A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Megfelelő táplálkozással befolyásolható az érszűkület, a stroke, vagy szívinfarktus kialakulása

Megfelelő táplálkozással befolyásolható az érszűkület, a stroke, vagy szívinfarktus kialakulása

Dr. Kósa Éva Létrehozva: 2016.02.10 Módosítva: 2019.06.13

Az elmúlt évtizedek tudományos vizsgálatai igazolták, hogy a táplálkozás központi szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában. A magas koleszterin-, a telített zsír-, az alacsony rost-, gyümölcs-, zöldség-, teljes kiőrlésű gabona tartalmú étrend összefüggésben áll a szívbetegség kialakulásával. Bár az érelmeszesedés okozta tünetek inkább idősebb korban jelentkeznek, a folyamat már fiatalon, akár gyermekkorban elkezdődik és lassan halad előre. A témában dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa van a segítségünkre.

Az elmúlt évtizedek tudományos vizsgálatai igazolták, hogy a táplálkozás központi szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában. A magas koleszterin-, a telített zsír-, az alacsony rost-, gyümölcs-, zöldség-, teljes kiőrlésű gabona tartalmú étrend összefüggésben áll a szívbetegség kialakulásával. Bár az érelmeszesedés okozta tünetek inkább idősebb korban jelentkeznek, a folyamat már fiatalon, akár gyermekkorban elkezdődik és lassan halad előre.

 A témában dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa van a segítségünkre.

Étkezés és érszűkület

Az érelmeszesedés során az oxigént és a tápanyagokat szállító artériák falában olyan lerakódások jönnek létre, melyek főként zsírokat, koleszterint és kalciumot tartalmaznak, és növekedésük során az erek szűkületéhez, majd annak elzáródásához vezethetnek. A vérellátás zavara érintheti az agy, a szív, a vesék, a kismedencei szervek, a karok, az alsó végtagok, a kéz- és lábujjainak keringését. Következményesen szívinfarktus, stroke, érszűkület, veseelégtelenség, merevedési zavar alakulhat ki, valamint felléphetnek bizonyos jellegű hasi fájdalmak. Az érbetegségek kialakulásában a táplálkozás mellett jelentős szerepet játszik a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás, és olyan kórjelző állapotok, mint a magas inzulinszint, illetve később a cukorbetegség, a magas vérnyomásbetegség, vagy a magas koleszterin- elsősorban az LDL-koleszterin szint. A folyamatot befolyásolja az egyén genetikai hajlama. Ezt a hatást azonban az életmód bizonyítottan, mindkét irányban képes felülírni.

 

Tünetek és szövődmények

Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa elmondta, hogy az érbetegségek a kezdeti stádiumban gyakran nem okoznak tüneteket, ezért fontosak a szűrővizsgálatok, főként a fenn felsorolt kockázati tényezők fennállása esetén. Tünetek jellemzően akkor lépnek fel, amikor az artériák már nagymértékben beszűkültek, vagy már elzáródtak. Tünetek az érintett szervektől függően az alábbiak lehetnek:

Szív: ún. angina pectoris: nyomó, szorító jellegű mellkasi fájdalom, mely a vállba, nyakba, karba, hátba sugározhat, fizikai terhelésre fokozódik és pihenéskor enyhül vagy megszűnik, szívritmuszavar, légszomj

Végtagi erek: lábfájdalom vagy görcs, mely terhelésre fokozódik, zsibbadás, hideg lábak, körömfertőzések, a bőr sápadtsága vagy kékes-lilás elszíneződése

Agy: féloldali arczsibbadás, vagy bénulás, beszédzavar, látászavar, szédülés, egyensúlyvesztés, fülzúgás, hirtelen fellépő erős fejfájás, eszméletvesztés

Vese: kezdetben csak laborvizsgálat jelzi, később fáradékonyság, étvágytalanság, hányinger, a kéz és a láb duzzanata, viszketés, koncentráció zavara, vizeletürítés gyakoriságának, mennyiségének megváltozása

Diagnózis és kezelés

Az érelmeszesedés illetve az érszűkület számos eljárással kimutatható, így például EKG-val, terheléses vizsgálattal, boka-kar index méréssel, labor– és röntgen vizsgálattal, szívultrahanggal, CT-, MRI- vizsgálattal illetve angiográfiával (érfestéssel).

