Trombózisom volt- mitől lehetett?

Nem mindig derül ki a kiváltó ok

A mélyvénás trombózis kialakulása és az egész véralvadás folyamata igen bonyolult, és a mai nap is számtalan orvos, kutató foglalkozik a témával, hogy még jobban megismerhessük, hogy pontosan mi minden is zajlik le ilyenkor a szervezetünkben. Bár már most is nagyon sok információ birtokában vagyunk a vérrögképződésről, és az ún. véralvadási kaszkád működéséről, ennek ellenére vannak még olyan részek, melyek felfedezésre várnak. Éppen ezért nem minden esetben sikerül rájönni a mélyvénás trombózis okára- természetesen megfelelő kezelésre (véralvadásgátló terápia) ilyenkor is szükség van. Ez történhet kumarin származékokkal, új típusú véralvadásgátlókkal (NOAC), heparinnal/LMWH-val.

Mi minden állhat a mélyvénás trombózis hátterében?

Amennyiben kiderül, mi is okozta a trombózis, ezek az okok húzódhatnak a háttérben:

Trombofília

A trombofília genetikai alapokon fokozott alvadékonyságot takar, melyet örökölhet az illető csak az egyik vagy mindkét szülőjétől (heterozigóta, homozigóta forma). A szűrése vérvétellel történik, és rendszerint minden trombózis után ellenőrizni kellene bizonyos életkori határokig. Sajnos a vizsgálatok alkalmával gyakran csak 1-2 genetikus tényezőre szűrnek, pedig ma már számos genetikai mutációt ismernek az orvosok.

Trombofília szűrést akkor kell csinálni, ha a családban a felmenőknél előfordult már trombózis, vagy ha a fiatal lány hormonális fogamzásgátlót készül szedni, illetve, ha valaki versenyszerűen szeretne sportolni!

Kardiológiai problémák

Bizonyos kardiológiai problémák is okozhatnak mélyvénás trombózis, és ez kiemelten igaz a pitvarfibrillációra. A pitvarok "remegése" során könnyen képződnek véralvadékok, amik a kamrákba kerülve igen gyorsan kilökődnek. Sajnos előfordulhat, hogy a zavar tünetmentes, és jobb esetben egy rutin vizsgálatkor derül rá fény, de megeshet, hogy már csak pl. vérrögök miatti stroke kivizsgálása során. (A stroke fiatal eseteiben fontos információkat kaphatunk a thrombocyták (vérlemezkék) aggregábilitásának analízisekor). Amennyiben valaki tud arról, hogy pitvarfibrillációval küzd, fontos preventív jelleggel a véralvadásgátló kezelés! Érdemes tudni, hogy ezen kívül magas vérnyomás, érszűkület is ugyanúgy vezethet trombózishoz, így megelőzésre ez esetekben is kell gondolni (ez lehet életmódterápia és/vagy gyógyszeres kezelés).

Daganatok

Ha valaki trombózison esett át, kötelező daganatokra részletes kivizsgálást végeztetni, ugyanis jó-és rosszindulatú daganatok is okozhatnak trombózist (főleg egy bizonyos kor után). Gyakori, amikor valamilyen nőgyógyászati daganat van a hátterében (gyakran mióma), de akár vastagbélrák, hasnyálmirigy-, gyomor-, petefészekrák, leukémia is elképzelhető. Daganatra kelt gyanút az is, ha az addig sikeresen kumarinra beállított trombózisos beteg hirtelen beállíthatatlanná válik.

Cukorbetegség

Csendes gyilkosnak is hívják, hiszen gyakran nem okoz tüneteket, és a kialakult szövődménye hívja fel a diabetes-re a figyelmet. Az egyik ilyen szövődménye a trombózis, egyrészt, mert a cukorbetegség károsítja az erek belső, endothel falát, másrészt meghosszabbodik ekkor a fehérjék vérben töltött ideje (mivel a cukor a különböző helyeken rájuk kötődik), ami fokozza a véralvadást. Ezért trombózis után célszerű ilyen irányban is kutakodni!

Bélrendszeri problémák

Bizonyos bálrendszeri problémák, gyulladások is generálhatják a fokozott vérrögképződést, pl. Crohn betegség, a colitis ulcerosa, mivel olyan folyamatok indulnak be a véralvadási kaszkádban, melyek elősegítik a thrombusok képződését.

Vesebetegségek

Ezek közül a fokozott fehérjeürítéssel járó nephrosis syndroma a fontos. Azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a krónikus veseelégtelenség a vérlemezke funkciók jelentős megváltoztatásával az eddigiekkel ellentétes hatást okozva, fokozott vérzékenységgel járhat!

Immunológiai ok

Viszonylag gyakori, amikor ún. Antifoszfolipid szindróma váltja ki a trombózist, amikor az alvadási rendszer foszfolipidjei ellen termel hibásan a szervezet ellenanyagokat. Szerencsére megfelelő véralvadásgátló kezeléssel elkerülhető ekkor a trombózis- mondja prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája.

Hormonkezelés, terhesség, gyermekágy

A terhesség és a gyermekágyi időszak fokozott rizikót jelent trombózis szempontjából, hiszen olyan hormonális és fizikális változások zajlanak ekkor, melyek kedveznek a vérrögök kialakulásának. Fontos tudni, hogy a hormonterápiák (fogamzásgátlók, klimax terápiája, tesztoszteron kezelés) is fokozzák a rizikót, főleg, ha mellettük egyéb trombózist provokáló tényező(k) is jelen van(nak). A prevenció mikéntjéről az orvos az egyéni paraméterek ismeretében dönt.

 Mi más okozhat még trombózist?

• Trauma
• Műtét
• Fertőzések
• Tartós mozgáskorlátozottság (pl. Fekvőgipsz)
• Visszerek