A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Betegségek, melyek fokozzák a trombózis rizikót

Betegségek, melyek fokozzák a trombózis rizikót

Prof. Dr. Blaskó György Létrehozva: 2020.10.19 Módosítva: 2020.10.28

Mélyvénás trombózis után, a sürgősségi ellátást követő időszakban fontos kivizsgálni, hogy mi okozta, mi áll a háttérben. Erre azért nagy szükség van, hogy a megfelelő kezeléssel, a későbbiekben egy újabb trombózis elkerülhető – vagy a kockázata minimálisra csökkenthető - legyen. Prof. Blaskó György, a Trombózis és Hematológiai Központ véralvadási specialistája elmondta, hogy milyen vizsgálatokra van szükség.

Trombofília szűrés laborvizsgálattal

A trombózis kivizsgálása során laborvizsgálatokat is végeznek.A mélyvénás trombózis okainak kivizsgálása során elsőként vérvizsgálatot végeznek. Ennek segítségével azt is ki lehet deríteni, ha valakinél trombofília, vagyis öröklött trombózishajlam áll fenn. A részletes vérvizsgálat azért is fontos, mert megfelelő kezelés nélkül nem csak az újabb mélyvénás trombózis rizikója áll fenn. Az eredmények függvényében esetleg változtatni kell a fogamzásgátlás módját – indokolt lehet a hormonális fogamzásgátlás kerülése - de az eltérés a későbbi gyermekvállalásra is hatással lehet – kezelés hiányában akár vetélés is bekövetkezhet.

Képet kapni az erek állapotáról

Mélyvénás trombózis általában az alsó végtagban – combban és a vádliban – mélyen futó vénákban alakul ki. Ezek az erek nem a bőr alatt futnak közvetlenül, hanem mélyen helyezkednek el. Állapotukról Duplex ultrahang segítségével lehet képet kapni. Így a keringésüket, a vénabillentyűket, szűkületet vagy kitágult szakaszt is át lehet tekinteni. Ez a vizsgálat trombózis gyanú esetén, a mélyvénás trombózis lezajlása után, utánkövetés céljából is fontos és segítheti az olyan trombózisra hajlamosító tényezők kiszűrését, mint a visszérbetegség.

Egyéb betegségek, rizikótényezők a háttérben

- a kockázat életkor és nem függvénye is: gyakoribb férfiakon és a kor előrehaladtával nő az előfordulás,

- fontos tényező a dohányzás

- a megelőzés érdekében teljes nicotin tilalom javallt – és a mozgásszegény életmód,

- a fibrinogén szint önálló rizikó, fontosak bizonyos fertőző ágensek: az atherosclerotikus léziókban lévő gyulladásos elemek,, herpesvirus, Chlamidia, a homocystein magas szintje (pl az MTHFR homozygótáknál) bizonyos lipidek primer és secunder magasabb szintje,

- vesebetegségek, mint pl. a fehérjeüritéssel járó nephrosis szindróma, veseelégtelenség, számos immunpathologiai kórkép, vasculitisek,

- hormonális betegségek (pl. hypothyreosis, anyagcsere betegségek (pl. diabetes köszvény, lipodystrofiák, kövérség)

 

A mióma is megnöveli a trombózis kockázatát.Bizonyos egyéb betegségek megléte is magasabb a trombózis rizikója. Ilyen például a méh miómája. Ez a jóindulatú daganat megakadályozza a méhben a véráramlás normál útját. Mélyvénás trombózist követően a nőgyógyászati vizsgálat különösen indokolt miómára utaló tünetek - elhúzódó, alvadékos, fájdalmas havi vérzések, lerövidült ciklus és erős alhasi görcsök, vetélés - esetén.

 

Gasztroenterológust is javasolt felkeresni, ha gyakori székrekedés, vagy hasmenés, puffadás, hasfájás jelentkezik. Ezek a tünetek a bélrendszer gyulladását is jelezhetik, s ezek az állapotok is fokozzák a vérrögképződés esélyét. Ilyen betegség a fekélyes vastagbélgyulladás és az autoimmun vékonybélgyulladás (M. Crohn)

 

Kardiológiai vizsgálat indokolt, mert a szív működésének problémái – például a pitvarfibrilláció (a leggyakoribb szívritmuszavar) - is okozhatnak fokozott trombózis-készséget. Az elváltozás sokáig tünetmentes is lehet, vagy gyors szívdobogásérzet, légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés hívhatja fel rá a figyelmet.

 

A daganatos betegségek gyakran hosszú ideig tünetmentesek, észrevétlenül rombolják egészségünket. Előfordulhat, hogy a mélyvénás trombózis hívja fel a figyelmet a rendellenes sejtek megjelenésére. Egyes daganatos sejtsorok ugyanis képesek aktiválni a vérrögöket okozó fibrinképződést, anélkül, hogy a rendszer egyéb részei aktiválódnának. Bizonyos daganattípusok – leukémia, agydaganat, petefészek- vagy gyomor- és bélrendszeri daganatok - esetében ez gyakrabban megfigyelhető. Ezért nagyon fontos, hogy a hirtelen, ismeretlen okokbók kialakuló trombózis eseteket a terápia elkezdése után részletesen kivizsgáljuk malignus (rosszindulatú) folyamat(ok) irányába, lehetőleg teljes körben.

 

A mélyvénás trombózis lezajlását és kezelését követően tehát nagyon fontos a kiváltó okok tisztázása. Ezzel nemcsak az újabb életveszélyes állapot kialakulását lehet megelőzni, de akár komoly, mielőbbi kezelés igénylő elváltozásokra is fény derülhet.

Téma szakértője

Orvos válaszol

Üdvözlöm! Máj véna trombózis igazolódott. Oka ismeretlen. Mi a várható prognózis?

Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász
Kedves Diána !
Ennyi adat birtokában kérdésére nem tudok válaszolni Talán ha konzultáhatnánk és láthatnám a leleteit többet tudnék mondani, bővebb felvilágosítást tudnék adni. Várom rendelésemre.
Üdvözlettel : Dr. Blaskó György

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Körültekintő és alapos

Körültekintő és alapos eljárás.  Amivel elégedett voltam:

  • Pontosság
  • Segítség
  • Más szakterületű orvos ajánlása
További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Ezért fontos a megfelelő dózis, véralvadásgátló szedése esetén

Ezért fontos a megfelelő dózis, véralvadásgátló szedése esetén

A véralvadásgátló terápia - akár terápiás, akár prevenciós célzatú- igen fontos mozzanat az életveszélyes vérrögök kialakulásának megfékezése, kivédése és megakadályozása. Sajnos olykor előfordul, hogy óvatosságból túl alacsony a dózis, ami miatt nem nyújt megfelelő védelmet. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájának véleménye a témában. 

További részletek
Köpenysejtes limfóma- ritka, ám agresszív

Köpenysejtes limfóma- ritka, ám agresszív

A limfóma az egyik leggyakoribb onkohematológiai betegség. Több típusa is ismert, melyek közt vannak agresszív és kevésbé agresszív fajták. Dr. Kárpáti Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ onkohematológusát most az igen veszélyes köpenysejtes limfómáról kérdeztük. 

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica Egészséghálózat