A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Tüdőembólia után fontos a részletes kivizsgálás

Tüdőembólia után fontos a részletes kivizsgálás

tromboziskozpont.hu Létrehozva: 2014.03.28 Módosítva: 2018.11.08

A tüdőembólia a trombózis legsúlyosabb szövődménye, ami nem ritka, hogy életeket is követel. Sajnos, ha valakinél egyszer már gondot okozott egy elszabadult vérrög, onnantól kezdve fokozottabban fennáll a megismétlődés veszélye. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája elmondja, mi a teendő, miután valaki tüdőembóliát szenvedett.

A tüdőembólia a trombózis legsúlyosabb szövődménye, ami nem ritka, hogy életeket is követel. Sajnos, ha valakinél egyszer már gondot okozott egy elszabadult vérrög, onnantól kezdve fokozottabban fennáll a megismétlődés veszélye. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája elmondja, mi a teendő, miután valaki tüdőembóliát szenvedett.

Légszomj, hidegrázás, ájulás

A trombózisra, bár nem minden esetben jár tüdőembóliával, ám érdemes nagy figyelmet fordítani rá, hiszen nem ritka, mikor halálos kimenetelű az állapot. A légyszomj, mellkasi fájdalom, véres köhögés, szédülés, ájulás, mind az embólia tünetei, így nem szabad ezeket félvállról venni, azonnal mentőt kell hívni! Ilyenkor a szakemberek ott helyben alvadásgátló injekcióval orvosolják a problémát, és azonnali kórházi kezelésre van szükség, ami sokáig is eltarthat! A kezelés itt még nem ér véget, hiszen ha egyszer már meggyűlt a baja a vérrögökkel, akkor azok továbbra is veszélyeztetik. Éppen ezért tüdőembólia után érdemes teljeskörű kivizsgáláson részt venni, hogy fel lehessen kutatni a kiváltó okokat, valamint célszerű szakember segítségét kérni, aki a gyógyszeres megelőzésen kívül személyre szabott életmódbeli tanácsokkal is szolgálhat.

Fontos a genetikai kivizsgálás és a megelőző kezelés

Amennyiben valakinél trombózis, esetleg tüdőembólia lépett fel, utána fontos a mögöttes okok felkutatása.

„Leggyakrabban trombózis áll az embólia hátterében, ami nem feltétlenül csak az alsó végtag trombózisa lehet: igen sok esetben az okot nem lehet kideríteni, mert a végbél, a méh, illetve a hüvely körüli vénák trombózisait nem vizsgálják részletesen”- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

A kivizsgálások sorában ezt követi az esetleges genetikai defektus kimutatása, amelyről egy egyszerű genetikai vizsgálat során gyorsan meg lehet bizonyosodni. Amennyiben hajlamot igazolnak, úgy egyéntől függően az orvos vagy időszakos (pl. terhesség során), vagy egy életen át tartó megelőző kezelést írhat elő a további vérrögösödés elkerülése céljából. Továbbá még ezzel egy időben el kell végezni egy részletes kivizsgálást esetleges rosszindulatú daganat irányában, mert számos esetben az a kiindulópont, sőt, ez még a genetikai eltéréseknél is gyakoribb!

A genetikai szűrést a tüdőembólia után legkorábban 3 hónappal ajánlott elvégeztetni!

Életmódváltás tüdőembólia után

Akár van genetikai hajlama az illetőnek, akár nem, amennyiben valakinél már kialakult trombózis, vagy tüdőembólia, érdemes szakember tanácsait kikérni személyre szabott életmódváltás tekintetében. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert a gyógyszeres kezelésen kívül még sok minden befolyásolja, hogy megismétlődik-e újra a probléma, illetve, hogy fellép-e a sok kellemetlenséggel járó poszttrombotikus szindróma.

Mi az a poszttrombotikus szindróma?

Mélyvénás trombózis után az esetek egy részében poszttrombotikus szindróma (PTS) lép fel, mely erős lábfájdalommal, visszerek megjelenésével, bőrviszketéssel, elszíneződéssel és zsibbadással jár.

