Tüdőembólia
A mélyvénás trombózis legsúlyosabb szövődménye a tüdőembólia (pulmonális embólia) ami egy komoly, életet veszélyeztető állapot. Sajnos gyakori, hogy félrediagnosztizálják a betegséget, ugyanis nagyon változatos tünetekkel jelentkezik. A tüdőembólia kezelésében a legfontosabb a mélyvénás trombózis megelőzése volna, amiben fontos szerepe van a trombózisra való genetikai hajlam szűrésének és az egészséges életmódnak.
Mit jelent a tüdőembólia?
Hogyan alakul ki a tüdőembólia?
Mik a tüdőembólia tünetei és szövődményei?
Hogyan vizsgálható ki a tüdőembólia?
Hogyan kezelhető a tüdőembólia?
Hogyan történik a tüdőembólia utáni gondozás?
Tüdőembóliával kapcsolatos szolgáltatásaink a Trombózis és Hematológiai Központban
- szakorvosi vizit
- laborvizsgálat
- genetikai vizsgálat
- ultrahang
- oki háttér kivizsgálása
- gyógyszeres kezelés
- LMWH- Öninjekciózás betanítása
- tüdő CTTrombózis és Hematológiai Központ +36 70 431 7729
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mit jelent a tüdőembólia?
A tüdőembólia azt az állapotot jelenti, amikor a vérkeringéssel elsodort embolus elzárja a tüdő fő- vagy mellékartériáit. Az elzárást okozó embolus lehet alvadt vér, esetleg zsírszövet, levegő vagy egyéb idegen szövet, de az esetek legnagyobb részében az alsó végtag trombózisából (mélyvénás trombózis) származik a tüdőembólia. A leszakadt vérrög a vérkeringéssel a tüdőbe juthat és elakadhat a tüdő kisebb átmérőjű artériáiban. A tüdőembólia korlátozza a véráramlást a tüdőben, ami az érintett terület nagyságától függően további szövődményeket okozhat. A tüdőembólia miatt csökken az oxigéncsere hatékonysága a tüdőben, amit a szervezet úgy érzékel, mintha fulladna és nem jutna elég levegőhöz. A tüdőembólia emellett növeli a vérnyomást a tüdőartériákban, ami további terhet ró a szívre és szívelégtelenséget is okozhat.
A tüdőembólia tehát a tüdő károsítása mellett a szívet is károsítja, sőt a vérrög méretétől függően akár életveszélyes is lehet. A tüdőembólia tünetei, kimenetele ugyanis attól függ, hogy melyik artériát érinti az elzáródás. Súlyos esetben, mikor a tüdő fő ereit zárja el a tüdőembólia, a betegség akár hirtelen halállal is végződhet! A tüdőembólia jellegzetes tünetei a légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés, de egyes esetekben az általános rosszkedv és kevésbé egyértelmű panaszok jelentkeznek. A nem egyértelmű tünetek ellenére a tüdőembólia gyanúja minden esetben orvosi vészhelyzetet jelent, ami – ahogyan már említettük - gyors kezelés nélkül akár halálos is lehet. A tüdőembólia az egyik leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség a világon, a szívroham és a stroke után a harmadik helyen áll. A másik kettő betegséghez hasonlóan tüdőembólia esetén is a hangsúly a megelőzésen van. A tüdőembólia ugyanis az esetek nagy részében megelőzhető a megfelelő szakorvosi kivizsgálásokkal, köztük a trombózisra való genetikai hajlamot kivizsgálásával, a megfelelő kezeléssel és az életmód váltással. Érdekesség, hogy gyakorisága ellenére az esetek 1/3-ában nem kerül helyes diagnózisra a tüdőembólia, főként akkor, ha a beteg kórelőzményében tüdőgyulladás vagy asztma szerepel. Éppen ezért elengedhetetlen a mihamarabbi szakorvosi segítség, illetve az időszakos kontroll mélyvénás trombózis esetén! Az időfaktor tüdőembólia esetén is kulcsfontosságú, életeket menthet, ha időben felimerésre és kezelésre kerül a tüdőembólia.Kapcsolódó cikkünk
A véralvadásgátlót szedők legnagyobb félelme- vérzésveszély
A véralvadásgátló terápia életmentő lehet, hiszen segítségével megelőzhető a vérrögök kialakulása (vagy legalábbis minimálisra csökkenthető ...
