A vérszegénység tüneteit nem mindig könnyű felismerni

Az anémia szerteágazó kiváltó okai

Sokan, ha az említett tüneteket tapasztalják, vastartalmú táplálékkiegészítőket kezdenek el szedni. A vashiány valóban az anémia gyakori, ám nem az egyetlen lehetséges oka. A vérszegénységnek több formája létezik, ezek közül csak az egyik a vashiányos vérszegénység. Okozhatja valamely vitamin vagy nyomelem – gyakran B12 és folsav – hiánya. Társulhat krónikus betegségekhez, többek közt tartósan fennálló fertőzés, rosszindulatú daganat, autoimmun betegség, tartósan fennálló vérzés okozta vérveszteség – például aranyeres csomó – vagy rendellenes – elhúzódó és bőséges - menstruáció esetén is jelentkezhetnek a vérszegénység tünetei. Kiváltó oka lehet még a vörösvérsejtek fokozott pusztulása, vagy rák elleni kemoterápia mellékhatása.

Ezért nem mindig megoldás a vaspótlás

A felsorolás nem teljes, de jól mutatja, hogy a vashiányon kívül milyen sok oka lehet, ha valakinél megjelennek a vérszegénység tünetei – hangsúlyozza dr. Kárpáti Ágnes. A vérszegénység kezelésének megkezdése előtt ezért nagyon fontos a kivizsgálás, mert csak akkor lehet eredményes a terápia, ha a kiváltó okot megtaláljuk. A vaspótlás esetében is vizsgálni kell például annak a lehetőségét, hogy nincs-e felszívódási zavar, mint például cöliákia esetében, vagyis a pótlással bevitt vaskészítmény megfelelően tud-e hasznosulni a szervezetben. Ilyen esetben ugyanis hiába szed valaki vaskészítményt, nem tud javulást elérni.

A vérszegénység tünetei

A vérszegénység tünetei az esetek többségében lassan alakulnak ki, kezdetben általában nem jellegzetesek, számtalan egyéb okra is visszavezethetőek. A leggyakoribb tünet az erős fáradtságérzet, gyengeség, levertség. Ezek hosszabb időn át is fennállhatnak. Emellett jelentkezhet fejfájás, szédülés, légszomj és koncentrálási nehézség is. A korábbihoz képest sápadtabb arcbőr szintén felkeltheti a betegség gyanúját. Az anémia bizonyos formáinál előfordulhat még hasmenés, ingerlékenység, láz és gyakori fertőzések, mint tünet.

A kivizsgálás lépései

Látjuk, hogy a vaskészítmények szedése nem az első lépés, ha a vérszegénység tünetei jelentkeznek. A vérszegénység hátterében nagyon sokféle ok állhat. A kezeléséhez fontos a kiváltó tényező feltárása, az anémia megszünteté¬se mellett az azt előidéző ál¬lapotot is kezelni kell.

• A vérszegénység kivizsgálásának első lépése ezért a beteg alapos kikérdezése. Fontos információ például, hogy mikor kezdődtek a tünetek, milyen panaszok kapcsán gondolunk vérszegénységre és van-e egyéb ismert betegségünk.
• Ezt követően laborvizsgálatra kerül sor. A vérvétel során több értéket is vizsgálnak. Készül teljes vérkép, ellenőrzik a B12 és folsav mennyiségét és a vastelítettséget mutató ferrinszintet is. A direkt antiglobulin teszt az autoimmun eredetű vérszegénység felismeréséhez nyújt segítséget, a máj- és vesefunkciós értékek meghatározásával pedig kiderülhet, ha máj- vagy veserendellenesség áll a vérszegénység hátterében.
• A vérszegénység háttérében álló okok felderítéséhez szükség lehet ennél részletesebb laboratóriumi és röntgen, ultrahang vagy CT, MRI, illetve tükrözéses vizsgálatokra is.

Az anémia kezelése

Ahhoz, hogy a vérszegénység tünetei megszűnjenek, a kiváltó okot kell kezelni. Amennyiben vas, B12 vitamin vagy folsavhiány igazolódik, akkor ezeket a táplálékkiegészítőket kell szedni, az orvos által megállapított mennyiségben, a felszívódást segítő egyéb vitaminokkal és ásványi anyagokkal együtt. A kezdő adag bizonyos esetekben a vény nélkül kapható készítményekben szokásos többszöröse is lehet, a pontos dózis beállítása mindig személyre szabottan, a vizsgálati eredmények alapján történik. A kiváltó októl függően a vérszegénység tüneteinek megszűnéséhez egyéb kezelésre is szükség lehet. Ha valamilyen fertőzés is közrejátszik az anémia megjelenésében, akkor antibiotikum, immunológiai eltérések esetén szteroid, daganatos betegség esetén kemoterápia vagy műtét is indokolt lehet.