A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Trombózis után- mit szabad tenni és mit nem?

Trombózis után- mit szabad tenni és mit nem?

Prof. Dr. Blaskó György Létrehozva: 2018.03.01 Módosítva: 2019.04.11

Mélyvénás trombózis után sokaknak komoly fejtörést jelentenek bizonyos dolgok és tevékenységek, hogy vajon ártalmasak-e az állapotukra nézve? Összeszedtük ezért a leggyakoribb kérdéseket, melyekre prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája válaszolt.

Szabad-e mozogni?

Nem csak szabad, kell is! Viszont nem mindegy, hogy mikor, ezért előtte mindenképp egyeztessen orvosával. Az utóbbi 30 évben jelentős változások történtek a guideline-ban, hiszen régebben a trombózisos betegeket szigorúan hat hétig fektették, aminek igen rossz következményei lettek. Viszont ez a felfogás már megváltozott és most már minél korábban rávesszük a betegeket a rendszeres mozgásra, figyelve arra, hogy olyan mozdulatokat végezzen, amik következtében a thrombus leszakadása nem fordulhat elő. (A fokozatosság a terhelésben nagyon fontos!) Fontos továbbá, hogy olyan sportokat, melyek esetén nagyobb a sérülésveszély (pl. küzdősportok, beértve a bokszot, birkózást, kickbox-ot, focit, vízilabdát, kézi- és kosárlabdát, röplabdát , tehát minden potenciálisan sérülésveszélyes sportot) a páciens később se végezzen - figyelmeztet a szakember.

Végig injekcióznom kell magam?

Nem, heparint/LMWH-t nem szükséges a betegnek élete végéig szúrnia magának. Leggyakrabban 3-6 napig kapja a beteg terápiás dózisban naponta kétszer, a testsúlyára illesztett dózisban!  Amennyiben az orvos jóváhagyja, úgy egy idő után bátran lehet váltani valamilyen kumarin származékra vagy új típusú véralvadásgátlóra (NOAC) így a beteg megkímélheti magát az öninjekciózástól. Természetesen ritka kivételek vannak, amikor hosszabban kell adni, (ilyen pl. a terhesség is) de akkor már profilaktikus dózisban, naponta egyszer.

Lehet-e szaunába, szoláriumba járni?

trombózis utánAmennyiben valaki átesett már trombózison, úgy a jövőben tartózkodnia kell az olyan tevékenységektől, mely a vénák kitágulását eredményezik, ugyanis ekkor megnő a vér pangása az erekben, mely fokozza a vérrögképződés rizikóját. Éppen ezért ekkor ne menjen finn-szaunába, gőzfürdőbe, egyéb 80-90 fokos helyekre (infraszaunába mehet), valamint kerülje a 36 foknál melegebb termálvizeket is.  Szoláriumba szabad menni rövid időre, de csak 3 hónappal az „esemény” után.

Szabad-e K-vitamint tartalmú ételeket fogyasztani?

Sokat hallani, miszerint óvatosan kell bánni a K-vitamin tartalmú ételekkel véralvadásgátló szedése során. Ez csakis a kumarin-származékokra vonatkozik, a NOAC készítményeknél erre nem szükséges odafigyelni. Másrészt az előbbi esetén is megengedett a fogyasztásuk, viszont arra fontos ügyelni, hogy minden nap közel azonos mennyiséget egyen belőle e beteg. Pl. az nem jó, ha egyik nap 1 db narancsot fogyaszt, míg máskor 3 kilót.

Szabad-e repülőgépre ülni?

A repülőút- akárcsak a hosszabb autó/vonatút- bizony megnöveli a trombózis rizikóját, így a prevenció kiemelten fontos azoknak, akik már átestek trombózison, illetve fokozott hajlamuk van rá. Kompressziós terápiára az út során mindenképp szükség van. Természetesen, amíg a beteg alvadásgátlót szed, a repülőúton is biztonságban van, ha sokat mozog és bő folyadékfogyasztással pótolja a folyadékvesztést.

Ha átesett már trombózison vagy tüdőembólián, de már nem kap alvadásgátló kezelést, fontos, hogy még az utazás előtt keresse fel orvosát, hiszen ha úgy ítéli meg, megelőző alvadásgátló kezelésre (LMWH) is szükség van az odaút-, és a visszaút előtt, hiszen ha már egyszer volt trombózisa, úgy lényegesen nagyobb eséllyel alakul ki újabb megfelelő prevenció nélkül- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája. A fentiek az autóbusz utazásra is érvényesek!

További híreink>>>

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Doktornő/Úr!
61 éves vagyok. A napokban végeztek nálam kismedencei UH vizsgálatot. A lelet a következőt tartalmazza: a hasi aorta falában helyenként apró meszes plakkok vannak.
Vélemény: Atherosclerosis.
Mi a teendőm ezzel kapcsolatban?
Mennyire veszélyes?
Megfelelő a súlyom, nem vagyok elhízva, a laborleletem jók, nem iszom, nem dohányzom.
Sokat mozgok, leginkább erőteljes séta.
Válaszát várva, tisztelettel:
Gyuró Ildikó

Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász
Kedves Ildikó !
A jelenlegi helyzetében nem tud csinálni semmit, azon kívűl, hogy rosuvastatint kezd el szedni (évekig). Ez a Xeter és napi 20 mg- a dózis. Igen lassan, de elősegíti a meszes plakkok felszívódását.
Üdvözlettel :Dr. Blaskó György

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Elvárásaim feletti

Az intézmény és a doktor úr is az elvárásaim felett teljesített. Sajnos országszerte jellemző, hogy még ha magánrendelést is vesz igénybe az ember, nem foglalkoznak vele többet, alaposabban vagy kedvesebben, mint OEP-támogatta szakrendeléseken. Itt viszont valóban úgy éreztem, hogy amiért jöttem megkaptam. Más tapasztalataimmal ellentétben a doktor úrnál nem 5-8 percet töltöttem, hanem csaknem fél órát. Úgy éreztem valóban segíteni szeretne és készséggel válaszol bármilyen kérdésemre, ténylegesen foglalkozik velem. A recepció munkatársai az intézményben töltött idő alatt végig készségesek, kedvesek, közvetlenek és segítőkészek voltak.

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Hemofília – a vérzékenység okai

Hemofília – a vérzékenység okai

A vérzékeny betegeknél csökkent véralvadás áll fenn, vagyis egy kisebb sérülés következtében is elhúzódó vérzés jelentkezik. A trombofíliásokkal szemben tehát, akiknél fokozott véralvás miatt a vérrögök kialakulása jelent veszélyt, a vérzékenyek esetében épp az okozza a problémát, hogy a vér nem, vagy csak nagyon lassan alvad meg. A vérzékenységen belül a hemofíla okait, és a kezeléssel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus, a Trombózis – és Hematológiai Központ főorvosa foglalta össze.

További részletek
Trombózis után - ezek a betegek leggyakoribb kérdései

Trombózis után - ezek a betegek leggyakoribb kérdései

Ha valakinél a trombózis tünetei jelentkeznek, az első és legfontosabb a sürgősségi orvosi ellátás a betegség igazolása és az életveszélyes szövődmény megelőzése céljából. Az akut panaszok kezelését követően azonban számos kérdés vetődik fel a betegekben. Dr. Kósa Éva, a Trombózis – és Hematológiai Központ angiológusa ezekre adott válaszokat.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica

Prima Medica Egészséghálózat