Kék-zöld foltok jelennek meg véralvadásgátló szedése során?

Előfordulhat, hogy a véralvadásgátló terápiát a betegnek, élete végéig alkalmazni kell, hogy elkerülhesse az újabb trombózis kialakulását. Igen ám, viszont sokaknak problémát okoz, hogy a készítmény szedése során kék-zöld foltok tarkítják a bőrüket. Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük arról, vajon mi minden állhat a gyakori panasz hátterében.

A véralvadásgátlók hatása

A véralvadásgátlók alkalmazása azt a célt szolgálja, hogy a betegnél fennálló fokozott véralvadást ellensúlyozza, sőt, a véralvadás-vérzékenység egyensúlyát némileg ez utóbbi irányba tolja: Ez a kumarin-szedés kapcsán INR 2-3. Azonban nagyon fontos, hogy csak kissé, ugyanis ha túlságosan is vérzékennyé válik a rosszul beállított adagolástól a páciens, úgy súlyos vérzéses szövődmények léphetnek fel. Éppen ezért szükséges rendszeres időközönként (4-6 hetente) ellenőriztetni az INR szintet.

Tudnunk kell azonban, hogy túladagolás esetén az összes alvadásgátló (heparin, LMWH-k, új típusú alvadásgátlók (NOAC) esetében ez előfordulhat, ezért betegeket tilos orvosi kontroll nélkül hagyni! Más kérdés, hogy a heparin esetében az ún. APTI ellenőrzendő, míg a NOAC-ok esetén nem jelenleg állnak kidolgozás alatt a megfelelő, olcsó laboratóriumi eljárások (de nagy általánosságban, ha a szabályokat mind az orvos, mind a beteg betartja, ezeket nem, vagy ritkábban kell ellenőrizni)- magyarázza a szakember.

Kék-zöld foltok a bőrön- gyakori probléma

kék-zöld foltok véralvadásgátló mellettA véralvadásgátlók alkalmazása során sokan tapasztalhatnak bevérzéseket, kék-zöld foltokat a bőrön. Ez azt jelenti, hogy a véralvadás/vérzés egyensúlya a vérzékenység irányába tolódott el, így arra jellemző panaszok léphetnek fel (pl. kék-zöld foltok, gyakori orrvérzés, erős menstruációs vérzés, néha vérvizelés). Éppen ezért, amennyiben ezt tapasztalja, célszerű mihamarabb ellenőrző orvosi vizsgálaton részt venni, és szükség esetén - természetesen orvosi beleegyezéssel- más dózisra lehet szükség, illetve az esetleges gyógyszerkölcsönhatásokat meg kell szüntetni. Esetenként más készítményre kell váltani!

Fontos tudni, hogy a régebbi véralvadásgátlóknál (kumarinok) az étel-és a gyógyszer kölcsönhatásokra oda kell figyelni, mivel megváltoztathatja az antikoaguláns hatását, felszívódását! Előfordulhat ugyanis, hogy valaki ezeket nem tartja be, és emiatt jelentkeznek kék-zöld foltok, mivel vérzékennyé vált. Éppen ezért érdemes új gyógyszer, esetleg gyógynövény vagy táplálékkiegészítő szedésénél kikérnie orvosa véleményét- tanácsolja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Sajnos, sokan láz-és fájdalomcsillapítás, illetve a stroke és a szívinfarktus elkerülése miatt aspirint is szednek a véralvadásgátló mellett, ami még inkább megnöveli a vérzések kockázatát, így a kettőt egyszerre csak orvosi egyetértéssel lehet alkalmazni! A szakértő mindezeken kívül hozzátette, hogy gyakori vérzéses panasz esetén győződjön meg arról, nem alakult-e ki a fokozott vérvesztés miatt vérszegénysége!

Meg kell győződni továbbá arról is UH vizsgálattal, hogy a hasüregben, hashártya mögött nem alakult-e ki vérgyülem! Nagyobb vérömlenyek (hematomák) jelentkezése esetén orvoshoz kell fordulni, de bele kell törődni, hogy a vérömleny súlyánál fogva lefelé fog vándorolni, miközben lebomlik (ettől nem kell megijedni)- mondja prof. Blaskó György.

