Trombózis után nem csak a véralvadásgátlás, de az életmód is fontos

A trombózis okának kivizsgálása összetett folyamat

Aki mélyvénás trombózissal kerül kórházba, nem csak akut ellátást kap, de azt is elkezdik keresni, mi miatt alakultak ki a vérrögök. Mivel ennek számos különböző oka lehet, ezért szükség lehet labor-és képalkotó vizsgálatokra, EKG-ra, angiológiai, kardiológiai, belgyógyászati, hematológiai, nőgyógyászati, esetleg immunológiai konzultációkra is. A cél, hogy a kiváltó ok kezelése elkezdődjön, ez azonban nem mindig egyszerű, ugyanis jelentős százalékban ez nem meghatározható. Ugyanakkor Blaskó professzor azt hangsúlyozza, hogy azokban is esetekben is szükséges a kezelés, amelyeknél nem ismert a kiinduló ok.

A véralvadásgátlás kulcsfontosságú

- A trombózis rövid- és hosszútávú terápiájában alapvető a véralvadásgátló kezelés. A véralvadásgátlóknak több fajtájuk is van: heparinok, kumarin származékok, NOAC/DOAC (új típusú véralvadásgátlók). Azt, hogy az adott esetben melyikre van szükség, mindig az orvos dönti el, egyáltalán nem biztos, hogy ami az egyik trombózisos betegnek bevált, az egy másik esetben is alkalmazható – hangsúlyozza prof. dr. Blaskó György, a Trombózis - Hematológiai Központ véralvadási specialistája. -  Általánosságban elmondható, hogy a kumarin származékokat biztonságosan lehet NOAC készítményekkel helyettesíteni, de csak az engedélyezett indikációkban, ezeknek ugyanis kevesebb a mellékhatásuk, nem kell INR ellenőrzésre járni és tartani az étel/gyógyszerkölcsönhatásoktól. Fontos azonban ismernünk a hatóságok által jóváhagyott indikációkat, például műbillentyűs betegek kezelésél. Az INR betűszó pedig egy nemzetközi sztenderdizált arányt jelent, amelynek mérése lehetővé teszi, hogy a világon mindenütt használható és értékelhetően összehasonlítható eredmények szülessenek. A kumarin származékoknál tehát szükséges a rendszeres INR ellenőrzés, hogy lássuk, eredményes-e a terápia. A túl magas érték azt jelzi, hogy nagyobb a vérzés veszélye, a túl alacsony pedig azt, hogy nem elég hatásos a kezelés. Ha tehát az INR értékek alapján úgy látszik, hogy sikertelen a beállítás, akkor az orvosnak döntenie kell arról, hogy a dózison változtat vagy a készítményen. 

Életmód trombózis után

A trombózis kialakulását több életmódbeli tényező is befolyásolja, ismertek az olyan rizikófaktorok, mint a túlsúly, a dohányzás, a mozgásszegénység, a kevés folyadék fogyasztása, a hormonális fogamzásgátlás, bizonyos gyógyszerek és még a kezeletlen stressz is. Ezért ezeket lehetőség szerint meg kell változtatni. Blaskó professzor összegezte a trombózis utáni életmódra vonatkozó legfontosabb tanácsokat.

• Kompressziós harisnya

Bár az egyre melegebb időben nem a legkellemesebb a kompressziós harisnya viselése, ám annak, aki már átesett trombózison, érdemes felhúzni. A kompressziós terápia felpezsdíti a véráramlást, a keringést pedig a felületi vénákból a mélyebb erek felé tereli. Szakorvosi dönti el, milyen erősségű terméket és mennyi ideig kell használni, hiszen több szempontot is figyelembe kell venni (ödéma, visszértágulatok, testsúly, ülőmunka, mozgás, stb.). Ha máskor nem is, de utazáshoz mindenképp szükséges!

• Prevenció hosszabb utak előtt

A hosszabb utakra mindenképpen speciálisan kell felkészülni, ugyanis a 3 óránál hosszabb ideig tartó, mozdulatlanul töltött utazás jelentősen megnöveli a vérrögök kialakulásának esélyét. Ennek oka, hogy a lábak lógatása, a kevés folyadékfogyasztás miatt a keringés lelassul, ami kedvező a thrombusok számára. A repülőn további rizikófaktor az utastérben lévő száraz levegő, valamint a légnyomásváltozás. A prevenció lépéseiről a kezelőorvos dönthet, van, akinél elegendő a kompressziós harisnya viselése, a bő folyadékfogyasztás és a járkálás, ám magas rizikó esetén LMWH injekció alkalmazására lehet szükség (ha nem szed egyéb készítményt a beteg)!

• Laza ruházat

A kompressziós harisnya az egyetlen „ruhadarab”, aminek szorosnak kell lennie, az összes többi ruha legyen inkább laza, mert a szoros övek, nadrágok, felsők elszoríthatják az ereket.

• Rendszeres mozgás

Kora reggel vagy este érdemes mozogni, az orvossal előzetesen egyeztetve. (A legnagyobb melegben mindenképpen érdemes árnyékben, beltérben tartózkodni.) A sport ugyanis nem csak a vérkeringést fokozza, de segít az esetleges túlsúly leadásában is. A legfontosabb szabályok: ne legyen túl nagy a terhelés sem azon a végtagon, melyben kialakult a vérrög, sem pedig a szíven, valamint kerülni kell a sérülésveszélyes mozgásformákat is! Fontos ismeret, hogy a frissen trombózison átesett beteg küzdősportokat sokáig nem űzhet (minden mást azonban ajánlatos!). Később több esetben a rendszeres sport kiválthatja a gyógyszeres alvadásgátlást, azonban ennek eldöntése, irányítása minden esetben a szakember feladata. Ritkán az alvadásgátlást élethossziglan fenn kell tartani a beteg biztonsága érdekében. A felesleges testsúly csökkentése, a dohányzási tilalom, stb. mind a beteg életmódját érintő életmódváltoztatás nagyon fontos. Akinek már volt trombózisa, annak az évenkénti kontroll, ötévente rendszeres rizikófelmérések és a rendszeres daganatszűrés életbevágóan fontos.

• Bőséges folyadékfogyasztás

Egész évben, de a melegben különösen fontos a bőséges folyadékfogyasztás, mivel a dehidráció könnyen „besűrítheti” a vért és pangás alakulhat ki. Nyáron minimum 2,5-3 liter folyadék fogyasztása javasolt, a koffeines utalok és alkoholok kerülésével!

Forrás: Trombózis- és Hematológiai Központ (www.tromboziskozpont.hu)