A téli mozgáshiány komoly gondokat is okozhat, főleg, ha trombózishajlama is van!

A téli időszak egyik legjobb programja, amikor a hulló hópelyheket csodálva a kanapé melegében kuporog az ember, forró csokoládét szürcsölgetve. Sokan ezt annyira kiélvezik, hogy a mozgás – főleg így télen – szinte teljesen kimarad az életükből. Reggel bemennek a munkahelyükre, ahol ülve dolgoznak, majd kocsival – ülve – hazatérnek, ahol az említett forró csokival ülnek a kanapén estig, amikor is lehet lefeküdni. Csakhogy a mozgásszegény életmód komoly kockázatot jelenthet trombózis szempontjából, amihez jön még az is, hogy az emberek nagyjából 10%-nak még genetikai hajlama is van a betegségre. A témában prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája van a segítségünkre.

Genetika?

Bizony, a genetika nagy úr az ember életében, és sok esetben egy – egy változás a körülményektől függően lehet jó, vagy rossz. Az úgynevezett V-ös faktor Leiden mutáció egy olyan genetikai eltérés, mely az emberek nagyjából 30%-át érinti. Lényege, hogy a véralvadási folyamatban az egyik résztvevő, az V-ös faktorban egy aminosav egy másikra cserélődött nem megfelelően működik, így az alvadás fokozottá válik. Mivel a véralvadás folyamata igen összetett, és a különböző faktorok egymást aktiválva, vízeséskaszkád-szerűen vesznek részt a folyamatban, melynek során az oldható fibrinogenből oldhatatlan fibrin lesz, így egyetlen eltérés is komoly gondokat jelenthet. A mutáció genetikai előnyt jelentett az ősembernél, ennek köszönhető nagy számú jelenléte. A vadászat közben megsérült férfi, vagy a szülésnél vérző nő a Leiden mutációval nagyobb eséllyel élhette túl az eseményt, hiszen vére gyorsabban alvadt. Ez az előny azonban ma, a modern társadalomban a mozgásszegény életmód miatt hátránnyá vált. A mozgás hiányában a véralvadás fokozódhat, aminek következtében vérrögök alakulhatnak ki, mélyvénás trombózist okozva ezzel. Azonban a probléma – ami már így sem kicsi – itt még nem áll meg, hiszen a trombus leszakadhat, így pedig a vérereken keresztül eljuthat a tüdőbe, a szívbe, vagy az agyba, és az ottani erek elzárásával infarktust, tüdőembóliát, vagy stroke-ot is okozhat. – fejti ki prof. Blaskó György , a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Hajlamosító tényezők

A trombózis tüneteinek megjelenése már a problémát magát jelzi, és erős fájdalommal, végtagdagadással, vagy rosszabb esetben az infarktus, stroke, tüdőembólia tüneteivel jár együtt. Ennek megfelelően nem a tünetekre kell figyelni, hanem a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni. A trombózis kialakulásának nagyon sok indikátora van, melyek közül azonban jó néhány rajtunk, a hozzáállásunkon múlik. - A dohányzást mindenképpen kerülni kell - Fontos a mozgás, így a heti legalább háromszori sport. Ez lehet egy hosszabb séta a parkban, erdőben, de akár könnyed edzés is. - A vérnyomás értékek figyelése is fontos lehet, hiszen előrevetíthetik a problémát. - Terhesség - Daganat Érdemes tudni, hogy a genetikai hajlamra utalhat az is, ha a családban a felnőtteknél már előfordult trombózis. mozgáshiány, trombóis, blaskó györgy

Diagnózis és kezelés

A Leiden mutáció szerencsére vérvétellel kimutatható, így ha a családban már előfordult trombózis, akkor ezt a vizsgálatot érdemes elvégeztetni. Mindenképpen szükséges, hogy a trombózisra hajlamosító többi tényezőt is vizsgáljuk, hiszem még így összességében a családi halmozottságú, örökletes trombózisok 65%-ának vagyunk képesek a molekuláris okát kimutatni (ma még). Amennyiben bármilyen mutáció megléte igazolást nyer, úgy a szakember határozhat az atikoaguláns kezelés elkezdéséről, valamint életmódváltozást is javasolhat. A kezelésnél használhatóak különböző gyógyszerek, melyek orálisan, vagy akár injekcióban is a szervezetbe juttathatóak. Az, hogy melyik szer a megfelelő, illetve annak dózisáról, folyamatos felügyeletéről szintén a szakember dönt.

Téma szakértője

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

  • Specialitások: Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt Doktor Úr! 40 éves férfi vagyok és 2017. november 01-én volt egy kétoldali tüdő emboliám. Azóta folyamatosan szedem a Pradaxát, napi 2 szemet, ami ha jól tudom napjaink legkorszerűbb véralvadásgátló gyógyszere. Édesapám véralvadási betegségben szenved, sajnos mindkét lábát amputálták már érszűkület miatt. Genetikai vérvételem eredménye igazolta a Leiden-mutációt nálam is (heterozigota vagyok). Lábaim nem fájnak, orvosom szerint érszűkületem nincs és megnyugtatott, hogy a jelenleg szedett gyógyszer véd egy esetleges újabb embolia kialakulásától. Amióta kijöttem a kórházból és letettem a cigarettát 10 kg-ot híztam ( betegségem előtt napi egy dobozzal elszívtam). Azzal a problémával fordulok Önhöz, hogy az általános közérzetem amióta kijöttem a kórházból sokszor egyáltalán nem mondható jónak, szemem alatt lilás karikák láthatók folyamatosan ( ez a legszembetűnőbb mindenki számára) valamint előfordul, hogy olykor-olykor nehezebben találom és formálom a szavakat, mint pár hónappal ezelőtt. Folyamatosan kéri az orvosom a laborvizsgálatot, ugyanis szinte minden értékem teljesen helyre állt, a CK érték azonban folyamatosan növekszik ( tegnap 1055 volt). Könnyű fizikai munkát végzek, EKG vizsgálatom teljesen negatív lett. Előfordulhat, hogy nem jó nekem a felírt gyógyszer? Mindenképpen szeretném felkeresni Önt személyesen, csak azt szeretném megtudni, hogy a leírtak ismeretében Ön szerint milyen vizsgálatokra lenne szükség esetemben. Mi okozhatja az általam leírt tüneteket? Félek egy további nem várt szövődmény, illetve esetleg az érszűkület vagy akár egy újabb embólia, trombózis kialakulásától. Válaszát előre is köszönöm!!
    Kedves Attila !
    A CK emelkedés az izmok sérülésére, bomlására utal. Amennyiben a Pradaxa felfüggesztése és másra cserélése esetén is marad a panasz, mindenképpen sürgősen szakkonzultációt kell folytatni, mert a CK emelkedés veszélyes. Jelentkezzen be mielőbb a Trombózis Központba és összes papirjával együtt várom
    Üdvözlettel Dr. Blaskó György
    Attila

    Prof. Dr. Blaskó György

    belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Betegcentrikus

    Itt látszik hogy mindenki azért van hogy a beteg jól érezze magát! A recepciótól a professzor úrig mindenki a betegért van! Köszönet! 
    Prof. Dr. Blaskó György
    Prof. Dr. Blaskó György
    belgyógyász

    Kapcsolódó videók

    Létrehozás ideje: 2016.02.03 Utolsó módosítás: 2018.12.20