Vérszegénység várandósság alatt

Vérszegénység: a várandósság velejárója?

Várandósság alatt számtalan változás zajlik a szervezetben, ezek egyike, hogy a vérplazma térfogata fokozatosan növekszik, a terhesség előrehaladtával 40%-kal. A vörösvérsejt tömegének 15-25 % - os növekedése, a III. trimeszterben már lemarad a plazma növekedéséhez képest, ezért csökken a vér festékanyag tartalma, azaz a hemoglobin. A Hgb csökkenése a vérképben a terhesség II. trimeszterében még nem jelent vérszegénységet, ha az érték 11 g/l illetve a III. trimeszterben nem alacsonyabb a Hgb. 10,5 g/l.

Rizikófaktorok

A terhesség alatt a vérszegénység előfordulása tehát magasabb, mint a nem várandós hölgyek körében, ezért a terhes gondozása során rendszeresen ellenőrizni kell a vérképet. A kockázat még nagyobb, ha a kismamánál már a várandósság előtt is fennálltak a vérszegénység rizikóját növelő körülmények, tényezők, például:

- hiányos, egyoldalú táplálkozás /vegetáriánus/

- rövid idő telt el az előző szülés óta

- erős menstruációs vérzés.

- vérző elváltozás, pl. gyomorfekély

- gyakori véradás

Vashiány, vagy egyéb ok a háttérben

A vérszegénység oka az esetek többségében vashiány. Ezt mielőbb fontos rendezni, mert a várandós hölgyek vasszükséglete a gyermekáldás előtti időszakhoz képest háromszoros, és a terhesség alatt folyamatosan nő. A terhesség utolsó heteiben a baba is elkezdi magának raktározni a vasat. A vérszegénységet azonban nem csak vashiány okozhatja. Folsavhiány, B12 vitaminhiány, vagy hematológiai betegség is közrejátszhat a megjelenésében.

Milyen tünetek utalnak vérszegénységre?

A tünetek ugyan nem különböznek a nem várandósoknál jelentkező panaszoktól, ám ebben az időszakban könnyen foghatjuk a terhességre a fokozott fáradékonyságot, a növekvő pocak miatt egyébként is gyakori a légszomj, a sápadtság pedig a reggeli rosszulléteket, émelygést is kísérheti.

Hemoglobinszint: mikortól jelez vérszegénységet?

Normális hemoglobinszint nők esetében: 125–155 g/l. Várandósság alatt: 115 g/l, a második és a harmadik trimeszterre lecsökkenhet 105 g/l-re. Szülés utáni időszakban akár 100 g/l is lehet a vérveszteség miatt.

Nagyobb dózisra is szükség lehet

Biztosan tehát nem annyira a tünetekből, mint inkább az egyértelmű laboreredmények alapján lehet megállapítani a várandósság alatti vérszegénységet. Ezt már a tervezett teherbeesés előtt, de legkésőbb az első trimeszterben javasolt elvégeztetni. A már ilyenkor fennálló vashiány esetén ugyanis nem elegendő a szokásos terhes vitaminok szedése, emellett a vasat nagyobb dózisban, célzottan is pótolni kell.

Miért veszélyes a várandósság alatti vérszegénység?

Vashiány következtében megnő a kockázata, hogy a magzat nem tud megfelelően fejlődni a méhen belül. A növekedése elmaradhat, kisebb súllyal születhet, de magasabb a preeklampszia rizikója, vetélés is bekövetkezhet. Fokozódik a koraszülés kockázata. Fontos tudni, hogy az idegrendszer fejlődéséhez, a memória kialakulásához nélkülözhetetlen a megfelelő vas ellátottság. A károsodás maradandó is lehet a babánál. A gyermekágyi időszakban vérzéses szövődmények, elhúzódó sebgyógyulás jelentkezhet.

Hogyan lehet megelőzni?

• A terhesvitaminokat célszerű már a gyermekvállalás előtt elkezdeni szedni. De ez nem mindig elegendő. Az orvos a szükséges laborvizsgálatok elvégzését követően személyre szabott dózisba állítja be a szedendő vaskészítményt.
• A kiegyensúlyozott táplálkozás is segíthet a megelőzésben. Fontos tudni, hogy a legjobb az állati eredetű élelmiszerekben – például bárányhús, májban található vas felszívódása. A növényi eredetű – például spenót, ribiszke - vas felszívódása körülményesebb, mert át kell alakítani a szervezetünknek. A vas felszívódását a segíti a C-vitamin pl. étkezés után egy pohár narancslé elfogyasztása