„A PTS azért alakul ki, mert az okot nem számolták fel, a tönkrement vénabillentyűk ottmaradnak, és következő trombózis kiindulópontjai lesznek (amit esetleg észre sem vesz a beteg, lábon kihordja). Ha azonban számos ilyen „kisebb” trombotikus eseményen van túl az illető, a vénás keringés olyan mértékben romolhat, hogy kezelés nélkül az esetek kb. 80%-ában 10 éven belül kialakul a PTS! Ezért kell az alvadásgátló kezelést egyénre szabottan, tartósan végezni.”- mondja prof. Blaskó György, aki hozzátette,hogy az állapot csakis tartós orális antikoaguláns kezelés fenntartásával előzhető meg, és  igen fontos, hogy a beteg INR értéke élete nagyobb részében (>80%) 2-3 között legyen. Ha többnyire –óvatoskodásból - ez alatt van, a PTS kialakul, ha azonban terápiás tartományon belül tartható évekig, akkor az esetek nagy részében meg lehet úszni a lábszárfekély kialakulását.

Vissza a hírek oldalra>>

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Blaskó Professzor Úr!
Habituális vetélőként tavaly jártam Önnél: én MTHFR heterozigota, férjem MTHRF homozigota. Professzor úr a konzultáció során az aktív folát mellett sikeres terhesség esetén Fraxiparint jvasolt. Május végén lombikprogrammal sikerült teherbe esnem, az IVF központban az ismert előzmények miatt Clexane 0,6-os injekció szúrását javasolták minden nap, a terhesség folyamán. (76 kg vagyok, 183 cm). A 13. héten erős vérzés jelentkezett, a baba jól van, de kialakult egy 4x3 cm-es heamatoma. Nőgyógyászom a Clexane injekció felfüggesztését javasolta, elmondása szerint a mi problémánknál a heparinnak az első 12 hétben van jelentősége. Professzor Úr mit javasol: a heamatoma reménybeli felszívódása esetén újra kezdjem-e a véralvadásgátlót vagy valóban nem szükséges már, elegendő az aktív folát. 43 éves vagyok, hosszú évek óta küzdünk babáért, pgs vizsgálat lehetősége miatt külföldre utaztunk lombikprogramra, az 5. beavatkozás sikerült. Mindent szeretnénk megtenni a sikeres terhességért, de bizonytalan vagyok: valóban nincs szükség az injekcióra? Köszönettel várom válaszát! Eszter

Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász
Kedves Eszter !
Én a Fraxiparine-t azért javasoltam, mert eddigi több, mint 150 Fraxiparine-baba tapasztalata alapján én kevesebb vérzést láttam (semmi sincs ok nélkül). Egyébként a III. trimeszterben is nagyon fontos az LMWH, mert akkor öregednek el méhlepényi vénák a trombotizálódnak be. Ezért az én -megalapozott- véleményem a végig alkalmazott LMWH adása!
Üdvözlettel: Dr. Blaskó György

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Alapos és közvetlen

Professzor úr rendkívül alapos, és ugyanakkor nagyon közvetlen ember, akinél nem érzi a páciens azt, hogy alárendelt szerepre van kárhoztatva. 

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Hemofília – a vérzékenység okai

Hemofília – a vérzékenység okai

A vérzékeny betegeknél csökkent véralvadás áll fenn, vagyis egy kisebb sérülés következtében is elhúzódó vérzés jelentkezik. A trombofíliásokkal szemben tehát, akiknél fokozott véralvás miatt a vérrögök kialakulása jelent veszélyt, a vérzékenyek esetében épp az okozza a problémát, hogy a vér nem, vagy csak nagyon lassan alvad meg. A vérzékenységen belül a hemofíla okait, és a kezeléssel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus, a Trombózis – és Hematológiai Központ főorvosa foglalta össze.

További részletek
Trombózis után - ezek a betegek leggyakoribb kérdései

Trombózis után - ezek a betegek leggyakoribb kérdései

Ha valakinél a trombózis tünetei jelentkeznek, az első és legfontosabb a sürgősségi orvosi ellátás a betegség igazolása és az életveszélyes szövődmény megelőzése céljából. Az akut panaszok kezelését követően azonban számos kérdés vetődik fel a betegekben. Dr. Kósa Éva, a Trombózis – és Hematológiai Központ angiológusa ezekre adott válaszokat.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica

Prima Medica Egészséghálózat