A téli mozgáshiány komoly gondokat is okozhat, főleg, ha trombózishajlama is van!

A téli időszak egyik legjobb programja, amikor a hulló hópelyheket csodálva a kanapé melegében kuporog az ember, forró csokoládét szürcsölgetve. Sokan ezt annyira kiélvezik, hogy a mozgás – főleg így télen – szinte teljesen kimarad az életükből. Reggel bemennek a munkahelyükre, ahol ülve dolgoznak, majd kocsival – ülve – hazatérnek, ahol az említett forró csokival ülnek a kanapén estig, amikor is lehet lefeküdni. Csakhogy a mozgásszegény életmód komoly kockázatot jelenthet trombózis szempontjából, amihez jön még az is, hogy az emberek nagyjából 10%-nak még genetikai hajlama is van a betegségre. A témában prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája van a segítségünkre.

Genetika?

Bizony, a genetika nagy úr az ember életében, és sok esetben egy – egy változás a körülményektől függően lehet jó, vagy rossz. Az úgynevezett V-ös faktor Leiden mutáció egy olyan genetikai eltérés, mely az emberek nagyjából 30%-át érinti. Lényege, hogy a véralvadási folyamatban az egyik résztvevő, az V-ös faktorban egy aminosav egy másikra cserélődött nem megfelelően működik, így az alvadás fokozottá válik. Mivel a véralvadás folyamata igen összetett, és a különböző faktorok egymást aktiválva, vízeséskaszkád-szerűen vesznek részt a folyamatban, melynek során az oldható fibrinogenből oldhatatlan fibrin lesz, így egyetlen eltérés is komoly gondokat jelenthet. A mutáció genetikai előnyt jelentett az ősembernél, ennek köszönhető nagy számú jelenléte. A vadászat közben megsérült férfi, vagy a szülésnél vérző nő a Leiden mutációval nagyobb eséllyel élhette túl az eseményt, hiszen vére gyorsabban alvadt. Ez az előny azonban ma, a modern társadalomban a mozgásszegény életmód miatt hátránnyá vált. A mozgás hiányában a véralvadás fokozódhat, aminek következtében vérrögök alakulhatnak ki, mélyvénás trombózist okozva ezzel. Azonban a probléma – ami már így sem kicsi – itt még nem áll meg, hiszen a trombus leszakadhat, így pedig a vérereken keresztül eljuthat a tüdőbe, a szívbe, vagy az agyba, és az ottani erek elzárásával infarktust, tüdőembóliát, vagy stroke-ot is okozhat. – fejti ki prof. Blaskó György , a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Hajlamosító tényezők

A trombózis tüneteinek megjelenése már a problémát magát jelzi, és erős fájdalommal, végtagdagadással, vagy rosszabb esetben az infarktus, stroke, tüdőembólia tüneteivel jár együtt. Ennek megfelelően nem a tünetekre kell figyelni, hanem a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni. A trombózis kialakulásának nagyon sok indikátora van, melyek közül azonban jó néhány rajtunk, a hozzáállásunkon múlik. - A dohányzást mindenképpen kerülni kell - Fontos a mozgás, így a heti legalább háromszori sport. Ez lehet egy hosszabb séta a parkban, erdőben, de akár könnyed edzés is. - A vérnyomás értékek figyelése is fontos lehet, hiszen előrevetíthetik a problémát. - Terhesség - Daganat Érdemes tudni, hogy a genetikai hajlamra utalhat az is, ha a családban a felnőtteknél már előfordult trombózis. mozgáshiány, trombóis, blaskó györgy

Diagnózis és kezelés

A Leiden mutáció szerencsére vérvétellel kimutatható, így ha a családban már előfordult trombózis, akkor ezt a vizsgálatot érdemes elvégeztetni. Mindenképpen szükséges, hogy a trombózisra hajlamosító többi tényezőt is vizsgáljuk, hiszem még így összességében a családi halmozottságú, örökletes trombózisok 65%-ának vagyunk képesek a molekuláris okát kimutatni (ma még). Amennyiben bármilyen mutáció megléte igazolást nyer, úgy a szakember határozhat az atikoaguláns kezelés elkezdéséről, valamint életmódváltozást is javasolhat. A kezelésnél használhatóak különböző gyógyszerek, melyek orálisan, vagy akár injekcióban is a szervezetbe juttathatóak. Az, hogy melyik szer a megfelelő, illetve annak dózisáról, folyamatos felügyeletéről szintén a szakember dönt.

Téma szakértője

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

  • Specialitások: Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt Doktor Úr/Nő! Jelenleg 6 hetes kismama vagyok (szívhang az 5+2 hetes vizsgálatkor még nem volt, csak petezsák és szikhólyag). 5 hónapja a 39. héten meghalt a kislányom a pocakomban, a boncolási jegyzőkönyv szerint méhen belüli hypoxiája lett, de vérrögöt nem találtak és egyébként a terhességgel minden rendben volt (IR-em és PCO-m van,szedtem Merckformint a terhesség 14.hetéig, de a cukrom mindig rendben volt, valamint a terhesség 32.hetétől napi 25µg EUTHYROX-ot szedtem, a mai napig). Csináltattam trombózis panelt, mely alapján csak az MTHFR gén (C677T) lett heterozygota, a többi (FV Leiden, FII/Protrombin gén, MTHFR A1298C) normál. Hematológushoz csak két hét múlva van időpontom, aki telefonban azt mondta, hogy kezdjem el azonnal szúrni a napi 0,4ml clexane-t. A nőgyógyász szerint majd a terhesség vége felé kellene adnom az injekciót. Félek, hogy nehogy baja legyen a babámnak, azzal, hogy kivizsgálás nélkül elkezdem szúrni az injekciót. Ön szerint szükséges most azonnal elkezdenem szúrni? Mielőbbi válaszát köszönöm: Bettina
    Kedves Bettina !
    Az MTHFR C677T heterozygotaság miatt elég lenne akkor elkezdeni szúrni, ha már bizonyítottan van szívhang. Mindenképpen jöjjön be a Trombózis központba a hiányzó vizsgálatok elvégeztetésére, amit lehet Clexane mellett is. A nőgyógyászának nincs igaza, mert éppen a gyorsabban elöregedő méhlepényi erek miatt kell a terhesség végéig Clexane-t adni.
    A viszontlátásig üdvözli : Dr. Blaskó György
    Tuza Bettina

    Prof. Dr. Blaskó György

    belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Komolyan odafigyelt

    A megbeszélés igen kellemes hangulatban telt. A Professzor úr ugyanakkor komolyan odafigyelt minden kérdésre. Ilyennek kellene lennie minden orvos-beteg kapcsolatnak. Nem éreztem azt, hogy sürgetnének, igazán feszültségmentes találkozás volt.
    Prof. Dr. Blaskó György
    Prof. Dr. Blaskó György
    belgyógyász

    Kapcsolódó videók

    Létrehozás ideje: 2016.02.03 Utolsó módosítás: 2018.12.20