A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Trombózis után – erre a 7 dologra kell figyelni

Trombózis után – erre a 7 dologra kell figyelni

Prof. Dr. Blaskó György Létrehozva: 2020.10.01 Módosítva: 2020.10.28

A mélyvénás trombózis sürgősségi kezelését követően, a betegeknek bizonyos életmód változtatásokra lehet szüksége, hogy a kiújulást megelőzzék. A kivizsgálás és gyógyszeres kezelés mellett, az életmódváltás is fontos szerepet játszik ebben. Prof. Blaskó György, a Trombózis és Hematológiai Központ véralvadási specialistája elmondta, hogy mire figyeljünk trombózis után.

Kivizsgálás, a trombózis okának megállapítása

trombózis után fontos az orvosi kivizsgálás.A trombózis kialakulásához alapvetően kétféle tényező vezethet. Genetikai hajlam, vagy nem megfelelő életmód. Ha valakinek mélyvénás trombózisa volt, a sürgősségi ellátást követően mindig el kell végezni a kiváltó ok feltárását. A trombózis okainak meghatározását követően a betegnek a továbbiakban is személyre szabott kezelést kell kapnia, amivel a trombózis kiújulása megelőzhető.

Ezért fontos az életmódváltás

Meglévő hajlam esetén azonban a megfelelő életmód jelentősen csökkentheti a trombózis kialakulásának esélyét. A genetika az egészségünk 20 százalékáért felel. A 80 százalékáért pedig egyéb tényezők, például az életmód, a szociális környezet, higiénés szokások stb. Az életmódnak tehát óriási szerepe van az egészségünk megőrzésében.

Testsúlycsökkenés

Az életmódváltásnak több fontos tényezője van. Az egyik a testsúlycsökkentés, az elhízás ugyanis a trombózis egyik rizikófaktora. A normál testtömeg-index elérésével egyébként is csak nyerhetünk, hiszen így a trombózis mellett több krónikus betegség – például a magasvérnyomás és a cukorbetegség – kockázatát is csökkenteni tudjuk.

Dohányzásról leszokás

A másik fontos lépés, amit a beteg a trombózis megelőzéséért megtehet, a dohányzás elhagyása. Rendkívüli módon károsítja az erek egészségét, így a testsúly normalizálása mellett ez a másik fontos lépés, amit a megelőzésért meg kell tenni.

Rendszeres mozgás

Trombózis kivizsgálása után a megelőzés része a mozgás.Az edzés nemcsak felpezsdíti a vérkeringést, de erősíti is az ereket és a vérnyomást is segít kordában tartani. Azok a sportok különösen ajánlottak, melyek a lábakat edzik. Ilyen a séta, a kocogás, a kerékpározás, a tánc vagy az úszás. A küzdősportok viszont tilosak, az ütések, rúgások, az ereket érő sérülésveszély miatt.

Diéta

A trombózisos betegnél nincsenek a cukor-, vagy vesebeteghez hasonló diétás megszorítások. A normál testsúly megtartása mellett ehet bármit, az egészséges étkezésre vonatkozó tanácsokat szem előtt tartva. Egy dologra kell azonban figyelni. Ha alvadásgátlóként kumarin származékot szed, akkor figyelni kell a K-vitamin bevitel egyenletességére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy törekedni kell rá, hogy naponta közel azonos mennyiségben fogyasszon K-vitamint tartalmazó élelmiszereket. Az étrend kialakításában érdemes dietetikus segítségét kérni.

Ezért baj, ha trombózis után elmarad a kivizsgálás

Ha a trombózist nem veszik észre, vagy nem kezelik megfelelően, akkor 5-8 évvel az első trombózist követően újabb alakulhat ki. Ezt poszttrombotikus szindrómának nevezzük. Ha a beteg továbbra sem kap megfelelő – véralvadásgátló – kezelést, akkor a vénás keringés tovább romlik, a lába kifekélyesedhet, egy nehezen vagy nem visszafordítható elváltozás jön létre. A trombózis felismerése és kezelése tehát ezért döntő fontosságú.

 

Blaskó professzor kiemelte, hogy további nagy problémát okozhat, ha a trombózist követő időben a beteget nem vizsgálják ki. Igen sok malignus daganat -már mikroszkopikus, vagy igen kis terjedelemben is – olyan enzimeket termel, ami a véralvadás un. Aktivációs kaszkádját teljesen feleslegessé teszi és enzimjeik közvetlenül alakítják át a fibrinogént fibrinné. Ezért ajánlatos, hogy 40 év felett minden trombózisos beteg teljes és részletes malignus folyamat irányába történő kivizsgálásnak vessék alá a családi orvosok.

Téma szakértői

Prof. Dr. Blaskó György Prof. Dr. Blaskó György

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász
Dr. Szélessy Zsuzsanna Dr. Szélessy Zsuzsanna

Dr. Szélessy Zsuzsanna

hematológus, belgyógyász
Dr. Kósa Éva Dr. Kósa Éva

Dr. Kósa Éva

belgyógyász, angiológus

Orvos válaszol

Tisztelt Főorvos Úr!