Hogyan alakul ki a tüdőembólia?
Ahogyan már említettük a tüdőembólia egy életveszélyes állapot, amely akkor alakul ki, amikor egy embólus (általában vérrög) elzárja a tüdő egyik artériáját. Az embólia általában mélyvénás trombózisból ered, de hátterében állhat a törött hosszú csontok belsejéből származó zsír, daganattörmelék, illetve légbuborék is. Gyakorisága miatt csupán a mélyvénás trombózis talaján kialakult tüdőembólia betegségét mutatjuk be részletesebben.
A mélyvénás trombózis leggyakrabban a lábak mélyen fekvő vénáiban vagy a kismedencei vénákban alakul ki. A trombózis kialakulásának több kockázati tényezője is van, például a következők:
- Mozgásszegény életmód: Ülőmunka, hosszú repülőutak, hosszas fekvőápolás és/vagy ágyhoz kötöttség, sérült végtag tartós rögzítése.
- A vér fokozott alvadékonysága: Ez gyakori daganatos betegség, fogamzásgátló szedése, terhesség, dohányzás, vérképzőszervi betegség vagy genetikai okok miatt.
- Erek belhártyájának károsodása: Például a hosszú időre behelyezett vénás katéter vagy a gyulladásos betegség is vezethet mélyvénás trombózis kialakulásához.
Ezek az állapotok hajlamosítanak a mélyvénás trombózis létrejöttére, melynek a legsúlyosabb szövődménye a tüdőembólia. Ez akkor alakulhat ki, ha a vérrög egy része vagy egésze leszakad a kialakulási helyéről, és bekerül a véráramba. A levált és a keringéssel utazó vérrögöt embólusnak nevezzük. Az embólus a vénás rendszeren keresztül a szívbe jut, majd onnan a tüdőbe kerül. A tüdőartériák átmérőjükben sokkal kisebbek, mint azok a vénák, amiken eddig utazott az embólus. Éppen ezért a vérrög könnyen elzárhatja – méretétől függően a kisebb vagy nagyobb – tüdőartériát, és megakadályozhatja a vér áramlását a tüdő egyes részeibe. A véráramlás akadályozása azt is jelenti, hogy a vér oxigenizációja károsodik, és az, hogy az oxigénnel teli vér eljusson a tüdő szöveteibe. Ezt az állapotot nevezzük tüdőinfarktusnak, mert az érintett tüdőterület nem kap megfelelő mennyiségű oxigént.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Mik a tüdőembólia tünetei és szövődményei?
A tüdőembólia panaszai az elzáródás mértékétől és helyétől függően igen változatosan lehetnek, de sokszor nincsenek jellegzetes tünetek. A tüdőerek részleges elzáródása fokozott nyomást ró a jobb szívfélre, melynek következtében nehézlégzés, mellkasi fájdalom, fulladás, szívdobogásérzés (palpitáció) jelentkezhet. A tüdőembólia első jelei általában légszomj és mellkasi fájdalom, amelyek rosszabbodnak, ha megerőlteti magát vagy mély levegőt vesz. Nem ritka az ún. cianózis, a bőr kékeslilás elszíneződése, illetve a fájdalmas köhögés és vérköpés sem. Nagyobb fokú vagy teljes elzáródás esetén a vérnyomás erősen, hirtelen lecsökken, mely eszméletvesztéssel jár. Ilyen esetben a tüdőembólia azonnali orvosi ellátás és segítség hiányában hirtelen halállal is járhat!
Egyeseknél a tüdőembólia tünetei enyhék, és napok vagy akár hetek alatt alakulnak ki. Idővel azonban a tünetek súlyosbodnak, aminek fel kell hívni a beteg figyelmét arra, hogy komoly probléma állhat a háttérben. Vannak olyanok is, akiknél már a tüdőembólia bekövetkezése után néhány perccel (vagy akár másodperccel) jelentkeznek a tünetek.