Érdemes tudni, hogy kék-zöld foltokat okozhat még a heparin injekció alkalmazása is: ekkor a problémát kiválthatja a rossz injekciózási technika, (ilyenkor a vizes borogatás is megfelelő) de egyéni érzékenység is: amennyiben lehetséges, ekkor célszerű más véralvadásgátló készítményre váltani.

További híreink>>>

Téma szakértői

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Főorvos Úr! Leányunk 27 éves korában - 3 évvel ezelőtt - kétoldali tüdőembólián esett át. Rövid kórelőzmény: Alsó végtagjában lévő thrombust a UH vizsgálattal (Dopler, végtagi ér UH) nem észlelték, vérvizsgálatot nem végeztek (D-dimer érték meghatározás, stb.), izomhúzódással diagnosztizálták a heves végtag fájdalmát. Néhány nap múlva heves rosszullétre (fulladás), sürgősségi mentővel beszállították az ügyeletes kórházba (először pánikbetegség miatt pszichiátriát javasolt a mentőorvosnő, csak erős szülői nyomásra vitték be a kórházba), CT vizsgálatot követően a diagnózis kétoldali thromboembólia volt. A kórházi ellátást követően (heparin), 1 év után a Xarelto szedését leállították - tekintettel arra, hogy a genetikai faktorokat nem találtak, a rizikófaktorok megszüntetésre kerültek (fogamzásgátló szedését az embólia idején abbahagyta, testsúlyát csökkentette). Magunk részéről mindig is hiányoltuk a tüdőerek kontroll vizsgálatát. Arra hivatkoztak, hogy ez nem szükséges, és a CT sugárterhelés miatt nem javasolt. Ma megdöbbenve olvastam az alábbikat: "Péter Andrea, a Kardiológiai Intézet szakorvosa, aki részt vett az első magyarországi beavatkozáson arról beszélt, hogy kezelés nélkül a betegek 70 százaléka 5 éven belül meghal a tüdőerekben lévő magas nyomás miatt. A legsúlyosabb esetekben pedig mindössze 10 százalék a túlélés esélye." elérhetősége: http://www.debreceninap.hu/egyetem/2017/07/22/videon-a-debreceni-orvosi-szenzacio/ Kérdésem: Szükséges-e tüdőerek állapotának nyomonkövetése, milyen vizsgálattal végzik ezt (CT?) és egyáltalán hol foglalkoznak érdemben a tromboembolia nyomonkövetésével az országban, egyáltalán milyen vizsgálatokat szükséges elvégezni és milyen időközönként? A vérvizsgálatokat, végtagi erek UH vizsgálatát magánpraxisban rendszeresen végeztetjük, ezt sem írták elő hivatalosan. Fordulhatunk-e a Trombózis központhoz a fentiekben feltett kérdéseim vonatkozásában? Orvosi iránymutatását, válaszát előzetesen is megköszönöm. Tisztelettel: Dr. Rózsa György Imréné
Kedves Dr. Rózsa György Imréné !
Nagyon sajnálom a kedves lányát, -főleg az elhamarkodott orvosi kijelentések okozta félelmek miatt. A doktor úrnak egyáltalán nincs igaza, Igen magas adatot közölt: a tüdőerek hypetoniája elég ritka és főleg akkor lenne ritka, ha nem egy évig, hanem legalább 3 évig szednék a betegek a Xareltót még akkor is, ha nincs kimutatható trombofiliájuk! Javaslom, hogy kérjen konzultációt a Trombózis Központba (36704317729) és jelentkezzen be. Kérem hozzák a leleteket is.!
Tisztelettel
Dr. Blaskó György
Dr. Rózsa György Imréné

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Mindent elmagyaráz

A recepción dolgozó kollegák rendkivül segítőkészek. A doktorúr mindent nagyon szépen elmagyaráz, hogy az orvosi szavak, értékek és a diagnózis a laikusnak is érthető legyen.
Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György
belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2017.11.30 Utolsó módosítás: 2017.11.30