A véralvadásgátlót szedők legnagyobb félelme- vérzésveszély

A véralvadásgátló terápia életmentő lehet, hiszen segítségével megelőzhető a vérrögök kialakulása (vagy legalábbis minimálisra csökkenthető az esély). Azonban a rosszul megválasztott/betartott kezelés nagy veszélyeket is rejt- ilyen pl. a vérzésveszély. Hogy milyen jelekre kell figyelni, és hogy miként lehet elkerülni, arra prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája adott választ.

Ezért okozhatnak vérzést a véralvadásgátlók

A véralvadásgátlók jelentősen „belenyúlnak” a véralvadási folyamatokba, és a vérzékenység irányába tolja el a váralvadás/vérzékenység egyensúlyát. (Ez azért történik, hogy a szervezet saját fibrin-rög oldó képessége jobban érvényesülhessen ) Mivel ezen készítmények megnyújtják a alvadási időt, így fennáll a vérzéses szövődmények kialakulásának esélye. Ez jelenthet kisebb és nagyobb vérzéseket is. Előfordulhat, hogy erősebb menstruációs vérzés, fogínyvérzés, a szemen kötőhártya bevérzések stb. jelentkeznek, de súlyos esetben akár életveszélyes belső vérzések is felléphetnek.

Mely véralvadásgátló alkalmazása esetén nagyobb a rizikó?

Sajnos az összes fajta véralvadásgátló magában hordozza a rizikót, akár kumarin, akár heparin, akár NOAC készítményeket használunk. Viszont tanulmányok szerint az új típusú véralvadásgátlók (NOAC) esetén némileg csökken a rizikó.

Mint ismeretes, kumarin-típusú véralvadásgátlók dózisirányítását az INR nevű laboreredmény dirigálja, a Na-heparin adását az un. Antivált partialis thromboplastin idő, míg vannak olyanok (mint pl. az LMWH-k), ahol közvetlenül kell mérni az un. farmakodinámiás hatást . Az un. „új” típusúak szedésnél ezt ritkán, indokolt esetben kell elvégezni- mondja a szakember.

Ezekre a tünetekre figyeljen

erős menstruációs vérzés
vérszegénység, vashiány
fogínyvérzés pl. fogmosás során
nehezen elálló vérzések (pl. sérülés esetén)
a szem kötőhártya bevérzése
megmagyarázhatatlan kék-zöld foltok a bőrön, véraláfutások
vérvizelés
véres széklet

Hogyan lehet elkerülni a vérzéses szövődményeket véralvadásgátló szedése során?

Amennyiben régebbi típusú szert szed, úgy nagyon fontos a rendszeres INR vizsgálat, hiszen ezáltal képet lehet kapni a véralvadási folyamatok mértékéről. Az esetek többségében 2- 3 közti érték az elérendő cél. Amennyiben ennél magasabb, úgy az egyensúly a vérzékenység irányába tolódott el, vagyis ekkor megnő a vérzéses szövődmények rizikója. Ekkor a kezelőorvos vagy más dózist javasol, illetve kideríti, mi is állhat a magas INR hátterében (pl. gyógyszerkölcsönhatás, illetve ha alacsony, akkor a megszokottnál több K-vitamin bevitele). Megoldás jelenthet NOAC készítményre való áttérés, ugyanis ekkor nincs szükség sem INR ellenőrzésre, és nem kell gyógyszer-ételkölcsönhatástól sem tartani- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

A másik, amire nagy figyelmet kell fordítani, az az, hogy ha elfelejt bevenni egy tablettát, soha ne használjon másnap dupla annyit, inkább maradjon ki egy szem!

Mit kell tenni, ha a vérzés bekövetkezett?

Ha központi idegrendszerben bekövetkezett vérzés gyanú jelei felmerülnek (beszédzavar, végtaggyengeség, bénulások, stb.), vagy ha emésztett vér ürül a széklettel (fekete a színe),, vagy vérvizelés jelentkezik, akkor azonnal kórházi kezelés szükséges. Véraláfutások, bő menstruáció, fogínyvérzés esetén másnap jelentkezzen a beteg a kezelőorvosánál! Helyes, ha az aznap reggeli gyógyszerbevételt elhalasztja a sürgősséggel elvégezett laboratóriumi vizsgálatok eredményének megérkezéséig.

Forrás: Trombózisközpont

www.tromboziskozpont.hu

Téma szakértője

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász, klinikai farmakológus

Specialitások:

Mélyvénás trombózis kezelése, gyógyszeres terápia beállítása
Trombózis genetikai kivizsgálása
NOAC-ra átállítás, monitorozás
Trombofília kivizsgálása
Poszttrombotikus szindróma kivizsgálása

Véleményeket prof. dr. Blaskó Györgyről itt olvashat>>

Telefon: +36 70 431 7729

Kapcsolat

Orvos válaszol

tüdőembólia

Tisztelt Hölgyem/Uram!
3 héttel ezelőtt hétfőn született meg a kisfiam császármetszéssel. Még azon a héten csütörtök hajnalban arra ébredtem, mintha ülnének a mellkasomon. Jeleztem az orvosnak a panaszaim, aki megnyugtatott, hogy ez biztos nem tüdőembólia, mert az osztályon senkinek nem volt még, erre nagyon odafigyelnek. Természetesen azért vettek vért és EKG vizsgálatot is végeztek. A vért másnap is levették. A D-dimer értékem magas volt (3,57), de de a zárójelentés szerint ezt más is okozhatta. Megvizsgált egy belgyógyász. Meghallgatta a szivem és a tüdöm a zárójentésbe az írta, hogy "sejtes légzés, ritmusos, halk szívhangok, oedema nincs." Megvizsgálta a lábaim, amit szépnek ítélt mehg, csak néhány halvéány lila eret látott rajta. CT vizsgálatra a műtét miatt nem kerülhetett sor. MMegelőzésképpen Clexanet írtak fel. Napi 1x0,6 ml.
A családomban nem volt senkinek sem mélyvénás trombózisa, sem tüdőembóliája. Tudomásom szerint a császármetszésen kívül más rizikófaktorba nek tartozom bele.
Szeretném megtudni, hogy a Clexane így, hogy nem igazolt a tüdőembólia nem okoz-e gondot, nem idézheti-e elő? Szükséges lenne kivizsgáltatni magam? Utólag kimutatható, ha mégis volt tüdőembólia vagy valóban csak a stressz és a kimerültség okozta?

Válaszát előre is köszönöm!
Jeney Judit

Kedves Judit !
Szeretném, ha kapná a Clexane-t ebben a dózisban, addig, a tüdő-Ct-t meg nem csinálják.
Üdvözlettel : Dr. Blaskó György

További orvosi válaszok