A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Felépülés a mélyvénás trombózisból

Felépülés a mélyvénás trombózisból

Prof. Dr. Blaskó György Létrehozva: 2017.09.01 Módosítva: 2019.02.11

Amennyiben valaki átesett már mélyvénás trombózison, akkor vannak bizonyos dolgok, melyekre a betegnek oda kell figyelnie, nehogy újra kialakuljon a probléma vagy annak egy szövődménye (pl. PTS). Hogy pontosan mikre is érdemes ügyelni a mindennapokban, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Mennyi ideig kell véralvadásgátlót szednem?

Érdemes tudni, hogy a véralvadásgátlók szedésekor a véralvadás/vérzékenység egyensúlya némileg az utóbbi irányába tolódik, így megakadályozza a kezelés a vér fokozott alvadékonyságát és elősegíti a szervezet egyébként állandóan meglévő vérrögoldó, ún. fibrinolitikus aktivitását. Hogy pontosan mennyi ideig kell a betegnek véralvadásgátló terápiában részesülnie, azt több tényező is befolyásolja: ilyen például, hogy hol keletkezett vérrög, miért alakult ki, milyen rizikótényezők állnak fenn, milyen egyéb betegségei vannak az illetőnek stb. Amennyiben igen kicsi az esély egy újabb trombózisra, akkor elég lehet 3-6 hónapos kezelés, ám ha magasabb, akkor gyakran élethosszig tartó terápia indokolt.

Milyen véralvadásgátlót kell szednem?

A véralvadásgátlóknak több fajtájuk is van: kumarin származékok, heparinok és az új típusú készítmények (NOAC). Hogy kinek melyiket kell alkalmaznia, arról szakorvos dönt, hiszen vannak olyan állapotok (pl. terhesség), amikor egyedül az alacsony molekulatömegű heparin injekció (LMWH) adása jöhet számításba. Azonban hosszútávon leggyakrabban a kumarin származékokat és a NOAC szereket ajánlja a kezelőorvos. Érdemes tudni, hogy vannak olyan esetek, amikor lehetséges az áttérés egyik fajta készítményről a másikra. (Az OEP általános szabálya, hogy az addig bevált kumarin kezelés NOAC-ra váltását a kényelem miatt nem támogatja.)

Megtörténhet a váltás például akkor, ha a kumarinra súlyos mellékhatás lép fel, (pl. nagyfokú hajhullás), vagy ha olyan ingadozó a beteg INR-je, hogy beállíthatatlan- akkor orvosi javallattal áttérhet az új típusú készítmény alkalmazására (de ilyen esetekben nagyon ajánlott a beteg malignus, vagyis rosszindulatú folyamat irányában történő teljes kivizsgálása).

Mikor „távozik” a vérrög és múlik el a fájdalom?

A vérrög egy idő után a véna falához tapad, vagyis ekkor a thrombus szervül.  Ez a folyamat leghamarabb 4-7 nap alatt lezajlik, de ez nagyban függ attól, hogy a thrombus lapos-e és nagy felülettel tapad le az érfalhoz, vagy egyfajta „kocsányon lóg”, azaz lebegő vérrög-e. (Ez utóbbi nagyobb veszéllyel embolizálódik). Amíg ez végbemegy, tarthat a fájdalom, ám a véralvadásgátló szedése megkezdése után nem sokkal a kellemetlen érzés gyakran csökken, majd megszűnik. A legtöbb beteg néhány hét, egy-két hónapon belül jelentős javulásról számol be.  Azonban vannak olyan esetek, amikor hosszútávon is fájdalom és lábdagadás keseríti meg a beteg mindennapjait. Ez a posztrrombotikus szindróma (PTS), mely rendszerint a nem megfelelő utókezelés miatt alakul ki (megfelelő kezelés nélkül az esetek 80%-ban a trombózis után 10 éven belül fellép a PTS). Hogy ez elkerülhető legyen, fontos a kezelőorvos által meghatározott INR szint elérése és megtartása, valamint bizonyos ideig kompressziós harisnya viselése.

Mikor állhatok vissza munkába?

Gyógyulás után, amennyiben az orvos is úgy látja jónak, vissza lehet térni a munkába, ám ekkor érdemes néhány szabályt betartani. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája elmondása szerint fontos ekkor a megfelelő erősségű kompressziós harisnya viselése a vénás keringés felpezsdítése céljából, a végtagok óránkénti átmozgatása, a tartós ülés és állás kerülése, valamint a bő folyadékfogyasztás (kb. 2,5-3 liter).

További híreink>>>

 

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés  vizsgálatra:

Trombózisközpont

+36 70 431-77-29

online bejelentkezés trombózisközpont

Téma szakértője

Orvos válaszol

Üdvözlöm!
Én egy 13hetes kismama vagyok, ikerterhességem van. Másfél évvel ezelőtt trombozisom volt,igaz csak felületes volt elzáródva,de szüleimnek és nagyszüleimnek is volt mélyvénás trombozisa. A lábaim évek óta napi szinten dagadnak. Jeleztem a problémámat a bel és a nőgyógyásznak egyaránt, de azt mondták,h nem kell vele foglalkoznom,nem kell szednem semmit sem. Szeretném megkérdezni, hogy valóban nem kell vele foglalkoznom, és esetleg megelőzésként nem e lehetne mégis valamit tenni.
Válaszukat előre is köszönöm!

Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász
Kedves Orsolya !
Azt tanácsolom, hogy mielőbb keressen fel a Trombózis Központban!!!!! 3670 4317729 Nyugodtan lehet veszélyeztetett terhes, aki a szüleitől thrombofiliát örökölt és ezt még a második trimeszter elején ki kell mutatni. Várjuk!!!. Üdvözlettel : Dr. Blaskó György

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Hétköznapi nyelven magyarázott

Nagyon meg voltam elégedve Prof. Dr Balskó György úrral. A professzor úr a nagybetűs orvos. Hétköznapi nyelven magyarázott. Megnyugtató volt. Szakmai tudása és emelett szerénysége , embersége lenyűgöző. Jó érzéssel térünk vissza a professzor úrhoz, mert tudjuk a legjobb kezekben leszünk.

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Tüdőembólia vagy COVID okozta nehézlégzés?

Tüdőembólia vagy COVID okozta nehézlégzés?

A tüdőembólia és a COVID okozta tüdőgyulladás miatt fellépő nehézlégzést igen nehéz megkülönböztetni egymástól, ám kezelésük miatt fontos az állapot mihamarabbi meghatározása. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája segít elkülöníteni a kettőt. 

További részletek
Tévhitek a visszértágulatokról

Tévhitek a visszértágulatokról

A visszértágulatok igen sok embert érintenek, és sajnos többen is elhanyagolják, pedig nem csak esztétikai probléma, hanem sok esetben fájdalmas, ráadásul olyan súlyos szövődményhez is vezethet, mint a lábszárfekély vagy a mélyvénás trombózis. Bár sokan szenvednek tőle, mégis többen ódzkodnak orvoshoz fordulni vele, melynek oka gyakran a köztudatban keringő tévhitek, félrevezető információk. Dr. Sepa György, a Trombózis-és Hematológiai Központ érsebésze helyére tette a leggyakoribb tévhiteket.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica

Prima Medica Egészséghálózat