A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!
A tartós otthonlét növeli a trombózis kockázatát?
A koronavírus-járvány miatt sokan dolgoznak az otthonukból. A korábbi életritmus felborult, kevesebbet sétálnak, lépcsőznek napközben és a fertőzés megelőzés miatt a csoportos délutáni edzéseket is le kellett mondani. Az inaktív életmód mellett megnő a trombózis kialakulásának kockázata, erre figyelmeztet Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája, és azt is elmondja, mit tegyünk, hogy ezt megelőzzük.
Ezért veszélyes a sok ülés
A tartós mozdulatlanság és az ülés – különösen a keresztbe tett lábakkal - negatív hatást gyakorol a vénás keringésre. Az erekben lelassul a keringés, pangás jön létre. Az alvadási rendszer nagyfokú aktivizálódása miatt így pedig megnő a vérrögképződés esélye.
A Circulation folyóirat korábbi számában közölt kutatás eredménye is egyértelmű összefüggést talált az inaktív életmód és a magasabb trombózis kockázat között. A vizsgálatban több mint 15 ezer, 45-64 év közötti személy tévé nézési szokásait hasonították össze a trombózisos esetek előfordulásával. A vizsgálatot megelőzően egyik résztvevőnél sem alakult ki korábban trombózis. A több éves utánkövetés alatt azonban 691 esetet regisztráltak. A kutatók megállapították, hogy a trombózis kockázata 1,7-szer magasabb volt azok körében, akik saját bevallásuk szerint nagyon gyakran néztek televíziót, szemben azokkal, akik csak ritkán vagy soha.
Az edzés javít a helyzeten, de önmagában nem elég
A kutatók azt is megfigyelték, hogy azok körében, akik tartották az Amerikai Szív Egyesület által ajánlott napi javasolt mozgás mennyiséget, a trombózis kockázata továbbra is magas maradt, ha nagyon gyakran néztek televíziót, szemben azokkal, akik csak ritkán vagy soha.
A mozgás növelése tehát csak akkor eredményes a trombózis megelőzésének szempontjából, ha azzal párhuzamosan csökkentjük az inaktivitással töltött időt is. Prof. Blaskó György ezért fontosnak tartja, hogy home office idején is állítsunk fel napirendet, amihez tartjuk magunkat.
- A munkát szakítsuk meg 30-45 percenként egy 10 perces sétával, mozgassuk át a végtagjainkat.
- Ülés közben polcoljuk fel a lábunkat, hogy a gravitáció ne nehezítse a vénás keringést!
- A munkaidőt követően pedig a nap további része ne a kanapén folytatódjon. Legalább a szabadidős programjaink során próbáljunk annyit mozogni, amennyit a jelenlegi helyzetben lehetséges. Séta, kerékpározás vagy otthoni torna is jó megoldás lehet.
Amire érdemes még figyelni
- A trombózis kialakulásának kockázatát a tartós mozdulatlanság mellett növeli a dehidratáltság is, ezért is nagyon fontos, hogy rendszeres időközönként – például minden 10 perces séta után - igyunk egy pohár vizet.
- Ügyeljünk a krónikus betegségek kezelésére, a magas vérnyomás szintén növeli a trombózis kockázatát.
- Ne dohányozzunk!
- Az otthonlét alatt az étkezési szokásaink is változnak, könnyen rászokhatunk a nassolásra. A túlsúly viszont szintén növeli a trombózis kockázatot, próbáljuk rendszeres étkezésekkel és mozgással megelőzni a kilók gyarapodását.
- A rizikót tovább növeli egy esetleges trombofília, vagyis a fokozott trombózishajlam. Erre gondolni kell korábbi trombózis esetén, vagy ha az ülőmunkát végző családjában előfordult már trombózis vagy tüdőembólia. Ilyen esetben vérvétellel javasolt megbizonyosodni arról, nincs-e fokozott genetikai hajlam a vérrögképződésre. Ha igen, akkor szakorvosi vélemény és javaslat alapján kell az antikoaguláns, vagyis véralvadásgátló terápiát alkalmazni a trombózis megelőzésére.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés trombózishajlam kivizsgálására
Téma szakértői
dr. Szélessy Zsuzsanna
hematológus, belgyógyász
Prof. Dr. Blaskó György
belgyógyász, klinikai farmakológus
dr. Kósa Éva
belgyógyász, angiológus
Orvos válaszol
12 évvel ezelőtt császármetszés után mélyvénás trombózist kaptam. Genetikai vizsgálattal Leiden heterozigóta igazolódott, azóta Syncumart szedek.
Nem végzek ülőmunkát, sportolok, futok,tornázok.
5 héttel ezelőtt egyik futásom után nem tudtam lábra állni. Majd elkezdett fájni a jobb alsó lábszáram ott,ahol 12 évvel ezelőtt a mélyvénás trombózisom volt. Nyomásra igen érzékeny volt. Viszont nem dagadt és nem volt piros sem. Visszerek nem látszódnak a lábamon.
Elmentem a sürgősségire,ahol Doppler UH és D -dimerrel kizárták a mélyvénás trombózist. Azt mondták izomgyulladás, szedjek fájdalomcsillapítót, jegeljem,majd elmúlik.
Mivel lábam 5 hét után is ugyanúgy fájt,háziorvosom kért egy ujabb ultrahangvizsgálatot,mellyel a lágyrészek esetleges gyulladását nézték volna meg. Ott nem találtak semmit, viszont a lelet így hangzik"Jobb lábszár kp. mediális részén a popl.perforans ágának megfelelően a véna lumenét nem friss trombusmassza tölti ki".
E miatt elküldtek egy újabb vérvételre ,ahol a D-dimer érték már kicsit megemelkedett szintet mutatott. 5 hét alatt 380-ról 520-ra emelkedett.
Dg.:Trhomboplebithis superfic. extr. inf. l.d.
Felületi véna "trombózissal" elkezdtek kezelni.
Clexan napi 1* 0,6ml és fájdalomcsillapítás.
Viszont olvastam,hogy a magas D-dimer érték gyulladásos folyamattól is emelkedhet.
Kérdésem az,hogy valóban biztos e hogy ez trombózis? Érdemes lenne e megmutatnom magam egy érsebésznek?
Eltarthat e ilyen sokáig a fájdalom?(Fájdalomcsillapító szedése mellett mióta szúrom magam enyhült a fájdalom ugyan,de fájdalomcsillapító hatása kimegy a fájdalom kissé visszajön, illetve zubogást érzek ott).
Válaszát előre is köszönöm: Veres Klára
Elsősorban UH-val Duplex Dopplerrel igazolni kell, hogy valóban van-ethrombosis, a D-Dimer prediktiv értéke magas, A napi 1x adott LMWH meg kevés, mert 2x kellene adni. Elég zavaros a történet. Az én véleményem az, hogy a tüdőembolia megelőzése érdekében mégis csak thrombosisként kellene a helyzetet felfogni (az fáj ilyen tartósan) és meg kellene kapnia a teljes LMWH dózist, majd át kell térni szájon át szedhető szerre, és azt szedni legalább két évig. Az érsebész sem nyilatkozik Duplex Doppler nélkül. Valóban a D-Dimer gyulladásokban emelkedik, de hol van Önnek a gyulladása? Én az ön helyében thrombosisnak fognám fel és a szakma szabályit tartatnám be orvosommal. Ez a legegyszerűbb.
Üdvözlettel : Dr.Blaskó György
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Udvarias, figyelmes
További véleményekUdvarias, kellemes légkör, maximális figyelem a páciensre. Páciens központú hozzáállás.
