Mikor van szükség véralvadásgátlóra terhesség során?

A véralvadásgátlók a fokozott vérrögképződést hivatottak megelőzni. A terhesség már önmagában olyan állapot, mely megnöveli a trombózis rizikóját, így érdemes azzal tisztában lenni, mikor is van a kismamáknak szükségük véralvadásgátlóra. A kérdést dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa  válaszolta meg. 

Trombofília 

trombofília olyan öröklött genetikai variáció bennünk, melynek következtében a véralvadás/vérzékenység egyensúlya felborul, és a vérrögképződés irányába tolódik el. A trombófíliának több típusa is ismert, más-más súlyossággal. Amennyiben az apától és az anyától is öröklődik a probléma, úgy homozigóta formáról beszélünk, mely veszélyesebb, mintha csak az egyik szülőtől hoztuk volna (heterozigóta forma). Ezen kívül figyelembe kell még venni a homocisztein szintet is, melynek magas voltja szintén súlyosbítja a trombózis rizikóját. Pl. az ún. MTHFR heterozigóta állapot igen gyakori az emberek körében- akkor nincs szükség preventív véralvadásgátlásra, amennyiben a homocisztein szint normál értéket mutat, csupán a folsav (még jobb, ha folát) bevitelére kell odafigyelni, különösen a terhesség első 12 hetében. A homozigóta Leiden, vagy protrombin mutáció esetén a terhesség első jelétől el kell kezdeni a megelőző LMWH kezelést és végig alkalmazni kell a terhesség alatt és a szülést követően, 6 , esetenként 12 hétig Amennyiben valaki régebben átesett már trombózison/tüdőembólián, úgy megnő az esélye annak, hogy a jövőben ismét kialakul, főleg, ha mellé plusz rizikótényező is bejön- ilyen többek között a terhesség is.  

“Gyakran a trombózison átesett beteg élete végig véralvadásgátló kezelésre szorul, ám előfordulhat, hogy egy idő után abbahagyhatja a szedését. Viszont, ha az illető teherbe esik, úgy LMWH (véralvadásgátló) injekció kezelésre van szüksége a várandósság alatt és a szülés után 6-12 hétig- mondja a szakember. 

Ágyhoz kötött várandósság 

terhesség és véralvadásgátlásVannak olyan esetek, amikor a kismama kénytelen több-kevesebb időt ágyban tölteni a terhessége alatt. Ilyenkor megfontolandó a véralvadásgátló adása, főleg, ha van öröklött heterozigóta génmutációja vagy autoimmun betegsége is, hiszen a tartós fekvés miatt lelassult vérkeringés, (különösen a lábakban), plusz a várandósság miatti fokozott trombózis rizikó összeadódik, így még nagyobb az esély a vérrögök kialakulására. Ez a babára és az anyukára is igen veszélyes. Éppen ezért ilyenkor az orvos mérlegeli a véralvadásgátló adását- mondta Dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológus főorvosnője. 

Ha már eleve véralvadásgátlót szed a kismama, váltani kell 

Természetesen, azok, akik már eleve véralvadásgátló terápiában részesülnek, fontos, hogy lehetőleg már a gyermekvállalás gondolatától - de legkésőbb a pozitív teszttől- térjenek át a szájon át szedhető antikoagulánsról az LMWH (alacsony molekulatömegű heparin) injekcióra! Ennek oka, hogy a szájon át szedhető készítmények átjutva a placentán (méhlepényen) súlyos fejlődési rendellenességeket okozhatnak a babánál, míg az LMWH alkalmazása teljesen biztonságos. 

Téma szakértői

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktornő/úr! Weber Osler Rendu szindomám van, amivel teljesen átlagos hétköznapi életet élek. Babát szeretnék 43 évesen (még nem vagyok várandós), és előzetesen azt mondták a nőgyógyászaton, hogy ilyenkor heparint adnak a várandósság alatt. Kaphatok e egyáltalán heparint (egyéb műtétek után is)? Kérdem, hogy kihez tudok Önöktől fordulni, aki ebben szakszerűen tudna nekem segíteni?
Hematológiai vizsgálat szükséges annak eldöntése céljából , hogy Önnek várandósság alatt heparin injekció adása szükséges. Kérem jelentkezzen be Trombózis Központunkba vizsgálatra.

Kapcsolódó oldalak

Létrehozás ideje: 2022.04.28 Utolsó módosítás: 2023.02.27