A téli mozgáshiány komoly gondokat is okozhat, főleg, ha trombózishajlama is van!

A téli időszak egyik legjobb programja, amikor a hulló hópelyheket csodálva a kanapé melegében kuporog az ember, forró csokoládét szürcsölgetve. Sokan ezt annyira kiélvezik, hogy a mozgás – főleg így télen – szinte teljesen kimarad az életükből. Reggel bemennek a munkahelyükre, ahol ülve dolgoznak, majd kocsival – ülve – hazatérnek, ahol az említett forró csokival ülnek a kanapén estig, amikor is lehet lefeküdni. Csakhogy a mozgásszegény életmód komoly kockázatot jelenthet trombózis szempontjából, amihez jön még az is, hogy az emberek nagyjából 10%-nak még genetikai hajlama is van a betegségre. A témában prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája van a segítségünkre.

Genetika?

Bizony, a genetika nagy úr az ember életében, és sok esetben egy – egy változás a körülményektől függően lehet jó, vagy rossz. Az úgynevezett V-ös faktor Leiden mutáció egy olyan genetikai eltérés, mely az emberek nagyjából 30%-át érinti. Lényege, hogy a véralvadási folyamatban az egyik résztvevő, az V-ös faktorban egy aminosav egy másikra cserélődött nem megfelelően működik, így az alvadás fokozottá válik. Mivel a véralvadás folyamata igen összetett, és a különböző faktorok egymást aktiválva, vízeséskaszkád-szerűen vesznek részt a folyamatban, melynek során az oldható fibrinogenből oldhatatlan fibrin lesz, így egyetlen eltérés is komoly gondokat jelenthet. A mutáció genetikai előnyt jelentett az ősembernél, ennek köszönhető nagy számú jelenléte. A vadászat közben megsérült férfi, vagy a szülésnél vérző nő a Leiden mutációval nagyobb eséllyel élhette túl az eseményt, hiszen vére gyorsabban alvadt. Ez az előny azonban ma, a modern társadalomban a mozgásszegény életmód miatt hátránnyá vált. A mozgás hiányában a véralvadás fokozódhat, aminek következtében vérrögök alakulhatnak ki, mélyvénás trombózist okozva ezzel. Azonban a probléma – ami már így sem kicsi – itt még nem áll meg, hiszen a trombus leszakadhat, így pedig a vérereken keresztül eljuthat a tüdőbe, a szívbe, vagy az agyba, és az ottani erek elzárásával infarktust, tüdőembóliát, vagy stroke-ot is okozhat. – fejti ki prof. Blaskó György , a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Hajlamosító tényezők

A trombózis tüneteinek megjelenése már a problémát magát jelzi, és erős fájdalommal, végtagdagadással, vagy rosszabb esetben az infarktus, stroke, tüdőembólia tüneteivel jár együtt. Ennek megfelelően nem a tünetekre kell figyelni, hanem a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni. A trombózis kialakulásának nagyon sok indikátora van, melyek közül azonban jó néhány rajtunk, a hozzáállásunkon múlik. - A dohányzást mindenképpen kerülni kell - Fontos a mozgás, így a heti legalább háromszori sport. Ez lehet egy hosszabb séta a parkban, erdőben, de akár könnyed edzés is. - A vérnyomás értékek figyelése is fontos lehet, hiszen előrevetíthetik a problémát. - Terhesség - Daganat Érdemes tudni, hogy a genetikai hajlamra utalhat az is, ha a családban a felnőtteknél már előfordult trombózis. mozgáshiány, trombóis, blaskó györgy

Diagnózis és kezelés

A Leiden mutáció szerencsére vérvétellel kimutatható, így ha a családban már előfordult trombózis, akkor ezt a vizsgálatot érdemes elvégeztetni. Mindenképpen szükséges, hogy a trombózisra hajlamosító többi tényezőt is vizsgáljuk, hiszem még így összességében a családi halmozottságú, örökletes trombózisok 65%-ának vagyunk képesek a molekuláris okát kimutatni (ma még). Amennyiben bármilyen mutáció megléte igazolást nyer, úgy a szakember határozhat az atikoaguláns kezelés elkezdéséről, valamint életmódváltozást is javasolhat. A kezelésnél használhatóak különböző gyógyszerek, melyek orálisan, vagy akár injekcióban is a szervezetbe juttathatóak. Az, hogy melyik szer a megfelelő, illetve annak dózisáról, folyamatos felügyeletéről szintén a szakember dönt.

Téma szakértője

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

  • Specialitások: Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőhát u. 2-6. Mammut II. 5. emelet
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt Blaskó Professzor Úr! Habituális vetélőként tavaly jártam Önnél: én MTHFR heterozigota, férjem MTHRF homozigota. Professzor úr a konzultáció során az aktív folát mellett sikeres terhesség esetén Fraxiparint jvasolt. Május végén lombikprogrammal sikerült teherbe esnem, az IVF központban az ismert előzmények miatt Clexane 0,6-os injekció szúrását javasolták minden nap, a terhesség folyamán. (76 kg vagyok, 183 cm). A 13. héten erős vérzés jelentkezett, a baba jól van, de kialakult egy 4x3 cm-es heamatoma. Nőgyógyászom a Clexane injekció felfüggesztését javasolta, elmondása szerint a mi problémánknál a heparinnak az első 12 hétben van jelentősége. Professzor Úr mit javasol: a heamatoma reménybeli felszívódása esetén újra kezdjem-e a véralvadásgátlót vagy valóban nem szükséges már, elegendő az aktív folát. 43 éves vagyok, hosszú évek óta küzdünk babáért, pgs vizsgálat lehetősége miatt külföldre utaztunk lombikprogramra, az 5. beavatkozás sikerült. Mindent szeretnénk megtenni a sikeres terhességért, de bizonytalan vagyok: valóban nincs szükség az injekcióra? Köszönettel várom válaszát! Eszter
    Kedves Eszter !
    Én a Fraxiparine-t azért javasoltam, mert eddigi több, mint 150 Fraxiparine-baba tapasztalata alapján én kevesebb vérzést láttam (semmi sincs ok nélkül). Egyébként a III. trimeszterben is nagyon fontos az LMWH, mert akkor öregednek el méhlepényi vénák a trombotizálódnak be. Ezért az én -megalapozott- véleményem a végig alkalmazott LMWH adása!
    Üdvözlettel: Dr. Blaskó György
    Eszter

    Prof. Dr. Blaskó György

    belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Mindent meg tudtam vele beszélni

    Nagyon kedves és segítőkész volt velem. Mindent meg tudtam vele beszélni a problémámról, és részletesen ismertette a dolgokat, amikről kérdeztem.
    Prof. Dr. Blaskó György
    Prof. Dr. Blaskó György
    belgyógyász

    Kapcsolódó videók

    Létrehozás ideje: 2016.02.03 Utolsó módosítás: 2018.12.20