Betegségek, melyek fokozzák a trombózis rizikót

Trombofília szűrés laborvizsgálattal

A mélyvénás trombózis okainak kivizsgálása során elsőként vérvizsgálatot végeznek. Ennek segítségével azt is ki lehet deríteni, ha valakinél trombofília, vagyis öröklött trombózishajlam áll fenn. A részletes vérvizsgálat azért is fontos, mert megfelelő kezelés nélkül nem csak az újabb mélyvénás trombózis rizikója áll fenn. Az eredmények függvényében esetleg változtatni kell a fogamzásgátlás módját – indokolt lehet a hormonális fogamzásgátlás kerülése - de az eltérés a későbbi gyermekvállalásra is hatással lehet – kezelés hiányában akár vetélés is bekövetkezhet.

Képet kapni az erek állapotáról

Mélyvénás trombózis általában az alsó végtagban – combban és a vádliban – mélyen futó vénákban alakul ki. Ezek az erek nem a bőr alatt futnak közvetlenül, hanem mélyen helyezkednek el. Állapotukról Duplex ultrahang segítségével lehet képet kapni. Így a keringésüket, a vénabillentyűket, szűkületet vagy kitágult szakaszt is át lehet tekinteni. Ez a vizsgálat trombózis gyanú esetén, a mélyvénás trombózis lezajlása után, utánkövetés céljából is fontos és segítheti az olyan trombózisra hajlamosító tényezők kiszűrését, mint a visszérbetegség.

Egyéb betegségek, rizikótényezők a háttérben

- a kockázat életkor és nem függvénye is: gyakoribb férfiakon és a kor előrehaladtával nő az előfordulás,

- fontos tényező a dohányzás

- a megelőzés érdekében teljes nicotin tilalom javallt – és a mozgásszegény életmód,

- a fibrinogén szint önálló rizikó, fontosak bizonyos fertőző ágensek: az atherosclerotikus léziókban lévő gyulladásos elemek,, herpesvirus, Chlamidia, a homocystein magas szintje (pl az MTHFR homozygótáknál) bizonyos lipidek primer és secunder magasabb szintje,

- vesebetegségek, mint pl. a fehérjeüritéssel járó nephrosis szindróma, veseelégtelenség, számos immunpathologiai kórkép, vasculitisek,

- hormonális betegségek (pl. hypothyreosis, anyagcsere betegségek (pl. diabetes köszvény, lipodystrofiák, kövérség)

Bizonyos egyéb betegségek megléte is magasabb a trombózis rizikója. Ilyen például a méh miómája. Ez a jóindulatú daganat megakadályozza a méhben a véráramlás normál útját. Mélyvénás trombózist követően a nőgyógyászati vizsgálat különösen indokolt miómára utaló tünetek - elhúzódó, alvadékos, fájdalmas havi vérzések, lerövidült ciklus és erős alhasi görcsök, vetélés - esetén.

Gasztroenterológust is javasolt felkeresni, ha gyakori székrekedés, vagy hasmenés, puffadás, hasfájás jelentkezik. Ezek a tünetek a bélrendszer gyulladását is jelezhetik, s ezek az állapotok is fokozzák a vérrögképződés esélyét. Ilyen betegség a fekélyes vastagbélgyulladás és az autoimmun vékonybélgyulladás (M. Crohn)

Kardiológiai vizsgálat indokolt, mert a szív működésének problémái – például a pitvarfibrilláció (a leggyakoribb szívritmuszavar) - is okozhatnak fokozott trombózis-készséget. Az elváltozás sokáig tünetmentes is lehet, vagy gyors szívdobogásérzet, légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés hívhatja fel rá a figyelmet.

A daganatos betegségek gyakran hosszú ideig tünetmentesek, észrevétlenül rombolják egészségünket. Előfordulhat, hogy a mélyvénás trombózis hívja fel a figyelmet a rendellenes sejtek megjelenésére. Egyes daganatos sejtsorok ugyanis képesek aktiválni a vérrögöket okozó fibrinképződést, anélkül, hogy a rendszer egyéb részei aktiválódnának. Bizonyos daganattípusok – leukémia, agydaganat, petefészek- vagy gyomor- és bélrendszeri daganatok - esetében ez gyakrabban megfigyelhető. Ezért nagyon fontos, hogy a hirtelen, ismeretlen okokbók kialakuló trombózis eseteket a terápia elkezdése után részletesen kivizsgáljuk malignus (rosszindulatú) folyamat(ok) irányába, lehetőleg teljes körben.

A mélyvénás trombózis lezajlását és kezelését követően tehát nagyon fontos a kiváltó okok tisztázása. Ezzel nemcsak az újabb életveszélyes állapot kialakulását lehet megelőzni, de akár komoly, mielőbbi kezelés igénylő elváltozásokra is fény derülhet.