A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Tüdőembólia után fontos a részletes kivizsgálás

Tüdőembólia után fontos a részletes kivizsgálás

tromboziskozpont.hu Létrehozva: 2014.03.28 Módosítva: 2021.09.14

A tüdőembólia a trombózis legsúlyosabb szövődménye, ami nem ritka, hogy életeket is követel. Sajnos, ha valakinél egyszer már gondot okozott egy elszabadult vérrög, onnantól kezdve fokozottabban fennáll a megismétlődés veszélye. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája elmondja, mi a teendő, miután valaki tüdőembóliát szenvedett.

A tüdőembólia a trombózis legsúlyosabb szövődménye, ami nem ritka, hogy életeket is követel. Sajnos, ha valakinél egyszer már gondot okozott egy elszabadult vérrög, onnantól kezdve fokozottabban fennáll a megismétlődés veszélye. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája elmondja, mi a teendő, miután valaki tüdőembóliát szenvedett.

Légszomj, hidegrázás, ájulás

A trombózisra, bár nem minden esetben jár tüdőembóliával, ám érdemes nagy figyelmet fordítani rá, hiszen nem ritka, mikor halálos kimenetelű az állapot. A légyszomj, mellkasi fájdalom, véres köhögés, szédülés, ájulás, mind az embólia tünetei, így nem szabad ezeket félvállról venni, azonnal mentőt kell hívni! Ilyenkor a szakemberek ott helyben alvadásgátló injekcióval orvosolják a problémát, és azonnali kórházi kezelésre van szükség, ami sokáig is eltarthat! A kezelés itt még nem ér véget, hiszen ha egyszer már meggyűlt a baja a vérrögökkel, akkor azok továbbra is veszélyeztetik. Éppen ezért tüdőembólia után érdemes teljeskörű kivizsgáláson részt venni, hogy fel lehessen kutatni a kiváltó okokat, valamint célszerű szakember segítségét kérni, aki a gyógyszeres megelőzésen kívül személyre szabott életmódbeli tanácsokkal is szolgálhat.

Fontos a genetikai kivizsgálás és a megelőző kezelés

Amennyiben valakinél trombózis, esetleg tüdőembólia lépett fel, utána fontos a mögöttes okok felkutatása.

„Leggyakrabban trombózis áll az embólia hátterében, ami nem feltétlenül csak az alsó végtag trombózisa lehet: igen sok esetben az okot nem lehet kideríteni, mert a végbél, a méh, illetve a hüvely körüli vénák trombózisait nem vizsgálják részletesen”- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

A kivizsgálások sorában ezt követi az esetleges genetikai defektus kimutatása, amelyről egy egyszerű genetikai vizsgálat során gyorsan meg lehet bizonyosodni. Amennyiben hajlamot igazolnak, úgy egyéntől függően az orvos vagy időszakos (pl. terhesség során), vagy egy életen át tartó megelőző kezelést írhat elő a további vérrögösödés elkerülése céljából. Továbbá még ezzel egy időben el kell végezni egy részletes kivizsgálást esetleges rosszindulatú daganat irányában, mert számos esetben az a kiindulópont, sőt, ez még a genetikai eltéréseknél is gyakoribb!

A genetikai szűrést a tüdőembólia után legkorábban 3 hónappal ajánlott elvégeztetni!

Életmódváltás tüdőembólia után

Akár van genetikai hajlama az illetőnek, akár nem, amennyiben valakinél már kialakult trombózis, vagy tüdőembólia, érdemes szakember tanácsait kikérni személyre szabott életmódváltás tekintetében. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert a gyógyszeres kezelésen kívül még sok minden befolyásolja, hogy megismétlődik-e újra a probléma, illetve, hogy fellép-e a sok kellemetlenséggel járó poszttrombotikus szindróma.

Mi az a poszttrombotikus szindróma?

Mélyvénás trombózis után az esetek egy részében poszttrombotikus szindróma (PTS) lép fel, mely erős lábfájdalommal, visszerek megjelenésével, bőrviszketéssel, elszíneződéssel és zsibbadással jár.

„A PTS azért alakul ki, mert az okot nem számolták fel, a tönkrement vénabillentyűk ottmaradnak, és következő trombózis kiindulópontjai lesznek (amit esetleg észre sem vesz a beteg, lábon kihordja). Ha azonban számos ilyen „kisebb” trombotikus eseményen van túl az illető, a vénás keringés olyan mértékben romolhat, hogy kezelés nélkül az esetek kb. 80%-ában 10 éven belül kialakul a PTS! Ezért kell az alvadásgátló kezelést egyénre szabottan, tartósan végezni.”- mondja prof. Blaskó György, aki hozzátette,hogy az állapot csakis tartós orális antikoaguláns kezelés fenntartásával előzhető meg, és  igen fontos, hogy a beteg INR értéke élete nagyobb részében (>80%) 2-3 között legyen. Ha többnyire –óvatoskodásból - ez alatt van, a PTS kialakul, ha azonban terápiás tartományon belül tartható évekig, akkor az esetek nagy részében meg lehet úszni a lábszárfekély kialakulását.

Vissza a hírek oldalra>>

Téma szakértője

Orvos válaszol

Üdvözöm!

19 éves vagyok.
Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz,hogy körülbelül 1 hónapja heti egyszeri székletürítéskor véres foltok maradnak a WC papíron, illetve a széklet kisebb darabokban is tartalmaz vért. Mi lehet ennek az oka? Milyen vizsgálat elvégzésére lenne szükség? Illetve valóban aranyért állhat a háttérben és hogyan tudnám ezt kezelni?

Várom mielőbbi válaszát!

Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász
Kedves Henriett !
Ha vér piros színű, akkor aranyérből származik és el kellene menni proctologiára.
Üdvözlettel : Dr. Blaskó György

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

A feltett valamennyi kérdésemre megnyugtató választ kaptam

Nyugodt, barátságos légkör, szakmai hozzáállás. Kellemesen és barátságosan megbeszéltük a betegség lényegét, változtatás történt a gyógyszerelésben. A feltett valamennyi kérdésemre megnyugtató választ kaptam.

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Kezeletlen vashiányos vérszegénység- mi baj lehet belőle?

Kezeletlen vashiányos vérszegénység- mi baj lehet belőle?

A vashiányos vérszegénység gyakori állapotnak számít. A kezelést a páciensek annál jobban tartják be, minél súlyosabb panaszokat okoz. Ha gyakori fejfájással, krónikus fáradtsággal, ingerlékenységgel küzd valaki, akkor nagyobb eséllyel fordít jelentősebb figyelmet az előírt terápiára. Ha azonban valaki enyhébb tüneteket tapasztal, akkor sűrűbben előfordul, hogy az illető nem figyel oda az étkezésére vagy nem veszi be a gyógyszereket. Dr. Fehér Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológia irányultságú belgyógyászát arról kérdeztük, vajon mennyire veszélyes a kezeletlen vagy a rosszul kezelt vérszegénység.

További részletek
Mikor van szükség hematológusra?

Mikor van szükség hematológusra?

A hematológiai a belgyógyászat egy speciális ága, mely a vérrel, a nyirokrendszerrel és a vérképzéssel foglalkozik. Sokaknak kissé megfoghatatlannak tűnik a terület, így dr. Ercsei Ibolyát, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusát megkérdeztük arról, milyen problémákkal, tünetekkel célszerű hematológust felkeresni.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!