A kezelés megválasztásában elkülönül a betegség megelőzése és a már kialakult betegség kezelése. Az előbbi esetben kiemelt szerepet kap az életmód megváltoztatása, vagyis a mozgás rendszeres beiktatása, a dohányzás elhagyása, a stressz szabályozása és az étkezés megreformálása, az alkoholfogyasztás mérséklése. Az is bizonyítást nyert, hogy koleszterincsökkentő élelmiszereket tartalmazó étrendek az érbetegségek megelőzésében legalább olyan hatékonyak, mint a koleszterincsökkentő gyógyszerek. A már kialakult betegség esetén elengedhetetlen a gyógyszeres kezelés, valamint szükség esetén a műtéti beavatkozás.

Az érelmeszesedés megelőzésére vonatkozó táplálkozási ajánlások szerint, válasszunk növényi alapú ételeket: így zöldségeket, magas rosttartalmú babféléket, teljes kiőrlésű gabonaféléket, gyümölcsöket. Csökkentsük minimálisra a finomított gabonafélék, a hozzáadott só és édesítőszerek, vörös húsok fogyasztását. Tejtermékek fogyasztása esetén válasszunk alacsony zsírtartalmúakat. Részesítsük előnyben az omega 3 tartalmú halféléket. Fogyasszunk dióféléket, magokat, viszont kerüljük a belőlük készült olajokat. Kerüljük a telített- és a transz zsírsavakat, illetve figyeljünk a megfelelő B12 vitamin bevitelre. A fenti alapelvek felhasználásával végzett tanulmányok szerint a megváltoztatott étrendű vizsgálati csoportokban igazoltan csökkent a koleszterinszint, a szívinfarktusok száma, a stroke kockázata, valamint a szíveredetű- és az összhalálozás aránya. Ezek az eredmények felhívják a figyelmet egy nagyon fontos eszközre, amely a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében mind a beteg mind a szakemberek rendelkezésére áll.

 

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Trombózisközpont!

51 éves férfi vagyok, magas, vékony testalkatú. Nem dohányzom, nem iszom, próbálok minél többet mozogni, egészségesen élni. Az utóbbi időkig semmilyen jelentősebb egészségügyi problémám nem volt. December hónapban többször is fájdogált a jobb vádlim, de trombózisra utaló jel nem volt ( több orvos szerint sem ... ). Január elején mégis kétoldali tüdőembóliával kerültem kórházba. Mivel említettem a lábfájdalmakat, megultrahangozták, és megállapították, hogy onnan, a mélyvénákból indulhattak a rögök.
A vénásan kapott vérhígító nem hatott ( végeztek vérvizsgálatot, de nem igazolta hogy genetikai oka lenne ), így 1-2 nap után Eliquis -t kaptam, amit azóta is szedek ( 2 x 5 mg ). Az orvosaimmal messzemenően meg voltam/vagyok elégedve, emberileg és szakmailag is kiválóak. Nagyon hálás vagyok nekik hogy megmentettek, kezeltek, és mostmár gyakorlatilag panaszmentes vagyok.
Viszont, kicsit az az érzésem, mint amikor valaki fájó foggal elmegy a fogorvoshoz, az pedig fájdalomcsillapítóval hazaküldi.

A vérhígítóval - remélhetőleg - megfelelően orvosolva van a problémám, viszont a kiváltó okról nem tudni semmit. Örökletes okot nem ismerek, a munkámban és szabadidőmben is gyakran ülök számítógép előtt, de nem extrém sokat. Világéletemben viszonylag szűk farmernadrágot viseltem, munkában, otthon, még kerékpározás közben is, de azt hiszem túlzott optimizmus lenne erre fogni a történteket.

