A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Kék-zöld foltok jelennek meg véralvadásgátló szedése során?

Kék-zöld foltok jelennek meg véralvadásgátló szedése során?

tromboziskozpont.hu Létrehozva: 2017.11.30 Módosítva: 2017.11.30
Előfordulhat, hogy a véralvadásgátló terápiát a betegnek, élete végéig alkalmazni kell, hogy elkerülhesse az újabb trombózis kialakulását. Igen ám, viszont sokaknak problémát okoz, hogy a készítmény szedése során kék-zöld foltok tarkítják a bőrüket. Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük arról, vajon mi minden állhat a gyakori panasz hátterében.

A véralvadásgátlók hatása

A véralvadásgátlók alkalmazása azt a célt szolgálja, hogy a betegnél fennálló fokozott véralvadást ellensúlyozza, sőt, a véralvadás-vérzékenység egyensúlyát némileg ez utóbbi irányba tolja: Ez a kumarin-szedés kapcsán INR 2-3. Azonban nagyon fontos, hogy csak kissé, ugyanis ha túlságosan is vérzékennyé válik a rosszul beállított adagolástól a páciens, úgy súlyos vérzéses szövődmények léphetnek fel. Éppen ezért szükséges rendszeres időközönként (4-6 hetente) ellenőriztetni az INR szintet.

Tudnunk kell azonban, hogy túladagolás esetén az összes alvadásgátló (heparin, LMWH-k, új típusú alvadásgátlók (NOAC) esetében ez előfordulhat, ezért betegeket tilos orvosi kontroll nélkül hagyni! Más kérdés, hogy a heparin esetében az ún. APTI ellenőrzendő, míg a NOAC-ok esetén nem jelenleg állnak kidolgozás alatt a megfelelő, olcsó laboratóriumi eljárások (de nagy általánosságban, ha a szabályokat mind az orvos, mind a beteg betartja, ezeket nem, vagy ritkábban kell ellenőrizni)- magyarázza a szakember.

Kék-zöld foltok a bőrön- gyakori probléma

kék-zöld foltok véralvadásgátló mellettA véralvadásgátlók alkalmazása során sokan tapasztalhatnak bevérzéseket, kék-zöld foltokat a bőrön. Ez azt jelenti, hogy a véralvadás/vérzés egyensúlya a vérzékenység irányába tolódott el, így arra jellemző panaszok léphetnek fel (pl. kék-zöld foltok, gyakori orrvérzés, erős menstruációs vérzés, néha vérvizelés). Éppen ezért, amennyiben ezt tapasztalja, célszerű mihamarabb ellenőrző orvosi vizsgálaton részt venni, és szükség esetén - természetesen orvosi beleegyezéssel- más dózisra lehet szükség, illetve az esetleges gyógyszerkölcsönhatásokat meg kell szüntetni. Esetenként más készítményre kell váltani!

Fontos tudni, hogy a régebbi véralvadásgátlóknál (kumarinok) az étel-és a gyógyszer kölcsönhatásokra oda kell figyelni, mivel megváltoztathatja az antikoaguláns hatását, felszívódását! Előfordulhat ugyanis, hogy valaki ezeket nem tartja be, és emiatt jelentkeznek kék-zöld foltok, mivel vérzékennyé vált. Éppen ezért érdemes új gyógyszer, esetleg gyógynövény vagy táplálékkiegészítő szedésénél kikérnie orvosa véleményét- tanácsolja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Sajnos, sokan láz-és fájdalomcsillapítás, illetve a stroke és a szívinfarktus elkerülése miatt aspirint is szednek a véralvadásgátló mellett, ami még inkább megnöveli a vérzések kockázatát, így a kettőt egyszerre csak orvosi egyetértéssel lehet alkalmazni! A szakértő mindezeken kívül hozzátette, hogy gyakori vérzéses panasz esetén győződjön meg arról, nem alakult-e ki a fokozott vérvesztés miatt vérszegénysége!

Meg kell győződni továbbá arról is UH vizsgálattal, hogy a hasüregben, hashártya mögött nem alakult-e ki vérgyülem! Nagyobb vérömlenyek (hematomák) jelentkezése esetén orvoshoz kell fordulni, de bele kell törődni, hogy a vérömleny súlyánál fogva lefelé fog vándorolni, miközben lebomlik (ettől nem kell megijedni)- mondja prof. Blaskó György.

Érdemes tudni, hogy kék-zöld foltokat okozhat még a heparin injekció alkalmazása is: ekkor a problémát kiválthatja a rossz injekciózási technika, (ilyenkor a vizes borogatás is megfelelő) de egyéni érzékenység is: amennyiben lehetséges, ekkor célszerű más véralvadásgátló készítményre váltani.

