6 fontos kérdés a trombózisról

A fogamzásgátló tabletták és a helytelen életmód következtében egyre gyakrabban alakul ki az embereknél mélyvénás trombózis. Ez az életveszélyes szövődményekkel járó állapot bár benne van a köztudatban, ennek ellenére sokakban felmerülhetnek bizonyos kérdések a betegséggel és annak kezelésével kapcsolatban. Prof. dr. Blaskó György, a Trombózis-, és Hematológiai Központ véralvadási specialistája megválaszolja a leggyakoribbakat.

Online Bejelentkezés

Mammut II. 5. emelet - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5.

6 fontos kérdés a trombózisról

A fogamzásgátló tabletták és a helytelen életmód következtében egyre gyakrabban alakul ki az embereknél mélyvénás trombózis. Ez az életveszélyes szövődményekkel járó állapot bár benne van a köztudatban, ennek ellenére sokakban felmerülhetnek bizonyos kérdések a betegséggel és annak kezelésével kapcsolatban. Prof. dr. Blaskó György, a Trombózis-, és Hematológiai Központ véralvadási specialistája megválaszolja a leggyakoribbakat.

Milyen veszélyes?

A mélyvénás trombózis egy veszélyes állapot, amiről akkor beszélünk, amikor a mélyen fekvő vénákban vérrög alakul ki. Ez a trombus azonban leszakadhat és a véráramba kerülve a tüdő artériájában akut elzáródást, tüdőembóliát okozhat, ami sajnos az esetek nem kis százalékában halálhoz vezet.

Honnan lehet biztosra tudni, hogy mélyvénás trombózisom van?

A mélyvénás trombózis típusos tünetei közé az adott végtag dagadása, livid elszíneződése, és fájdalma áll. Általában ezekből a jelekből már valószínűsíthető a probléma, ami vérvétellel (DDimer szint) és Doppler ultrahanggal bebizonyítható. A baj azonban az, hogy vannak úgynevezett néma esetek is, amikor semmilyen panasz nem jelentkezik. Az ilyen lábon kihordott trombózisoknál több veszély is fenyeget: egyrészt hirtelen tüdőembólia léphet fel, másrészt évekkel később is poszttrombotikus szindróma alakulhat ki.

Mennyi ideig kell véralvadásgátlón élni?

Azt, hogy pontosan meddig kell szedni az adott készítményt, nehéz megmondani, hiszen az sok mindentől, de elsősorban egyéni megítéléstől függ. Befolyásolja többek között az, hogy van-e a betegnek genetikai hajlama a trombózisra, vannak-e szövődményei, milyen életmódot folytat, vannak-e más betegségei, stb. Vannak ugyan általános, konkrét szabályok a véralvadásgátlók szedésének időtartamára vonatkozóan, de fontos kiemelnünk, hogy minden, a kezelést módosító/felfüggesztő/abbahagyó döntés előtt a betegnél kötelező az egyéni rizikófelmérés, mert csak ennek alapján szabad ilyen döntést meghozni! Ez azért is fontos, mert egy rosszul beállított terápia többet árt, mint használ, így nagy problémákat okozhat- mondja prof. dr. Blaskó György, a Trombózis-, és Hematológiai Központ véralvadási specialistája.6 fontos kérdés a trombózisról - Trombózis-, és Hematológiai Központ

Lehet sportolni a kezelés alatt? Nem továbbítódik ezáltal a vérrög a tüdőbe?

Egyéni, ki mikor térhet vissza a sportoláshoz és a sportolás fajtája és intenzitása is fontos tényező. A diagnózis utáni pár hétben érdemes kerülni a megerőltető sportolást, ám mindez függ az állapot súlyosságától, van-e veleszületett hajlama az illetőnek a vérrögképződésre, esetleg van-e olyan egyéb betegsége, ami miatt megnő a trombózis, embólia létrejöttének veszélye. A szakértő hozzátette, amennyiben valakinek élete végéig véralvadásgátló gyógyszert kell szednie, akkor nem űzhet olyan sportokat, amik fejsérüléssel, illetve nagy testi ütközésekkel járhatnak, továbbá tiltottak az extrém spotok is.

Ha az alvadás gátló gyógyszer már elhagyható, akkor csupán a visszamaradt szervi károsodás szabhat határt a sportág kiválasztásában és intenzitásában. Jó esetben az első félév elteltével fokozatosan vissza lehet térni a korábbi edzéshez. És itt a lényeg a fokozatosságon van, ne legyen türelmetlen, ugyanis az apró ízületi és izomsérülések újabb trombózist okozhatnak! A fájdalom a legfontosabb figyelmeztető jel, ezért ha kellemetlenségeket tapasztal, hagyjon ki egy edzést és másnap legyen óvatosabb. Természetesen, ha fájdalom nem múlik, forduljon orvoshoz!

Léteznek utána kellemetlen szövődmények?

A trombózis egyik szövődményeként igen gyakori az úgynevezett poszttrombotikus szindróma (PTS), ami a megelőző kezelések nélkül 8-10 éven belül (néha hamarabb) kialakul: az alsó végtag bőrének, felületes szöveteinek a vénás keringés fokozatosan romlik, végül nem-, vagy igen nehezen gyógyuló lábszárfekélyek lépnek fel. Ezt az okozza, hogy a mélyebb vénák felé a keringés megszűnik, a visszaáramló vér új utakat (vénákat) keres magának. A PTS azért alakul ki, mert a mélyvénás trombózis utána nem számolják fel az okot, így a tönkrement vénabillentyűk ottmaradnak, és következő trombózis kiindulópontjai lesznek.

Mennyi az esélye annak, hogy újra kialakul? Hogy lehet megelőzni?

