Tüdőembólia

Tüdőembólia

A mélyvénás trombózis egyik szövődménye, a tüdőembólia (pulmonális embólia) egy komoly, életet veszélyeztető állapot. Az esetek egy részében félrediagnosztizálják a betegséget, melynek fő oka a változatos tünetek. Légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés, de egyes esetekben az általános rosszkedv és kevésbé egyértelmű panaszok jelentkeznek. A hangsúly a megelőzésen; a megfelelő szakorvosi kezelésen, az életmód-váltásban, illetve a trombózisra való genetikai hajlamot igazoló vizsgálatok elvégzésén van.

Tüdőembóliával kapcsolatos szolgáltatásaink

Mi a tüdőembólia?

Tüdőembólia az az állapot, amikor a vérkeringéssel elsodort embolus (alvadt vér, esetleg zsírszövet, levegő, egyéb idegen szövet) elzárja a tüdő fő- vagy mellékartériáit. Az elzárást okozó embolus az esetek legnagyobb részében az alsó végtag trombózisából (mélyvénás trombózis) származik. A tüdőembólia tünetei, kimenetele attól függ, mely artériát érinti az elzáródás. Súlyos esetben, mikor a tüdő fő ereit zárja el, hirtelen halállal is végződhet! Az esetek 1/3-ában félrediagnosztizálják a problémát, főként akkor, ha a beteg kórelőzményében tüdőgyulladás, asztma szerepel. Mélyvénás trombózis esetén, a szövődmények elkerülése érdekében elengedhetetlen a mihamarabbi szakorvosi segítség, illetve az időszakos kontroll! 

A tüdőembólia okai

Leggyakoribb okaként az alsó végtagot érintő mélyvénás trombózist kell kiemelni, mindamellett számos egyéb tényező is közrejátszhat a tüdőembólia kialakulásában.

Hátterében állhat még:

A tüdőembólia tünetei és szövődményei

A panaszok az elzáródás mértékétől és helyétől függően igen változatosan lehetnek, sokszor nincsenek jellegzetes tünetek. A tüdőerek részleges elzáródása fokozott nyomást ró a jobb szívfélre, melynek következtében nehézlégzés, mellkasi fájdalom, fulladás, szívdobogásérzés (palpitáció) jelentkezik. Nem ritka az ún. cianózis, a bőr kékeslilás elszíneződése, illetve a fájdalmas köhögés és vérköpés. Nagyobb fokú vagy teljes elzáródás esetén a vérnyomás erősen, hirtelen lecsökken, mely eszméletvesztéssel, orvosi ellátás és segítség hiányában pedig hirtelen halállal is járhat! 

A tüdőembólia diagnózisa

A kórelőzmény, a klinikai tünetek ismeretében a szakorvos képalkotó vizsgálatokkal (röntgen, EKG) kiegészítve diagnosztizálhatja a betegséget. A diagnózis felállítását laboratóriumi vizsgálatok (pl. D-dimer vizsgálat), a tüdőerek kontrasztanyagos feltöltése vagy izotópos vizsgálatok is segíthetik.

A diagnózis felállítása mindig szakorvosi feladat! Panaszok esetén mindig forduljon szakorvoshoz! 

Kapcsolódó cikkünk

Tüdőgyulladás vagy tüdőembólia-gyakran félrenézik

Tüdőgyulladás vagy tüdőembólia-gyakran félrenézik

A mélyvénás trombózis gyakori szövődménye a tüdőembólia, mely akár azonnali halállal is végződhet, ám az esetek egy részében mégis félrediagnosztizálják a betegséget. Hogy miért alakul ki az embólia, és hogy milyen tünetek hívják fel rá a ...

A tüdőembólia megelőzése és kezeléseTüdőembólia, Trombózis- és Hematológiai

Ha valakinél már egyszer előfordult mélyvénás trombózis, illetve genetikai hajlama van a trombózisra (trombofília), gondoskodni kell a megelőzésről, azaz a megfelelő, szakorvos által beállított és felügyelt kezelésről, illetve az egyénre szabott életmód-terápiáról.

A legfontosabb a vénás pangás, a vérkeringés lelassulásának kiküszöbölése:

  • ülőmunka esetén a rendszeres séta, végtagokat átmozgató torna,
  • nagyobb műteknél a végtag mobilizációja, mozgatása,
  • mélyvénás trombózis után az kompressziós harisnya használata és gyógytorna.

Lényeges a személyre szabott véralvadás-gátló (antikoaguláns) gyógyszeres kezelés beállítása, illetve a trombózisra való genetikai hajlam kizárása.

Egyéb életmódbeli tényezők az egészségtudatos, kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás.

Téma szakértői

  

Szerző: Trombózis - és Hematológiai Központ Létrehozás ideje: 2018.11.08 Utolsó módosítás: 2022.12.13