A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Csontritkulást okozhatnak a népszerű véralvadásgátlók

Csontritkulást okozhatnak a népszerű véralvadásgátlók

Prof. Dr. Blaskó György Létrehozva: 2017.08.03 Módosítva: 2019.08.22

A vérrögök kialakulása elleni véralvadásgátlók már régóta igen hatásosnak bizonyulnak a mindennapi gyakorlatban, ám érdemes tudni, hogy bizonyos készítmények tartós alkalmazása esetén kicsit megnő a csontritkulás, csonttörések esélye. A témáról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Van, hogy a betegnek élete végéig szüksége van véralvadásgátlóra

A véralvadásgátlók a trombózis kezelés és profilaxis fontos elemei, hiszen típusuktól függően különböző utakon befolyást gyakorolnak a véralvadás bonyolult folyamatára. Fajtájukat tekintve léteznek heparinok, kumarinok és az új típusú orális antikoagulánsok (NOAC). Azt, hogy melyik készítményt szükséges alkalmaznia a betegnek, azt minden esetben szakorvos dönti el, csakúgy, mint a használatuk idejét. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az illető élete végéig véralvadásgátló terápiára szorul - ilyenkor sajnos megnő az olyan mellékhatások kockázata, mint pl. az osteoporosis, vagyis a csontritkulás.

Milyen hatással van a csontokra a véralvadásgátló?

A kumarin típusú véralvadásgátlók hatásmechanizmusa a K-vitamin hatásának gátlásában rejlik, mivel ez a vitamin segíti a vérrögök kialakulását úgy, hogy hozzájárul az oldható fibrinogén fibrinné válásában. Ez pedig lerakódva az ér belsejében szilárd dugót képez, ami megakadályozza a nagyobb vérvesztést. Így tehát, amennyiben gátolva van a K-vitamin hatása, úgy a vérrögök keletkezésének esélye is csökken.

„A kumarin típusú, K-vitamin antagonisták azért okozhatnak csontritkulást, mert ugyanolyan típusú fehérjék elkészülése után végzett un. poszttranszlációs módosításban vesznek részt, mint amik a csontokat is felépítik. Bizonyos alvadási faktorok (II, VII, IX, X) egyik végénél elhelyezkedő glutaminsav(ak) karboxilálását végzi egy enzim, aminek a koenzimje a K- vitamin. Ha elfogy a K-vitamin (ezt csinálják a kumarinok) leáll ez módosulás és inaktív fehérjék képződnek. A csontokban ugyanígy van: a nem módosult fehérjék nem épülnek be a csontba. Ezért - főleg nőknél – kialakulhat (igen ritkán és évekig tartó kumarin szedés után) az osteoporosis”- magyarázza prof. Blaskó György.

A K-vitaminnak igen fontos szerepe van a csontok egészségében, hiszen hozzájárul azok növekedéséhez és regenerálódásához, a kalcium-egyensúlyhoz, ráadásul a D-vitamin hatását is támogatja. Éppen ezért, azoknál, akik tartósabban kumarin típusú véralvadásgátlót szednek, nagyobb az esélye csontritkulásra, csonttörésekre, mivel a vitamin hatása nem teljes- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája, aki hozzátette, hogy 4 évtizedes praxisa alatt, több száz beteg kumarin kezelése kapcsán 10 alatt volt azoknak a száma, akiket kifejezetten sújtott a probléma.

Mit lehet tenni?

Először is, amennyiben kumarin-típusú véralvadásgátlót szed, érdemes rendszeresen ellenőriztetnie csontjai állapotát, valamint odafigyelnie arra, hogy bár nem túl nagy mennyiségben, de minden nap fogyasszon közel azonos mennyiségű K-vitaminban gazdag ételt (pl. narancsot). Kezelőorvosával egyeztetve, ha szükséges, más készítményre is válthat, mivel pl. az új típusú véralvadásgátlók (NOAC) nem befolyásolják a K-vitamin hatását, ráadásul ekkor nincs szükség rendszeres INR szűrésre sem, valamint nem kell tartani gyógyszer-és étel kölcsönhatásoktól sem.

