
Tüdőembólia
A mélyvénás trombózis egyik szövődménye, a tüdőembólia (pulmonális embólia) egy komoly, életet veszélyeztető állapot. Az esetek egy részében félrediagnosztizálják a betegséget, melynek fő oka a változatos tünetek. Légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés, de egyes esetekben az általános rosszkedv és kevésbé egyértelmű panaszok jelentkeznek. A hangsúly a megelőzésen; a megfelelő szakorvosi kezelésen, az életmód-váltásban, illetve a trombózisra való genetikai hajlamot igazoló vizsgálatok elvégzésén van.
Tüdőembóliával kapcsolatos szolgáltatásaink
- szakorvosi vizit
- laborvizsgálat
- genetikai vizsgálat
- ultrahang
- oki háttér kivizsgálása
- gyógyszeres kezelés
- LMWH- Öninjekciózás betanítása
- tüdő CTTrombózis és Hematológiai Központ +36 70 431 7729
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mi a tüdőembólia?
Tüdőembólia az az állapot, amikor a vérkeringéssel elsodort embolus (alvadt vér, esetleg zsírszövet, levegő, egyéb idegen szövet) elzárja a tüdő fő- vagy mellékartériáit. Az elzárást okozó embolus az esetek legnagyobb részében az alsó végtag trombózisából (mélyvénás trombózis) származik. A tüdőembólia tünetei, kimenetele attól függ, mely artériát érinti az elzáródás. Súlyos esetben, mikor a tüdő fő ereit zárja el, hirtelen halállal is végződhet! Az esetek 1/3-ában félrediagnosztizálják a problémát, főként akkor, ha a beteg kórelőzményében tüdőgyulladás, asztma szerepel. Mélyvénás trombózis esetén, a szövődmények elkerülése érdekében elengedhetetlen a mihamarabbi szakorvosi segítség, illetve az időszakos kontroll!
A tüdőembólia okai
Leggyakoribb okaként az alsó végtagot érintő mélyvénás trombózist kell kiemelni, mindamellett számos egyéb tényező is közrejátszhat a tüdőembólia kialakulásában.
Hátterében állhat még:
- mozgásszegény életmód (pl. ülőmunka, hosszas fekvőápolás és/vagy ágyhoz kötöttség, sérült végtag tartós rögzítése),
- vér fokozott alvadékonysága (pl. daganatos megbetegedés, fogamzásgátló szedése, dohányzás, vérképzőszervi betegség vagy genetikai okok miatt),
- erek belhártyájának károsodása (pl. hosszú időre behelyezett vénás katéter, gyulladásos betegség).
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A tüdőembólia tünetei és szövődményei
A panaszok az elzáródás mértékétől és helyétől függően igen változatosan lehetnek, sokszor nincsenek jellegzetes tünetek. A tüdőerek részleges elzáródása fokozott nyomást ró a jobb szívfélre, melynek következtében nehézlégzés, mellkasi fájdalom, fulladás, szívdobogásérzés (palpitáció) jelentkezik. Nem ritka az ún. cianózis, a bőr kékeslilás elszíneződése, illetve a fájdalmas köhögés és vérköpés. Nagyobb fokú vagy teljes elzáródás esetén a vérnyomás erősen, hirtelen lecsökken, mely eszméletvesztéssel, orvosi ellátás és segítség hiányában pedig hirtelen halállal is járhat!
A tüdőembólia diagnózisa
A kórelőzmény, a klinikai tünetek ismeretében a szakorvos képalkotó vizsgálatokkal (röntgen, EKG) kiegészítve diagnosztizálhatja a betegséget. A diagnózis felállítását laboratóriumi vizsgálatok (pl. D-dimer vizsgálat), a tüdőerek kontrasztanyagos feltöltése vagy izotópos vizsgálatok is segíthetik.
A diagnózis felállítása mindig szakorvosi feladat! Panaszok esetén mindig forduljon szakorvoshoz! Kapcsolódó cikkünk
Tüdőgyulladás vagy tüdőembólia-gyakran félrenézik
A mélyvénás trombózis gyakori szövődménye a tüdőembólia, mely akár azonnali halállal is végződhet, ám az esetek egy részében mégis félrediagnosztizálják a betegséget. Hogy miért alakul ki az embólia, és hogy milyen tünetek hívják fel rá a ...
A tüdőembólia megelőzése és kezelése
Ha valakinél már egyszer előfordult mélyvénás trombózis, illetve genetikai hajlama van a trombózisra (trombofília), gondoskodni kell a megelőzésről, azaz a megfelelő, szakorvos által beállított és felügyelt kezelésről, illetve az egyénre szabott életmód-terápiáról.
A legfontosabb a vénás pangás, a vérkeringés lelassulásának kiküszöbölése:
- ülőmunka esetén a rendszeres séta, végtagokat átmozgató torna,
- nagyobb műteknél a végtag mobilizációja, mozgatása,
- mélyvénás trombózis után az kompressziós harisnya használata és gyógytorna.
Lényeges a személyre szabott véralvadás-gátló (antikoaguláns) gyógyszeres kezelés beállítása, illetve a trombózisra való genetikai hajlam kizárása.
Egyéb életmódbeli tényezők az egészségtudatos, kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás.
Téma szakértői