Az orvosok szeretnék, ha ezeket tudná a vérrögökről

Akár az artériában, akár a vénában alakulnak ki vérrögök, mindkét esetben életveszélyes állapotról van szó, melynél nagy hangsúly van mind az akut ellátáson, mind pedig a prevención. Hogy miket szeretnének az orvosok, hogy az emberek tudjanak a trombózisról, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt.

A vérrögök életveszélyesek is lehetnek

Az első és legfontosabb, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy a vérrögök bizony óriási veszélyt hordoznak magukban, és akár az illető életébe is kerülhet a kialakulásuk- pedig a probléma megfelelő óvintézkedésekkel megelőzhető lenne. Egy korábbi amerikai felmérés szerint sajnos a megkérdezettek csupán 57 százaléka volt tisztában a mélyvénás trombózissal (DVT) és annak veszélyeivel. Pedig ugyanolyan életveszélyes állapot, mint pl. a stroke vagy a szívinfarktus, ráadásul az International Society on Thrombosis and Heamostasis szerint a második vezető fogyatékossági ok a magasabb jövedelmű országokban.

Nem csak az idősebbeknél alakulhat ki

Sokan úgy gondolják, hogy a vérrögök egyedül az idősebb korosztály tagjait veszélyeztetik, és bár az igaz, hogy a kor előrehaladtával nő a kialakulásuk esélye, ám igen gyakori az is, amikor fiataloknál lép fel trombózis, például fogamzásgátlók szedése során. Az ösztrogén hormont tartalmazó fogamzásgátlók fokozzák a trombózis kialakulásának veszélyét, főleg, úgy, hogy ha az illetőnek öröklött trombofíliája is van, (amit a tabletta szedésének megkezdése előtt ki kellett volna vizsgálni) Természetesen a fiatal férfiakat sem kerüli el a trombózis, például baleset, gipszrögzítés alkalmával, amennyiben nekik is van öröklött trombózis hajlamuk

 Nem jár mindig figyelemfelhívó tünetekkel

A trombózis legjellemzőbb tünetei a fájdalom, az adott végtag bedagadása és livid elszíneződése. Ennek ellenére nem ritka az sem, hogy igen elhanyagolható panaszok jelentkeznek (pl. izomlázszerű fájdalom), de az is meglehet, hogy semmi sem hívja fel a problémára a figyelmet- ezt nevezzük néma trombózisnak. Ennek nagy veszélye, hogy az illető nem tud az állapotáról, és a keletkezett vérrög leszakad, majd a tüdőbe kerülve embóliát okoz.

A tüdőembólia tünetei: mellkasi fájdalom, köhögés, véres köpet (nem mindig), nehézlégzés, izzadás, szapora pulzus, kis fizikai terhelésre is fulladást jelentkezik.

Ezek a hajlamosító tényezők

A mélyvénás trombózisnak több hajlamosító tényezője is van. Magasabb rizikót jelentenek pl. az ortopéd műtétek, így ekkor a protokoll szerint mindenki részesül megelőző véralvadásgátló terápiában. Ezen kívül a rákos megbetegedésekkel kapcsolatos beavatkozások és kezelési módszerek (pl. kemoterápia) is nagy rizikót hordoznak, csakúgy, mint bizonyos hormonális terápiák, a várandósság és a gyermekágyi időszak. Végül érdemes tudni, hogy a családi halmozódás (szülőknek volt trombózisa) is hajlamosító tényezőnek számít, továbbá a 60 év feletti életkor, a dohányzás, a túlsúly, gipszrögzítés, valamint bizonyos betegségek, állapotok (pl. súlyos visszeresség, diabetes, hipertónia, kiszáradás, mozgásszegény életmód). Jó, ha mindenki tisztában van a fent felsoroltakkal, hiszen ekkor megnő a trombózis kialakulásának rizikója – pláne ha az illetőnek genetikai hajlama is van rá-, így szükség esetén konzultálhat szakemberrel az egyéni rizikóbecslésről és a megfelelő prevencióról- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

Van, hogy gyógyszerre van szükség

A vérrögök kialakulásának megelőzése érdekében igen fontos a megfelelő életmód, vagyis a túlsúly leadása, a rendszeres mozgás, az egészséges étrend, 2-3 l folyadékfogyasztás, valamint a dohányzásról való leszokás. Ezen kívül szükség lehet kompressziós harisnya viselésére is, főleg akkor, ha visszértágulatokkal küzd a páciens. Érdemes tudni, hogy vannak olyan állapotok, amikor véralvadásgátló terápia is indokolt lehet! Hogy pontosan kinek is van rá szüksége, és mely trombózis rizikót fokozó szituációk kialakulásakor, azt szakember dönti el előzetes rizikóbecslés alapján.

További híreink>>>