Lábszárfekély és rokkantság: a nem megfelelő trombózis utógondozás következménye

Súlyos mozgáskorlátozottság és lábszárfekély is kísérheti a kezeletlen vagy rosszul gondozott mélyvénás trombózist. Az ún. poszttrombotikus szindróma terápiájának alappillérei a személyre szabott, megfelelő hosszúságú antikoaguláns kezelés és a kompressziós harisnya viselése – összegezte Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ trombózisspecialistája, akit a nem megfelelő trombózis utógondozás e súlyos szövődményéről kérdeztünk.

Online Bejelentkezés

Mammut II. 5. emelet - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5.

A mélyvénás trombózis két nagy veszedelme

–A mélyvénás trombózis két legismertebb szövődménye a tüdőembólia és a poszttrombotikus szindróma (PTS). Míg az alvadásgátlást nem fedezték fel, a tüdőembóliára úgy is hivatkoztak korábban, mint egy előre nem jelezhető, kivédhetetlen csapás. Ma már szerencsére hatékonyan tudunk ellene védekezni, és a gyors diagnózisnak köszönhetően időben közbe léphetünk. Ennek ellenére sajnos még manapság is előfordul olyan nagyfokú embolizáció, ami azonnali halált eredményez. Akinek tüdőembolizációja volt, annak tehát tartós alvadásgátló-kezelésben kell részesülnie, valamint ki kell vizsgálni az eddig ismert lehetséges okokat– szögezi le Prof. Dr. Blaskó György, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a trombózis utógondozás hiánya vagy elégtelen volta egy másik súlyos következményhez, a poszttrombotikus szindrómához is vezethet. Ez többszörös csapást jelent: egyrészt a betegre nézve, akinek életét visszavonhatatlanul megváltoztatja a lábszárfekély okozta súlyos mozgáskorlátozottság és rokkantság, másrészt a probléma az egészségügyre is óriási terhet ró. Ki lehet mondani: népegészségügyi problémáról van szó.

Mit jelent a poszttrombotikus szindróma?Lábszárfekély és rokkantság: a nem megfelelő trombózis utógondozás következménye - Trombózis-, és Hematológiai Központ

Az alsó végtag vénás rendszerének működési zavara (CVI – krónikus vénás insufficientia) sokakat érintő probléma, melynek hátterében a billentyűelégtelenség okozta vénás nyomás tartós emelkedése áll. Igen gyakran találkozunk a problémával a mélyvénás trombózis következményeként. A vérrög kiterjedésének függvényében a trombotikus eseményt követő 3 év múlva 35-70 százalék, 5-10 év múlva pedig 50-100 százalék az esélye a kialakulásának. A folyamatot úgy kell elképzelni, hogy amikor a thrombus kialakul a mély vénákban, akkor a fibrinolititikus rendszerünk is azonnal működésbe lép, és igyekszik feloldani ezt a „dugót”, ám a masszív, nagy trombózisok esetében ez egy lassú, sokszor sikertelen vállalkozás lehet. Ilyenkor mondjuk azt, hogy a thrombus szervül. Ha sikeres is lesz a vérrög feloldása, akkor is számítani kell a vénabillentyűk végleges károsodására, ami a következő trombózis melegágya lesz, és elzáródáshoz vezet. A szervezet ekkor ismételten a segítségünkre siet, és egy kisegítő vénás rendszer (az ún. kollaterális hálózat) kiépítésével orvosolja a problémát: azaz a szomszédos kisebb vénák megnagyobbodnak, hogy megkerüljék az elzáródást. Ám a vénás keringés elégtelensége miatt az ellátott terület anyagcseréje romlani fog, és a szerv működése is károsodik. A trombózis rendkívül alattomos betegség, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a beteg sokszor lábon hordja ki az újabb történés(eke)t. Elképzelhető, hogy amikor valakinél egymást követik a trombotikus események, akkor milyen mértékben sérülhet a vénás rendszere, ha nem kap adekvát kezelést. A végtag területén nagyobb mennyiségű vér marad, melynek következtében fokozódik a vénás nyomás is, és létrejön a PTS.

Ennek alarmírozó tünetei a következők:

  • fájdalom
  • kitágult vénák
  • ödéma
  • a bőr elszíneződése
  • súlyosabb esetben bőrfekély

– A PTS diagnózisa a klinikai tünetek alapján történik, az objektív diagnózist speciális tesztek segítik (pl. Villalta-skála). A PTS-sel összefüggésben álló tényezők közül a genetikai faktorok mellett a túlsúlyt (az emelkedett BMI és az elhízás akár 2-szeresére növeli a PTS kialakulásának kockázatát), az idősebb életkort kell megemlíteni, továbbá a nők körében is gyakrabban alakul ki ez a súlyos szövődmény. Ám a legjelentősebb rizikófaktorok közé tartozik a nem megfelelően beállított antikoaguláns, azaz véralvadásgátló kezelés, a túl korai teljes terhelés és az elasztikus kompresszió hiánya – hangsúlyozza Prof. Dr. Blaskó György

A PTS megelőzhető!