Sajnos, ha valakinél már egyszer kialakult trombózis, úgy nagy esély van egy újabbra. Éppen ezért óriási jelentősége van annak, hogy kiderüljön, mi is vezetett az állapothoz. Ez lehet pl. daganat, fogamzásgátló tabletta vagy más hormonkészítmények, tartós immobilitás, cigaretta, kevés folyadékfogyasztás, vagy akár genetikai hajlam is. Ekkor, ha lehet, meg kell szűntetni a kiváltó okot (pl. fogamzásgátló tabletta elhagyása), ám előfordulhat, hogy azt nem lehet- ilyenkor az esetek többségében élethosszig tartó antikoaguláns kezelésre van szükség. A legfontosabb azonban az, hogy az első trombózis után tudjuk, hogy a beteg életének hány százalékát töltötte INR 2-3 között! Ha keveset, akkor a PTS nagyon valószínű, ha több, mint 80 %-át, akkor e veszély nagymértékben csökken- teszi hozzá a professzor.

Téma szakértője

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

  • Specialitások: Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Kedves Doktor úr! 41 éves daganatos beteg vagyok, örökölt alvadási defektussal (Protein C hiány, F II 20210 heterozygota mutáció). Világ életemben sokat sportoltam, mozogtam és eddig sosem volt trombózissal dolgom, véralvadásgátlóra sem volt szükségem. 2017-ben műtöttek először tüdődaganattal, majd 2020-ban kiújult és 2020 decembere óta szedek kemoterápiás gyógyszert (szájon át szedhető). 2021.04.21-n mentem be a sürgősségire vádlimban tapasztalható erős szúró fájdalommal. Előtte hetekig Venoruton kenőccsel kenegettem egy keményebb visszeret, mert azt hittem az okozza és hol jobb volt hol rosszabb. Márciusban volt egy snowboard balesetem amikor a bordáimra estem, ebből kifolyólag 1 hónapig nem nagyon sportoltam. A sürgősségin izomvénás trombózist állapítottak meg a bal vádlimban. Ezt követően 10 napig napi 2x Clexane 8000NE vérhigító injekció, napi 3x2 Detralex tabletta, aztán újabb 10 napig 1x8000 Clexane és 2x1 Detralex, majd 14 napig 1x4000 Clexane. Lioton géllel napi 3x kentem a vádlim és hordtam a kompressziós harisnyát, kivéve alvásnál. A kúra befejeztével elkezdtem napi szintem úszni és 2-3 hét után a fájdalom teljesen elmúlt. Hosszútávon 100mg Aspirin Protect szedését javasolta doktornő, de a kemo gyógyszer mellé nem akartam még egy gyógyszert ami a gyomromat beleimet terheli és inkább a kompressziós harisnya, sok folyadék, mozgás, vérhigító hatású ételek (fokhagyma, gyömbér, tea) kúrájába kezdtem. A nyári úszások végével aztán szeptemberben elővettem a biciklit és tekertem egy nem megerőltető, pihenőkkel tarkított 3 órás kört. 1-2 órával ezután az ismerős szúró érzést éreztem a vádlimban. Szept 8-n doppler vizsgálattal találtak egy vérrögöt a bal vádlimon a felszíni visszérben. „ A VSM beömlése szabad. A VSP beömlésétől kb 10cm—re található felszínes varix nem teljesen compromitálható, lumenében dorsalisan 11mm hosszú, 1,9mm vastagságú, echodús thrombus figyelhető meg. Az a. iliaca externa, a femoralisok, a poplitea ill a tibialis anterior és posterior lumene megtartott, falvastagságuk az életkornak megfelelő, szűkület vagy tágulat rajtuk nem mutatható ki, az áramlási értékek a normál tartományban vannak.” Az orvos szerint ez az előző trombózisomból visszamaradt rög lehet, bár nem lehet kizárni egy újabb rög keletkezését sem. Mivel a sürgősségin nem írták le pontosan a trombózis helyét illetve feltehetőleg tévesen írták VSP helyett hogy „A VTP echodús trombussal kitöltött, nem komprimálható”. Az orvos azt javasolta szúrjam magam ismét Clexane-al és beszéljem meg a továbbiakat a háziorvosommal. A háziorvos 10 napi 1x8000NE, majd újabb 10 nap 1x 4000 NE kúrát javasolt, ezután pedig egy kontroll Ultrahangot hogy a vérrög felszívódott-e. Elegendő ez ön szerint? Köszönettel: Tibor
    Kedves Tibor!
    Végezze el a kúrát amit kiírtak Önnek és utána a doppler ultrahang ad kielégítő választ, de érdemes elmenni egy hematológiai szakrendelésre beszéljék át a protein C hiányt illetve az örökölt genetikai eltérést, elképzelhető, hogy kellene valamilyen állandó véralvadásgátló, hogy ilyen esetek ne következzenek be a közeljövőben.
    Mindezt csak konzultáció keretén belül és a leletei áttekintésével lehet pontosan megmondani.
    Üdvözlettel,
    Prof. Blaskó György
    Tibor

    Prof. Dr. Blaskó György

    belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    maximálisan elégedett vagyok

    Maximálisan elégedett voltam mindennel. Fogadtatás, asszisztensek kedvessége,a Professzor Úr szakmai felkészültségével,beteghez való hozzáállása,vizsgálattal,tisztaság,időpont tartása....mindennel . Köszönöm.
    Prof. Dr. Blaskó György
    Prof. Dr. Blaskó György
    belgyógyász

    Kapcsolódó videók

    Létrehozás ideje: 2014.10.27 Utolsó módosítás: 2025.04.03