További híreink>>>

Téma szakértői

dr. Kósa Éva dr. Kósa Éva

dr. Kósa Éva

belgyógyász, angiológus, érszűkület specialista
Prof. Dr. Blaskó György Prof. Dr. Blaskó György

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász, klinikai farmakológus
dr. Szélessy Zsuzsanna dr. Szélessy Zsuzsanna

dr. Szélessy Zsuzsanna

hematológus, belgyógyász

Orvos válaszol

Tisztelt Főorvos Úr!

Leányunk 27 éves korában - 3 évvel ezelőtt - kétoldali tüdőembólián esett át. Rövid kórelőzmény: Alsó végtagjában lévő thrombust a UH vizsgálattal (Dopler, végtagi ér UH) nem észlelték, vérvizsgálatot nem végeztek (D-dimer érték meghatározás, stb.), izomhúzódással diagnosztizálták a heves végtag fájdalmát. Néhány nap múlva heves rosszullétre (fulladás), sürgősségi mentővel beszállították az ügyeletes kórházba (először pánikbetegség miatt pszichiátriát javasolt a mentőorvosnő, csak erős szülői nyomásra vitték be a kórházba), CT vizsgálatot követően a diagnózis kétoldali thromboembólia volt. A kórházi ellátást követően (heparin), 1 év után a Xarelto szedését leállították - tekintettel arra, hogy a genetikai faktorokat nem találtak, a rizikófaktorok megszüntetésre kerültek (fogamzásgátló szedését az embólia idején abbahagyta, testsúlyát csökkentette).
Magunk részéről mindig is hiányoltuk a tüdőerek kontroll vizsgálatát. Arra hivatkoztak, hogy ez nem szükséges, és a CT sugárterhelés miatt nem javasolt.
Ma megdöbbenve olvastam az alábbikat:
"Péter Andrea, a Kardiológiai Intézet szakorvosa, aki részt vett az első magyarországi beavatkozáson arról beszélt, hogy kezelés nélkül a betegek 70 százaléka 5 éven belül meghal a tüdőerekben lévő magas nyomás miatt. A legsúlyosabb esetekben pedig mindössze 10 százalék a túlélés esélye."
elérhetősége: http://www.debreceninap.hu/egyetem/2017/07/22/videon-a-debreceni-orvosi-szenzacio/
Kérdésem: Szükséges-e tüdőerek állapotának nyomonkövetése, milyen vizsgálattal végzik ezt (CT?) és egyáltalán hol foglalkoznak érdemben a tromboembolia nyomonkövetésével az országban, egyáltalán milyen vizsgálatokat szükséges elvégezni és milyen időközönként?
A vérvizsgálatokat, végtagi erek UH vizsgálatát magánpraxisban rendszeresen végeztetjük, ezt sem írták elő hivatalosan.
Fordulhatunk-e a Trombózis központhoz a fentiekben feltett kérdéseim vonatkozásában?

Orvosi iránymutatását, válaszát előzetesen is megköszönöm.
Tisztelettel:
Dr. Rózsa György Imréné


Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász
Kedves Dr. Rózsa György Imréné !
Nagyon sajnálom a kedves lányát, -főleg az elhamarkodott orvosi kijelentések okozta félelmek miatt. A doktor úrnak egyáltalán nincs igaza, Igen magas adatot közölt: a tüdőerek hypetoniája elég ritka és főleg akkor lenne ritka, ha nem egy évig, hanem legalább 3 évig szednék a betegek a Xareltót még akkor is, ha nincs kimutatható trombofiliájuk! Javaslom, hogy kérjen konzultációt a Trombózis Központba (36704317729) és jelentkezzen be. Kérem hozzák a leleteket is.!
Tisztelettel
Dr. Blaskó György

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Maximálisan hozzáértő

Maximálisan hozzáértőnek és jártasnak tűnt a szakterületén. Részletes tájékoztatást adott, és a hosszútávú lehetőségekről is beszélt gyermekvállalás szempontjából, ami egy nőnél nagyon fontos.

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Így csökkentheti a trombózis kockázatát

Így csökkentheti a trombózis kockázatát

A trombózis súlyos állapot, akár végzetes kimenetelű is lehet. Dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus, a Trombózis – és Hematológiai Központ főorvosa elmondta, hogy mire figyeljünk a megelőzés érdekében.

További részletek
A vérszegénység tüneteit nem mindig könnyű felismerni

A vérszegénység tüneteit nem mindig könnyű felismerni

Fáradtság, sápadtság és levertség – ha ezeket a tüneteket tapasztalja, könnyen gondolhat vérszegénységre. A vérszegénység tünetei azonban nem mindig ennyire egyértelműek, ezért előfordulhat, hogy csak hosszabb idő után kerül felismerésre. Dr. Kárpáti Ágnes onkohematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ orvosa elmondta, hogy mikor érdemes gyanakodni, és hogyan zajlik az anémia kivizsgálása.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

PRIMA MEDICA