Hosszútávon a tüdőembólia pulmonális hipertóniához vezethet. A kis vérrögök ugyanis a tüdőben maradhatnak, és hegesedés alakulhat ki miattuk a tüdőartériákban. Ha a tüdőben lévő artériák elzáródnak, a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy a vért átnyomja ezeken az ereken. Pulmonális hipertónia esetén éppen ezért a tüdőben és a szív jobb oldalán is magas vérnyomás alakul ki. Ez a folyamat a vérnyomás növelése mellett a szívet is gyengíti és szívelégtelenséghez vezethet.
Hogyan vizsgálható ki a tüdőembólia?
A kórelőzmény és a klinikai tünetek ismeretében a szakorvos képalkotó vizsgálatokkal (röntgen, EKG) kiegészítve diagnosztizálhatja a tüdőembólia betegségét. A diagnózis felállítását laboratóriumi vizsgálatok (pl. D-dimer vizsgálat), a tüdőerek kontrasztanyagos feltöltése vagy izotópos vizsgálatok is segíthetik.
A tüdőembólia diagnózisának felállítása mindig szakorvosi feladat! Panaszok esetén mindig és mihamarabb forduljon szakorvoshoz!
Hogyan kezelhető a tüdőembólia?
A tüdőembólia kezelését kórházban végzik. A kórházi tartózkódás hosszát és a kezelés típusát is nagyban befolyásolja a tüdőembólia mérete és elhelyezkedése. A kezelés általában antikoaguláns (véralvadásgátló) gyógyszerekkel történik, amelyek megakadályozzák a további vérrögképződést. Súlyos esetekben, amikor a tüdőembólia nagy méretű, trombolitikus kezelésre (vérrögoldó gyógyszerek) vagy sebészi beavatkozásra is szükség lehet a vérrög eltávolításához. A kezelések szövődményeként felléphet vérzés, ám éppen ezért orvosi felügyelettel és óvatosan adagolják a gyógyszereket a tüdőembólia megszüntetése és a szövődmény elkerülése érdekében.
Hogyan történik a tüdőembólia utáni gondozás?
A tüdőembólia kezelése nem ér véget a kórház elhagyásával. Mivel a tüdőembólia leggyakrabban mélyvénás trombózis szövődményeként alakul ki, a tüdőembólia gondozása során a cél a mélyvénás trombózis megelőzése. Ha valakinél már egyszer előfordult mélyvénás trombózis, illetve genetikai hajlama van a trombózisra (trombofília), gondoskodni kell az újbóli vérrögképződés megelőzéséről. Ehhez megfelelő, szakorvos által beállított és felügyelt kezelésre, illetve egyénre szabott életmód-terápiára van szükség. Az orvos véralvadásgátlót javasolhat az újbóli mélyvénás trombózis megelőzése érdekében. Ezt mindig az orvos utasításainak megfelelően, kellő adagban és kellő ideig kell szedni. Érdemes rendszeresen részt venni kontroll vizsgálatokon, ahol ellenőrzik a véralvadásgátló szedés eredményességét. Az orvos emellett egyéb életmódbeli tényezőket is javasolhat a tüdőembólia megelőzése érdekében, például az egészségtudatos, kiegyensúlyozott táplálkozást és a rendszeres fizikai aktivitást. A tüdőembólia és a mélyvénás trombózis megelőzése során fontos lépés még a vénás pangás, a vérkeringés lelassulásának kiküszöbölése. Ez a következőkkel érhető el:
- ülőmunka esetén a rendszeres séta, végtagokat átmozgató torna
- nagyobb műtéteknél a végtag lehetőség szerinti korai mobilizációja, mozgatása
- mélyvénás trombózis után a kompressziós harisnya használata és gyógytorna
Az újbóli tüdőembólia megelőzése érdekében egy szűrőt is felhelyezhetnek. Ezt véna cava filternek nevezik, ugyanis a test fő vénájába, a vena cava inferiorba kerül behelyezésre. Ez a véna gyűjti össze a vért a lábakból és vezeti a szív jobb oldalára. A szűrő segítségével megakadályozható, hogy a lábban keletkező vérrögök a tüdőbe kerüljenek. Ezt az eljárást általában csak azoknál alkalmazzák, akik valami miatt nem szedhetnek véralvadásgátlót, vagy akiknél a véralvadásgátlók alkalmazása ellenére is vérrögök keletkeznek. Egyes szűrők eltávolíthatók, ha már nincs rájuk szükség.Téma szakértői
