött trombofíliával születtek, az adott genetikai mutáció hordozóinak is nevezik – magyarázza a professzor úr. Bizonyos kórképek, így például 45 év alatt kialakuló vénás thromboembolia, habituális vetélés, a trombózis szokatlan lokalizációja, valamint családi halmozódás előfordulása esetén gondolnunk kell a familiáris trombózis lehetőségére.

A szerzett trombofília gyakoribb, mint az öröklött típus és általában felnőttkorban alakul ki. Olyan rendellenességek csoportját jelenti, amelyek gyógyszerek, betegségek, műtétek vagy életmódbeli tényezők miatt jöhet létre. Számos gyulladás, fertőzés, onkológiai- és vérképzőszervi megbetegedés, súlyos vese- és májelégtelenség, szívelégtelenség, tartós immobilizáció (pl. gipszelt láb), de bélgyulladások, vesebajok, és számos egyéb kórállapot hajlamosíthat trombózisra. A műtétek utáni tartós ágyhoz kötöttség, trauma, elhízás, az orális fogamzásgátlók, a női nemi hormonpótló kezelés, a terhesség és a gyermekágy is fokozott trombóziskockázatot jelentenek. Itt kell megemlíteni, hogy két autoimmun megbetegedés, a lupus és az antifoszfolipid szindróma esetén is nagy a trombózis kialakulásának esélye. Ugyanakkor a szerzett tényezők önmagukban ritkán okoznak trombózist, gyakran egymással társuló okok vezethetnek vérrögképződéshez. Egy betegnek 4-5 defektusa is lehet. Ha valaki túlsúlyos, dohányzik, és esetleg súlyos társbetegsége is van, ezek mind növelik annak a kockázatát, hogy trombózis alakuljon ki nála. Egy egészséges, fogamzásgátló tablettát szedő nő esetében a vénás trombózis kockázata 4-6-szorosára növekszik, ha pedig az illető hordozza a Leiden mutációt, akkor a kockázat nyolcszoros lesz – magyarázza a szakember. Amennyiben az artériás rendszerről beszélünk, annak trombózisai egészen más mechanizmus útján jönnek létre. Ebben igen nagy a szerepe az erek, kapillárisok legbelső felületének, ami érintkezik a vérrel. Ezekben az esetekben az érelmeszesedés talaján kialakult érszűkület, az bármilyen okból létrejött érfalsérülés és az ún. vérlemezkék összecsapzódása vezet szívizom infarktushoz vagy a perifériás erek elzáródásához, illetve stroke-hoz – hangsúlyozza a professzor úr, és hozzáteszi: a fokozott összecsapzódási hajlamot számos belgyógyászati betegség könnyíti meg. A nikotin bármilyen formája ezeknek a betegeknek érméreg.

 

-A fokozott véralvadás, legyen az öröklött vagy szerzett, komoly szövődményekkel járhat. Az érintetteknél magasabb a vérrögképződés kockázata az artériákban és a vénákban is, aminek mélyvénás trombózis, embólia, stroke vagy szívinfarktus is lehet a következménye. A trombofília vizsgálatok szükségességének megítélését szakorvos végzi az egyéni és családi kórtörténet, valamint a beteg fizikális vizsgálati eredményének figyelembevételével. A trombofília kimutatásához genetikai (DNS), és a plasmában keringő tényezők laboratóriumi vizsgálat és egyéb laborvizsgálat szükséges, a pontos diagnózist a véralvadási faktorok elemzése adhatja meg. Ma már többszáz véralvadási defektust ismerünk. Véralvadásgátló gyógyszerek szedése azoknak ajánlott, akiknél fokozott a vérrögképződés vagy trombózis kockázata. Fontos kiemelni, hogy a véralvadás gátlók és a vérlemezke aggregációt gátlók egyáltalán nem hígítják a vért (sajnos a kifejezés teljesen átment a köztudatba), hanem bizonyos jól körülhatárolt reakciókat gátolnak. Emellett olyan betegségek vagy állapotok esetén is javasolható, amelyeknél a vérrögképződésre hajlamosító tényezők fokozottabbak – mondja Prof. Dr. Blaskó György, trombózis specialista, a Trombózis- és Hematológiai Központ orvosa.

Téma szakértője

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

  • Specialitások: Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőhát u. 2-6. Mammut II. 5. emelet
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt Doktor Úr! Leiden heterozgóta vagyok, alacsony protein S szintel. 2013-ban volt egy trombózisból induló masszív tüdőembóliám.40éves vagyok. Warfarinnal diéta mellett sem állt be az INR értékem. Xareltot szedtem (20mg) 3 éveig, de a melléhatás miatt váltani kényszerültünk. A Pradaxát egyáltalán nem tolerálta a szervezetem. Most Lixianat (60mg)szedek. Még csak 1 hete kezdtem, és semmi mellékhatást nem észlelek, aminek nagyon örülök. A kérdésem, és ami aggodalomra ad okot számomra az a mennyisége a gyógyszernek. A súlyom 58,5-59,5 kg között mozog jelenleg. Az orvosom hallani nem akar a 30mg-ra való csökkentésről, mondván a vesefunkcióm mindig tökéletes.Mindenhol azt olvasom, hogy 60kg alatti testsúlynál felezni kell az adagot. A kérdésem az, hogy ebben a helyzetben hosszú távon a 60mg-os Lixiana nem okozhat problémát nálam? Felesleges az aggodalmam ezzel kapcsolatban? Vérvizsgálat útján lehet a Lixiana adagját egyénre szabottan beállítani? Köszönöm válaszát! Tisztelettel: Ildikó
    Kedves Ildikó !
    Semmi szövődmény nem várható attól, hogy fél kilóval könnyebb. Ez egy kiváló Gyógyszer. Arra azonban nagyon kiváncsi lennék, ha részletezné valamikor, hogy milyen tolerálhatatlan mellékhatások voltak Xareltora és Pradaxásra.
    Köszönettel : Dr. Blaskó György
    Karczag Ildikó

    Prof. Dr. Blaskó György

    belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Maximálisan hozzáértő

    Maximálisan hozzáértőnek és jártasnak tűnt a szakterületén. Részletes tájékoztatást adott, és a hosszútávú lehetőségekről is beszélt gyermekvállalás szempontjából, ami egy nőnél nagyon fontos.
    Prof. Dr. Blaskó György
    Prof. Dr. Blaskó György
    belgyógyász

    Kapcsolódó videók

    Létrehozás ideje: 2024.02.26 Utolsó módosítás: 2024.02.26