Amikor az immunrendszer a vérsejtek ellen fordul – az immuncitopénia

Az immuncitopénián olyan rendellenességek csoportját értjük, amelyben a szervezet immunrendszere elpusztítja a vérsejteket. Dr. Halm Gabriella, belgyógyász, hematológus segítségével sorra vettük a betegség leggyakoribb típusait és kezelési lehetőségeiket.

Online Bejelentkezés

Mammut II. 5. emelet - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5.

Az immuncitopénia leggyakoribb típusai

Közös jellemzőjük, hogy az immunrendszer hibás működése által kiváltott ún. autoimmun reakció következtében a szervezet megtámadja és elpusztítja saját vérsejtjeit –ismerteti dr. Halm Gabriella, aki hozzáteszi, hogy genetikai faktorok, szisztémás autoimmun folyamatok, valamint vírusfertőzések, hormonális változások és környezeti tényezők egyaránt okozhatják a vérsejtek elleni autoimmun reakciót. Az immuncitopénia leggyakoribb típusai a következők:

Immuntrombocitopénia (ITP)

-Ha az immunrendszer a vérlemezkéket támadja meg, immuntrombocitopénia alakul ki. Az ITP ritka betegség, melyben leggyakrabban a gyermekek érintettek – mondja Halm doktornő. A betegségre figyelmeztető tünet a bőrön jelentkező kék vagy vörös pöttyök, foltok, amelyek dörzsölés hatására akár vérezhetnek is, súlyosabb esetben hematóma is kialakulhat belőlük. Az immuntrombocitopéniás betegek körében gyakoribbak a szokatlan orrvérzések, fogínyvérzések, a vér megjelenhet a vizeletben vagy a székletben is, súlyos esetben belső vérzések is kialakulhatnak.Amikor az immunrendszer a vérsejtek ellen fordul – az immuncitopénia - Trombózis- és Hematológiai Központ

Autoimmun hemolitikus anémia (AIHA)

-Egy viszonylag ritka hematológiai kórképről van szó, melyben a szervezet a vörösvérsejtek ellen termel antitesteket, amelyek a vörösvérsejteket érpályán belüli szétesését is okozhatja. Ez potenciálisan életveszélyes vérszegénységet is okozhat – hangsúlyozza a doktornő, majd hozzáteszi: a betegség társulhat egyéb kórképekhez (pl. szisztémás autoimmun betegségekhez, rosszindulatú daganatokhoz, infekciókhoz), de önmagában is előfordulhat. A betegségre jellemző tünetek (fáradékonyság, szapora szívverés, mellkasi nyomóérzés) a vérszegénységgel magyarázhatók.

Mivel az oxigénszállításban nélkülözhetetlen vörösvérsejtek (ill. a bennük lévő hemoglobin) nem képesek megfelelő mennyiségű oxigén szállítani a szövetekhez, ezért a tüdő és a szív keményebb munkájával próbálja kompenzálni az oxigénszállító képesség csökkenését. Emiatt a betegeknél terhelésre jelentkező légszomj alakulhat ki. Sárgaság, sötét vizelet jelentkezhet. Mivel a lép rendszerint megnagyobbodik (mert a vörösvérsejtek főleg itt pusztulnak el), ezért bal felső hasi érzékenység is tapasztalható..  

Autoimmun neutropénia

Ebben a betegségben a fehérvérsejtek, főként a neutrofilek kerülnek az immunrendszer célkeresztjébe – mondja a dr. Halm Gabriella, így a szervezet jobban ki van téve a fertőzések kockázatának. Enyhébb formájában a betegek teljesen tünetmentesek, de visszatérő fertőzésben is szenvedhetnek. Az autoimmun neutropéniában szenvedő betegeknél tályogok, kiütések jelenhetnek meg a bőrön, fekélyek vagy sebek is kialakulhatnak a szájban, a nyelőcsőben vagy a belekben. 

Az immuncitopénia diagnózisa és kezelése

- Az immuncitopénia diagnózisa komplex feladat, amely az orvosi anamnézis és fizikális vizsgálat mellett számtalan diagnosztikus tesztet (vérvizsgálat, antitest vizsgálat, a vérkép morfológiai elemzése, csontvelő biopszia ) foglal magában.  A terápiát elsősorban az határozza meg, hogy mely típusú immuncitopénia áll fenn, és a tünetek mennyire súlyosak. A kezelés célja az immunrendszer szabályozása, lecsendesítése mellett a vérsejtek számának növelése és betegek tüneteinek enyhítése.  Az immuncitopénia terápiájában számos kezelés jöhet szóba: intravénás immunglobulin (IVIG) terápia, plazmaferezis, szteroidok, antibiotikumok, kemoterápiás gyógyszerek és más immunszuppresszív gyógyszerek alkalmazása. ITP-ben például a csontvelőre ható thrombocytaképzést segítő célzott szerek is rendelkezésre állnak. Súlyosabb esetben csontvelőtranszplantáció vagy sebészeti beavatkozás (pl. lépeltávolítás, ez egyre ritkábban) is szükségessé válhat. Az immuncitopénia gyakran jól reagál a terápiára, időnként azonban a tünetek kiújulhatnak, vagy hosszú távú kezelést igényelhetnek. A legtöbb esetben nem szükséges a betegek napi tevékenységének korlátozása, alacsony vérlemezkeszám esetén azonban előfordul, hogy a pacienseknek tartózkodni kell a fizikai terhelésektől a kontaktsportoktól is, Autoimmun neutropéniában érintett betegeinknek pedig fokozottan figyelniük kell a higiéniai szabályok betartására, hogy a fertőzések megelőzhetőek legyenek – tanácsolja dr. Halm Gabriella, a Trombózis- és Hematológiai Központ orvosa.

Téma szakértője

Dr. Halm Gabriella

belgyógyász, hematológus

  • Specialitások:
    • Specialitások:
      • fehérvérsejt eltérései
      • alacsony trombocitaszám
      • alacsony/magas hemoglobin szint
      • egyéb vérképeltérések tisztázása
      • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
    • Rendelés típusa:
      • személyes (rendelői) konzultáció
    Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet
  • Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Alapos és precíz

    A Főorvosnő igen nagy tudással rendelkező orvos! Rendkívül alaposan és precízen nézte át a leleteimet és vizsgált meg. Mindezek mellett a hozzáállása is betegközpontú!
    Dr. Halm Gabriella
    Dr. Halm Gabriella
    belgyógyász, hematológus
    Létrehozás ideje: 2024.03.04 Utolsó módosítás: 2024.11.13