
Amikor az immunrendszer a vérsejtek ellen fordul – az immuncitopénia
Az immuncitopénián olyan rendellenességek csoportját értjük, amelyben a szervezet immunrendszere elpusztítja a vérsejteket. Dr. Halm Gabriella, belgyógyász, hematológus segítségével sorra vettük a betegség leggyakoribb típusait és kezelési lehetőségeiket.
Az immuncitopénia leggyakoribb típusai
Közös jellemzőjük, hogy az immunrendszer hibás működése által kiváltott ún. autoimmun reakció következtében a szervezet megtámadja és elpusztítja saját vérsejtjeit –ismerteti dr. Halm Gabriella, aki hozzáteszi, hogy genetikai faktorok, szisztémás autoimmun folyamatok, valamint vírusfertőzések, hormonális változások és környezeti tényezők egyaránt okozhatják a vérsejtek elleni autoimmun reakciót. Az immuncitopénia leggyakoribb típusai a következők:
Immuntrombocitopénia (ITP)
-Ha az immunrendszer a vérlemezkéket támadja meg, immuntrombocitopénia alakul ki. Az ITP ritka betegség, melyben leggyakrabban a gyermekek érintettek – mondja Halm doktornő. A betegségre figyelmeztető tünet a bőrön jelentkező kék vagy vörös pöttyök, foltok, amelyek dörzsölés hatására akár vérezhetnek is, súlyosabb esetben hematóma is kialakulhat belőlük. Az immuntrombocitopéniás betegek körében gyakoribbak a szokatlan orrvérzések, fogínyvérzések, a vér megjelenhet a vizeletben vagy a székletben is, súlyos esetben belső vérzések is kialakulhatnak.
Autoimmun hemolitikus anémia (AIHA)
-Egy viszonylag ritka hematológiai kórképről van szó, melyben a szervezet a vörösvérsejtek ellen termel antitesteket, amelyek a vörösvérsejteket érpályán belüli szétesését is okozhatja. Ez potenciálisan életveszélyes vérszegénységet is okozhat – hangsúlyozza a doktornő, majd hozzáteszi: a betegség társulhat egyéb kórképekhez (pl. szisztémás autoimmun betegségekhez, rosszindulatú daganatokhoz, infekciókhoz), de önmagában is előfordulhat. A betegségre jellemző tünetek (fáradékonyság, szapora szívverés, mellkasi nyomóérzés) a vérszegénységgel magyarázhatók.
Mivel az oxigénszállításban nélkülözhetetlen vörösvérsejtek (ill. a bennük lévő hemoglobin) nem képesek megfelelő mennyiségű oxigén szállítani a szövetekhez, ezért a tüdő és a szív keményebb munkájával próbálja kompenzálni az oxigénszállító képesség csökkenését. Emiatt a betegeknél terhelésre jelentkező légszomj alakulhat ki. Sárgaság, sötét vizelet jelentkezhet. Mivel a lép rendszerint megnagyobbodik (mert a vörösvérsejtek főleg itt pusztulnak el), ezért bal felső hasi érzékenység is tapasztalható..
Autoimmun neutropénia
Ebben a betegségben a fehérvérsejtek, főként a neutrofilek kerülnek az immunrendszer célkeresztjébe – mondja a dr. Halm Gabriella, így a szervezet jobban ki van téve a fertőzések kockázatának. Enyhébb formájában a betegek teljesen tünetmentesek, de visszatérő fertőzésben is szenvedhetnek. Az autoimmun neutropéniában szenvedő betegeknél tályogok, kiütések jelenhetnek meg a bőrön, fekélyek vagy sebek is kialakulhatnak a szájban, a nyelőcsőben vagy a belekben.
Az immuncitopénia diagnózisa és kezelése
- Az immuncitopénia diagnózisa komplex feladat, amely az orvosi anamnézis és fizikális vizsgálat mellett számtalan diagnosztikus tesztet (vérvizsgálat, antitest vizsgálat, a vérkép morfológiai elemzése, csontvelő biopszia ) foglal magában. A terápiát elsősorban az határozza meg, hogy mely típusú immuncitopénia áll fenn, és a tünetek mennyire súlyosak. A kezelés célja az immunrendszer szabályozása, lecsendesítése mellett a vérsejtek számának növelése és betegek tüneteinek enyhítése. Az immuncitopénia terápiájában számos kezelés jöhet szóba: intravénás immunglobulin (IVIG) terápia, plazmaferezis, szteroidok, antibiotikumok, kemoterápiás gyógyszerek és más immunszuppresszív gyógyszerek alkalmazása. ITP-ben például a csontvelőre ható thrombocytaképzést segítő célzott szerek is rendelkezésre állnak. Súlyosabb esetben csontvelőtranszplantáció vagy sebészeti beavatkozás (pl. lépeltávolítás, ez egyre ritkábban) is szükségessé válhat. Az immuncitopénia gyakran jól reagál a terápiára, időnként azonban a tünetek kiújulhatnak, vagy hosszú távú kezelést igényelhetnek. A legtöbb esetben nem szükséges a betegek napi tevékenységének korlátozása, alacsony vérlemezkeszám esetén azonban előfordul, hogy a pacienseknek tartózkodni kell a fizikai terhelésektől a kontaktsportoktól is, Autoimmun neutropéniában érintett betegeinknek pedig fokozottan figyelniük kell a higiéniai szabályok betartására, hogy a fertőzések megelőzhetőek legyenek – tanácsolja dr. Halm Gabriella, a Trombózis- és Hematológiai Központ orvosa.
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Téma szakértője
Dr. Halm Gabriella
belgyógyász, hematológus
- Specialitások:
- fehérvérsejt eltérései
- alacsony trombocitaszám
- alacsony/magas hemoglobin szint
- egyéb vérképeltérések tisztázása
- kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
- Rendelés típusa:
- személyes (rendelői) konzultáció
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Alapos és precíz
A Főorvosnő igen nagy tudással rendelkező orvos! Rendkívül alaposan és precízen nézte át a leleteimet és vizsgált meg. Mindezek mellett a hozzáállása is betegközpontú!