Leányunk 27 éves korában - 3 évvel ezelőtt - kétoldali tüdőembólián esett át. Rövid kórelőzmény: Alsó végtagjában lévő thrombust a UH vizsgálattal (Dopler, végtagi ér UH) nem észlelték, vérvizsgálatot nem végeztek (D-dimer érték meghatározás, stb.), izomhúzódással diagnosztizálták a heves végtag fájdalmát. Néhány nap múlva heves rosszullétre (fulladás), sürgősségi mentővel beszállították az ügyeletes kórházba (először pánikbetegség miatt pszichiátriát javasolt a mentőorvosnő, csak erős szülői nyomásra vitték be a kórházba), CT vizsgálatot követően a diagnózis kétoldali thromboembólia volt. A kórházi ellátást követően (heparin), 1 év után a Xarelto szedését leállították - tekintettel arra, hogy a genetikai faktorokat nem találtak, a rizikófaktorok megszüntetésre kerültek (fogamzásgátló szedését az embólia idején abbahagyta, testsúlyát csökkentette).
Magunk részéről mindig is hiányoltuk a tüdőerek kontroll vizsgálatát. Arra hivatkoztak, hogy ez nem szükséges, és a CT sugárterhelés miatt nem javasolt.
Ma megdöbbenve olvastam az alábbikat:
"Péter Andrea, a Kardiológiai Intézet szakorvosa, aki részt vett az első magyarországi beavatkozáson arról beszélt, hogy kezelés nélkül a betegek 70 százaléka 5 éven belül meghal a tüdőerekben lévő magas nyomás miatt. A legsúlyosabb esetekben pedig mindössze 10 százalék a túlélés esélye."
elérhetősége: http://www.debreceninap.hu/egyetem/2017/07/22/videon-a-debreceni-orvosi-szenzacio/
Kérdésem: Szükséges-e tüdőerek állapotának nyomonkövetése, milyen vizsgálattal végzik ezt (CT?) és egyáltalán hol foglalkoznak érdemben a tromboembolia nyomonkövetésével az országban, egyáltalán milyen vizsgálatokat szükséges elvégezni és milyen időközönként?
A vérvizsgálatokat, végtagi erek UH vizsgálatát magánpraxisban rendszeresen végeztetjük, ezt sem írták elő hivatalosan.
Fordulhatunk-e a Trombózis központhoz a fentiekben feltett kérdéseim vonatkozásában?

Orvosi iránymutatását, válaszát előzetesen is megköszönöm.
Tisztelettel:
Dr. Rózsa György Imréné


Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász
Kedves Dr. Rózsa György Imréné !
Nagyon sajnálom a kedves lányát, -főleg az elhamarkodott orvosi kijelentések okozta félelmek miatt. A doktor úrnak egyáltalán nincs igaza, Igen magas adatot közölt: a tüdőerek hypetoniája elég ritka és főleg akkor lenne ritka, ha nem egy évig, hanem legalább 3 évig szednék a betegek a Xareltót még akkor is, ha nincs kimutatható trombofiliájuk! Javaslom, hogy kérjen konzultációt a Trombózis Központba (36704317729) és jelentkezzen be. Kérem hozzák a leleteket is.!
Tisztelettel
Dr. Blaskó György

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Gyógyító empatikus személyiség

PROF. DR. BLASKÓ GYÖRGY Doktor ÚR a szó valódi értelmében csupa nagy betűvel. A hivatástudat legmagasabb fokán álló gyógyító empatikus személyiség. Nem csak kiváló szakember hanem emberségből is a legmagasabb fokon áll. Én csak azt kívánom minden betegtársamnak hogy országszerte csak ilyen gyógyító szakemberekkel találkozzon. Sajnos ez csak egy megvalósulatlan vágyunk marad. A hazai egészségügyben dolgozó orvostársadalom nagy többsége évtizedekre elvesztette hitelességét talán nem az ő hibájukból. Prof. Dr. Blaskó György minden tekintetben megtestesíti azt az elvárásunkat milyen szakembereknek kellene dolgoznia a Magyar Egészségügyi Szolgálatokban 2017 évben és a jövőben is.

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Folyton lázas? Daganat is okozhatja!

Folyton lázas? Daganat is okozhatja!

A láz a szervezet egy hasznos védekezési reakciója, melyet valamilyen fertőzés, sérülés vagy egyéb kóros állapot vált ki. Időnként mindenkinél jelentkezik, ám rendszerint pár nap után csökkenni szokott, majd a gyógyulással megszűnik. Azonban, ha hosszabb ideje fennáll vagy vissza-visszatér, az alapos kivizsgálást indokol, ugyanis akár hematológiai daganat tünete is lehet! A témában dr. Kárpáti Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusát kérdeztük.

További részletek
Tavaszi fáradtság vagy vashiány?

Tavaszi fáradtság vagy vashiány?

Tavasszal igen sokan panaszkodnak a szokásosnál nagyobb fáradtságra, aluszékonyságra. A tavaszi fáradtságnak nevezett állapot nem tekinthető betegségnek, így kezelést sem igényel, hiszen csupán átmeneti problémáról van szó. Azonban, ha hosszabb időn keresztül fennáll, illetve, ha olyannyira nagymértékű, hogy már a mindennapokat is befolyásolja, úgy érdemes vashiányra is gyanakodni. A témában dr. Fehér Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológiára specializálódott belgyógyászát kérdeztük.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!