Vérzékenység terhesen: aggódnom kellene?

Még a terhesség előtt ki kell vizsgálni a gyanús eseteket, mert a várandósság alatt megváltoznak a véralvadási viszonyok! A gyerekvállalás és a vérzékenység kapcsolatáról kérdeztük dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát.

 

Többféle eredetű és különböző súlyosságú vérzékenység létezik. Az öröklődő vérzékenységek közül a leggyakoribb a Von Willebrand betegség, amelyet az azonos nevű alvadási faktor hiánya vagy csökkent működése hozza létre. Bár a leggyakoribb vérzékenységről van szó, megnyugtató, hogy 80 százalékban enyhe formájú.

Az enyhe és közepesen súlyos vérzékenység a terhességet nem befolyásolja, hiszen ez idő alatt a Willebrand faktor aktivitása is megnövekszik, így gyakorlatilag a terhesség idejére a vérzékenység megszűnik. Ennek ellenére a vérzékenységre hajlamos kismamáknak nem csak rendszeres nőgyógyászati kontrollra, hanem gyakori hematológus szakorvosi gondozásra is szükségük van!

Sok esetben felderítetlen marad a vérzékenység problémája!

Van azonban néhány tünet, ami felhívja erre a figyelmet:

– a foghúzás után fellépő, sokáig tartó vérzés,
– kék foltok jelennek meg a testén, minimális (észre sem vett) mechanikai behatásra,
– ismétlődő orrvérzések,
– erős menstruációs vérzés,
– vashiányos vérszegénység,
– vérzékenység előfordulása a családban

Sokan, ha tapasztalják is ezeket a tüneteket, mégsem fordulnak orvoshoz, pedig ha kezelve lenne a betegségük, elkerülhető lenne az erős havivérzés okozta életminőség romlása és a vashiány okozta fáradtság is, ezek szintén a mindennapokat keserítik meg.

A másik fontos indok a diagnózis időben történő tisztázására, a műtéti beavatkozások és a szülés utáni vérzéses szövődmény kiiktatása. A diagnózis vérvételből és laboratóriumi vizsgálatból könnyen felállítható.
Fontos feladat a szakorvosi vizsgálat során a vérzékenységek elkülönítése, az alapbetegség diagnosztizálása, ugyanis mindegyik vérzékenységet más-más módon kell kezelni – hangsúlyozza dr. Szélessy Zsuzsanna.

Forrás: Trombózisközpont

 

Téma szakértői

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztet Prima Medica Trobózisközpont! 28. hetet betöltött kismama vagyok, 1995-ben (7 évesen) szeronegatív JRA-t diagnosztizáltak nálam. 2005-ben az immunlaborom szerint az ANA, anti-DNS, anti-CCP, Rf, aCl, aB2-GPI, ENA, ANCA negatív. 2014-ben bal Tawara-szárblokkot állapítottak meg. 2016-os immunlabor szerint ANA, ENA, Sm, SSA, SSB, Scl-70, Jo-1, anti-CCP, RF IgA/IgM/IgG, ANCA, B2-GPI, TPO negatív. HBLA-B27 pozitív vagyok. Idén februárban spondyl-arthritis ankylopoetica-t diagnosztizáltak. Az lenne a kérdésem, hogy lehet-e lupus antikoagulans betegségem. Vetélésem nem volt. Érdemes-e az ezt a betegséget kimutató vérvizsgálatot elvégeznem? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: VB Anna
Kedves Anna!
Igen, sajnos más autoimmun betegsége is lehet.Fontos volna LA, és az antifoszfolipid szindróma kizárása.
Nőgyógyászával beszélje meg a trombózis profylaxis megkezdését, amit a szülés után még 6 hétig folytatni kell.
Üdvözlettel: vDr. Szélessy Zsuzsanna

Kapcsolódó oldalak

Létrehozás ideje: 2018.08.22 Utolsó módosítás: 2018.08.28