Több helyen olvastam, hogy az alsó végtagi vénák rendellenessége is kiválthatta a vérrögök képződését, de a szervezetben zajló kóros folyamatok is eredményezhetik a vér alvadási zavarait. De attól tartok Önök még számos további okot is fel tudnának sorolni. Ezek felderítése nem tartozna hozzá a kórházi
kezeléshez ?
Tiszteletteljes kérdésem tehát a "hogyan tovább" -ra vonatkozna: Önök milyen vizsgálatokat javasolnak ? Van valamiféle ajánlott procedúra, amivel be lehetne határolni a kiváltó okokat ? Vagy a háziorvosomhoz forduljak, ha mindezeknek a végére szeretnék járni ? ( Sajnos az Önök rendelésére a közeljövőben valószínűleg nem tudok eljutni. )


Válaszukat előre is köszönöm!


R.József


Dr. Kósa Éva
Dr. Kósa Éva belgyógyász
Tisztelt József!
A trombózis, tüdőembólia okának kiderítése bonyolult folyamat, mert trombózisra külső és belső tényezők is hajlamosítanak. Amennyiben örökletes okot nem találtak, gyulladásos folyamatok, tumorok irányában javasolt vizsgálatokat elvégezni. A vizsgálatok száma, iránya függ az egyéb panaszoktól, fizikális vizsgálattól. Alapvizsgálatok között van a nagyrutin labor, hasi UH, férfiaknál urológiai vizsgálat. Ha hozzánk nem is tud eljönni, de mindenképpen javasolom, hogy a területileg illetékes angiológiát keresse fel további gondozás céljából. A góc és tumorkutatást háziorvosa tudja koordinálni. Ennél részletesebb vizsgálatsort vizsgálat és leletek nélkül nem tudok írni, mert azt egy adott pont után a meglevő leletek határozzák már meg és egyénenként változik.
Tisztelettel:
Dr Kósa Éva

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Minden a legnagyobb rendben volt

Kósa doktornőről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. A szakmai felkészültsége, az embersége, a betegek iránti tisztelete, empátiája, olyan dolgok melyek sajnos csak ritkák az egészségügyben. A feltétel nélküli bizalmat a doktornő az ötödik percben kivívta magának, hiszen már a vizsgálat legelején tanúsított odafigyelése, hozzáértő gondoskodása megnyugtatott; tudtam, hogy jó kezekben vagyok. A profizmusa a teljes kivizsgálás alatt igazolódott, mindent a legnagyobb hozzáértéssel/körültekintéssel intézett. Köszönöm, hogy a páciense lehettem. Pár gondolat még az "angyalokról". Ők, akik a recepción a legkedvesebb hangnemben fogadják a rendelőbe érkezőket, akik a legbanálisabb kérdésre is készségesen válaszolnak, akik nélkül az egész nem működne. A pozitivitásuk miatt, mondhatni örömmel, optimizmussal vágtam bele a vizsgálatokba, a vérvételbe; mosollyal az arcukon nyugtattak, hogy minden a legnagyobb rendben lesz. És valóban, minden a legnagyobb rendben volt. Remek csapat, hatalmas köszönet nekik!

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Jóval nagyobb a vérrögképződés kockázata a Covid fertőzés után, mint az oltást követően

Jóval nagyobb a vérrögképződés kockázata a Covid fertőzés után, mint az oltást követően

A Covid-19-et okozó vírussal való fertőzés után az életveszélyes vérrögök kialakulásának esélye messze meghaladja az AstraZeneca és a Pfizer vakcinák okozta esetleges mellékhatásokat a legnagyobb ilyen jellegű tanulmány szerint. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájának véleménye a témában. 

További részletek
Teendők és vizsgálatok agyi érkatasztrófa után

Teendők és vizsgálatok agyi érkatasztrófa után

Az agyi érkatasztrófák száma évről évre növekszik. Gyors beavatkozás nélkül halálhoz, tartós bénuláshoz is vezethet, így nagy gondot kell fordítani a prevencióra, az egészséges életmódra, valamint a kiváltó tényezők, betegségek megfelelő kezelésére. Amennyiben valakinél egyszer már kialakult, megnő az esélye annak, hogy a probléma ismételten fellép. Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájától megkérdeztük, vajon mit is takar egy agyi érkatasztrófa, és hogy melyek a legfontosabb teendők utána. 

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica Egészséghálózat