–A trombózis utógondozás fontosságáról már többször is szót ejtettünk. A PTS kapcsán azonban különösen ki kell hangosítani ennek jelentőségét, hiszen a személyre szabott és megfelelő ideig tartó antikoaguláns kezelés a kulcsa annak, hogy megelőzzük a perifériális vénás keringési zavar a kialakulását – figyelmeztet a professzor úr, aki azt is kiemeli, hogy rendkívül fontos, hogy az érintett INR értéke 2-3 között legyen. Mechanikus rásegítésként a II-es kompressziós fokozatú kompressziós harisnya viselését is javasoljuk a betegnek, melynek hatására a mélyvénákban felgyorsul a vénás áramlás. Az alvadásgátló kezelés ilyenkor tartósan, évekig folytatandó. Prof. Dr. Blaskó György arra is nyomatékosan felhívja az érintettek figyelmét, hogy a PTS megelőzésében a dohányzás szigorú tilalma és a testsúlykontroll is kiemelt szerepet kap. A poszttrombotikus szindróma előfordulásának jelentős csökkentése népegészségügyi probléma, akár a korai leszázalékolást, vagy a végleges rokkantságot tekintjük.Teljes szellemi képességeinek birtokában a beteg mozgásképtelensége, fájdalmai, állandó kezelési igénye jelentős teher a társadalombiztosítás számára. 

A szakszerű utánkövetés egyaránt elengedhetetlen az újabb trombotikus események és a PTS kockázatának csökkentéséhez! Egy már kialakult lábszárfekély olyan, mint a kádból túlcsorduló víz, ami elönti a fürdőszobánkat majd az egész lakást, és már nem tudjuk kontrollálni, legfeljebb a károkat tudjuk mérsékelni. A PTS intenzív beavatkozást igényel, nem, vagy alig gyógyítható, és akár visszafordíthatatlan, drámai következményekkel járhat a beteg életminőségére és egészségére nézve is.

Téma szakértője

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

  • Specialitások: Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt Doktor úr! 1964-ben születtem, 1981-ben volt először trombózisom.2000-ben a Haemphiliai Központban megállapították az egyéb véralvadási faktorok örökletes hiányát (Protein S hiány). 2014-ben élethosszig tartó véralvadást gátló szer szedését javasolták. Xarelto 20 mg szedését megkezdtem. Sajnos olyan mellékhatások (az orrvérzés, ínyvérzés, bevérzések mellett állandósuló szédülés, egyensúly zavar, majd többszöri ájulás), hogy abba kellett hagynom. (megjegyzem saját magamtól jöttem rá) Igazából nem tudok kihez fordulni, mert a mellékhatásokkal kapcsolatban nem tud senki biztatót mondani vagy esetleg ha felezném a gyógyszert, akkor is megnyugtatóan történne a vér hígítása. Nagyon félek bármilyen vérhígítótól, A Sincumar szedése mellett gyomorfekély alakult ki (a szokásos bevérzések mellett). Tisztelt Doktor úr! Ha lehet így válaszolni arra a kérdésre, hogy a Xarelto gyógyszert lehet csökkentve szedni vagy nem, vagy felejtsem el és saját magam döntsem el, hogy milyen kockázatot vállalok a nem szedése miatt? Előre is nagyon szépen köszönöm válaszát! Tisztelettel: Szalai-Mészáros Gyöngyi
    Kedves Szalai - Mészáros Gyöngyi !
    Több korszerű véralvadásgátló létezik már. Kérem összes leletével keressen fel,, hogy megbeszéljük melyik lenne a legmegfelelőbb gyógyszeres kezelés az ön esetében.
    Üdvözlettel : Dr. Blaskó György
    Szalai-Mészáros Gyöngyi

    Prof. Dr. Blaskó György

    belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Barátságos légkör és hangnem

    Pontos tájékoztatás, barátságos légkör és hangnem mind a recepció, mind a szakorvos részéről.
    Prof. Dr. Blaskó György
    Prof. Dr. Blaskó György
    belgyógyász

    Kapcsolódó videók

    Létrehozás ideje: 2024.12.09 Utolsó módosítás: 2025.04.02