További híreink>>>

 

Téma szakértői

Dr. Szélessy Zsuzsanna Dr. Szélessy Zsuzsanna

Dr. Szélessy Zsuzsanna

hematológus, belgyógyász
Prof. Dr. Blaskó György Prof. Dr. Blaskó György

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász
Dr. Kósa Éva Dr. Kósa Éva

Dr. Kósa Éva

belgyógyász, angiológus

Orvos válaszol

Tisztelt Professzor Úr!lehet nagyobb baj vagy mi további teendő?jobb AV Duplex uh vizsgálat:A melyvenak átjárhatók.A keringés műfogassokal befolyásolható.Thrombus nem látható bennük.A VSM nem comprimalhato.A prox. Harmadi szervult trombussal kitöltött.Levegő trombus prox.nem látható.Felületes régebbi szervult tromboflebitis.Heterozigota V.faktoru leiden igazolt.kérdésem az lenne még hogy jelenleg szurom magam0.6Fraxiparine al es hogy elég lehet e napi egyszer 85kg vagyok.!lehet ebből melyvenas trombozis szakadhat e le a már szervult trombozisbol rog?illetőleg elmult pár hónapba nem éreztem semmit elmúlt a fájdalom és ez egy két napja újra visszajött és enyhén égett mást nem érzek.Köszönöm megtisztelő válaszát szép napot!Ircsikne

Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász
Kedves Beatrix !
Elsősorban is 85 kg testsúlyhoz 0,8 ml. Fraxiparine kell, most már lehet naponta egyszer. Levelének többi részét nem értettem, kérem, hogy leleteivel jelentkezzen be addig, amíg szúrja magát, ez fontos.
Üdvözlettel : Dr . Blaskó György

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Gyógyító empatikus személyiség

PROF. DR. BLASKÓ GYÖRGY Doktor ÚR a szó valódi értelmében csupa nagy betűvel. A hivatástudat legmagasabb fokán álló gyógyító empatikus személyiség. Nem csak kiváló szakember hanem emberségből is a legmagasabb fokon áll. Én csak azt kívánom minden betegtársamnak hogy országszerte csak ilyen gyógyító szakemberekkel találkozzon. Sajnos ez csak egy megvalósulatlan vágyunk marad. A hazai egészségügyben dolgozó orvostársadalom nagy többsége évtizedekre elvesztette hitelességét talán nem az ő hibájukból. Prof. Dr. Blaskó György minden tekintetben megtestesíti azt az elvárásunkat milyen szakembereknek kellene dolgoznia a Magyar Egészségügyi Szolgálatokban 2017 évben és a jövőben is.

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Kezeletlen vashiányos vérszegénység- mi baj lehet belőle?

Kezeletlen vashiányos vérszegénység- mi baj lehet belőle?

A vashiányos vérszegénység gyakori állapotnak számít. A kezelést a páciensek annál jobban tartják be, minél súlyosabb panaszokat okoz. Ha gyakori fejfájással, krónikus fáradtsággal, ingerlékenységgel küzd valaki, akkor nagyobb eséllyel fordít jelentősebb figyelmet az előírt terápiára. Ha azonban valaki enyhébb tüneteket tapasztal, akkor sűrűbben előfordul, hogy az illető nem figyel oda az étkezésére vagy nem veszi be a gyógyszereket. Dr. Fehér Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológia irányultságú belgyógyászát arról kérdeztük, vajon mennyire veszélyes a kezeletlen vagy a rosszul kezelt vérszegénység.

További részletek
Mikor van szükség hematológusra?

Mikor van szükség hematológusra?

A hematológiai a belgyógyászat egy speciális ága, mely a vérrel, a nyirokrendszerrel és a vérképzéssel foglalkozik. Sokaknak kissé megfoghatatlannak tűnik a terület, így dr. Ercsei Ibolyát, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusát megkérdeztük arról, milyen problémákkal, tünetekkel célszerű hematológust felkeresni.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!