A véralvadásgátlót szedők legnagyobb félelme- vérzésveszély

Ezért okozhatnak vérzést a véralvadásgátlók

A véralvadásgátlók jelentősen „belenyúlnak” a véralvadási folyamatokba, és  a vérzékenység irányába tolja el a váralvadás/vérzékenység egyensúlyát. (Ez azért történik, hogy a szervezet saját fibrin-rög oldó képessége jobban érvényesülhessen ) Mivel ezen készítmények megnyújtják a alvadási  időt, így fennáll a vérzéses szövődmények kialakulásának esélye. Ez jelenthet kisebb és nagyobb vérzéseket is. Előfordulhat, hogy erősebb menstruációs vérzés, fogínyvérzés,  a szemen kötőhártya bevérzések stb. jelentkeznek, de súlyos esetben akár életveszélyes belső vérzések is felléphetnek.

Mely véralvadásgátló alkalmazása esetén nagyobb a rizikó?

Sajnos az összes fajta véralvadásgátló magában hordozza a rizikót, akár kumarin, akár heparin, akár NOAC készítményeket használunk. Viszont tanulmányok szerint az új típusú véralvadásgátlók (NOAC) esetén némileg csökken a rizikó.

Mint ismeretes, kumarin-típusú véralvadásgátlók dózisirányítását az INR nevű laboreredmény dirigálja, a Na-heparin adását az un. Antivált partialis thromboplastin idő, míg vannak olyanok (mint pl. az LMWH-k), ahol közvetlenül kell mérni az un. farmakodinámiás hatást . Az un. „új” típusúak szedésnél ezt ritkán, indokolt esetben kell elvégezni- mondja a szakember.

Ezekre a tünetekre figyeljen

• erős menstruációs vérzés
• vérszegénység, vashiány
• fogínyvérzés pl. fogmosás során
• nehezen elálló vérzések (pl. sérülés esetén)
• a szem kötőhártya bevérzése
• megmagyarázhatatlan kék-zöld foltok a bőrön, véraláfutások
• vérvizelés
• véres széklet                              

Hogyan lehet elkerülni a vérzéses szövődményeket véralvadásgátló szedése során?

Amennyiben régebbi típusú szert szed, úgy nagyon fontos a rendszeres INR vizsgálat, hiszen ezáltal képet lehet kapni a véralvadási folyamatok mértékéről. Az esetek többségében 2- 3 közti érték az elérendő cél. Amennyiben ennél magasabb, úgy az egyensúly a vérzékenység irányába tolódott el, vagyis ekkor megnő a vérzéses szövődmények rizikója. Ekkor a kezelőorvos vagy más dózist javasol, illetve kideríti, mi is állhat a magas INR hátterében (pl. gyógyszerkölcsönhatás, illetve ha alacsony, akkor a megszokottnál több K-vitamin bevitele). Megoldás jelenthet NOAC készítményre való áttérés, ugyanis ekkor nincs szükség sem INR ellenőrzésre, és nem kell gyógyszer-ételkölcsönhatástól sem tartani- mondja prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ trombózis specialistája.

A másik, amire nagy figyelmet kell fordítani, az az, hogy ha elfelejt bevenni egy tablettát, soha ne használjon másnap dupla annyit, inkább maradjon ki egy szem!

Mit kell tenni, ha a vérzés bekövetkezett?

Ha központi idegrendszerben bekövetkezett vérzés gyanú jelei felmerülnek (beszédzavar, végtaggyengeség, bénulások, stb.), vagy ha emésztett vér ürül a széklettel (fekete a színe),, vagy vérvizelés jelentkezik, akkor azonnal kórházi kezelés szükséges. Véraláfutások, bő menstruáció, fogínyvérzés esetén másnap jelentkezzen a beteg a kezelőorvosánál! Helyes, ha az aznap reggeli gyógyszerbevételt elhalasztja a sürgősséggel elvégezett laboratóriumi vizsgálatok eredményének megérkezéséig.

Forrás: Trombózisközpont

www.tromboziskozpont.hu