A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Trombózis után - ezek a betegek leggyakoribb kérdései

Trombózis után - ezek a betegek leggyakoribb kérdései

dr. Kósa Éva Létrehozva: 2020.12.08 Módosítva: 2020.12.08

Ha valakinél a trombózis tünetei jelentkeznek, az első és legfontosabb a sürgősségi orvosi ellátás a betegség igazolása és az életveszélyes szövődmény megelőzése céljából. Az akut panaszok kezelését követően azonban számos kérdés vetődik fel a betegekben. Dr. Kósa Éva, a Trombózis – és Hematológiai Központ angiológusa ezekre adott válaszokat.

Egészségesen élek. Miért volt mégis trombózisom?

Trombózis után a megelőzés fontos lépése a diéta. A mélyvénás trombózis szempontjából az életkor és egyes életmódbeli tényezők, így a mozgásszegény életmód és az elhízás és közvetetten a dohányzás fokozott kockázatot jelentenek. Emellett azonban döntő szerepe van a trombózis hajlamnak, valamint külső tényezőknek abban, hogy kiket veszélyeztet a trombózis. A trombofília, vagyis a fokozott trombóziskészségre való hajlam lehet veleszületett és szerzett. A genetikai hajlam a lakosság közel 10%-át érinti. Az öröklött trombózishajlamot célzott laborvizsgálatokkal lehet kimutatni.

A családban sosem volt trombózis. Miért épp én?

Ha a trombózis okának kivizsgálása során vizsgálatokkal kizártuk az öröklött trombofília lehetőségét, akkor felvetődik a már említett életmódbeli tényezők szerepe is. Ha valakinél ez sem igazolódik, vagyis rendszeresen mozog, nem dohányzik, normál testsúlyú, akkor egyéb tényezőket is vizsgálni kell. Dr. Kósa Éva elmondta, hogy a kivizsgálás során ezért is nagyon lényeges a beteg alapos kikérdezése, mert sok esetben az elhangzott információk kizárhatják vagy megerősíthetik a gyanút, közelebb vihetnek a diagnózishoz.

 

„Fokozott trombóziskészséget okoz például a fogamzásgátló tabletta szedése, a terhesség, a műtét utáni állapot, tartós ágyhoz kötöttség is, hosszabb utazás, az ösztrogénterápia, a pangásos szívbetegségek, de a trombózis kialakulhat gyógyszermellékhatásként, intravénás katéterhasználat vagy intravénás droghasználat vagy tumoros betegségek szövődményeként is. Éppen ezért az tumorkutatás mellett egyéb ismert betegségekre és a rendszeresen szedett készítményekre is rákérdezünk a kivizsgálás során.”

Örökre használnom kell a vérhígítót?

A trombózison átesett betegek általában 3-6 hónapig véralvadásgátló gyógyszert használnak. A kezelőorvos a kivizsgálás során feltárt egyéb információk alapján dönti el a véralvadásgátló terápia végleges hosszát. A döntés minden esetben személyre szabottan történik, az összes ismert és feltárt körülmény figyelembevételével.

Sportolhatok trombózis után?

Trombózis után is fontos a rendszeres sport.A betegek érthető módon aggódnak, szeretnék az újabb trombózis kockázatát minimálisra csökkenteni. Való igaz, hogy a véralvadásgátló szedése alatt a küzdősportoktól és az olyan mozgásformáktól, ahol nagy a sérülésveszély tartózkodni kell. Fokozatos terhelés mellett azonban a mozgás mindenképp javasolt a trombózison átesettek számára is. A gyaloglás, futás, kerékpározás és úszás például jó választás. A szauna használat és a termálvíz viszont nem javasolt. Ülőmunkát végzek.

Hogyan csökkenthetem a trombózis kockázatát?

A hosszú mozdulatlanság, egyhelyben ülés, a helytelen pozícióban való ülés valójában senki számára sem egészséges, de különösen nem tesz jót a trombózisra hajlamos betegeknek. Üléskor a lábakban lelassul a vérkeringés, a trombóziskészség fokozódik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a trombózison átesett személyeknek fel kellene adniuk a korábbi foglalkozásukat, de mindenképpen odafigyelésre van szükség.

  • A legfontosabb, hogy a véralvadásgátló kezelést az orvos által előírt módon, az utasításokat betartva alkalmazzuk.
  • Ha lehetőségünk van rá, a lábakat polcoljuk fel ülés közben, ezzel csökkenteni tudjuk a visszerekben lévő nyomást és pangást, valamit kerüljük a keresztbe tett lábakat.
  • Ha a vér besűrűsödik, az áramlás lelassul, fokozódik a trombózis kockázata, ezért fogyasszunk munka közben is rendszeresen folyadékot, legalább napi 2-2,5litert.
  • Ezt kössük össze egy kis mozgással, a keringést ugyanis javítja, ha óránként pár percre felállunk és sétálunk, röviden lépcsőzünk vagy végzünk pár bokakörzést, lábujjhegyre állást.

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Trombózisközpont!

51 éves férfi vagyok, magas, vékony testalkatú. Nem dohányzom, nem iszom, próbálok minél többet mozogni, egészségesen élni. Az utóbbi időkig semmilyen jelentősebb egészségügyi problémám nem volt. December hónapban többször is fájdogált a jobb vádlim, de trombózisra utaló jel nem volt ( több orvos szerint sem ... ). Január elején mégis kétoldali tüdőembóliával kerültem kórházba. Mivel említettem a lábfájdalmakat, megultrahangozták, és megállapították, hogy onnan, a mélyvénákból indulhattak a rögök.
A vénásan kapott vérhígító nem hatott ( végeztek vérvizsgálatot, de nem igazolta hogy genetikai oka lenne ), így 1-2 nap után Eliquis -t kaptam, amit azóta is szedek ( 2 x 5 mg ). Az orvosaimmal messzemenően meg voltam/vagyok elégedve, emberileg és szakmailag is kiválóak. Nagyon hálás vagyok nekik hogy megmentettek, kezeltek, és mostmár gyakorlatilag panaszmentes vagyok.
Viszont, kicsit az az érzésem, mint amikor valaki fájó foggal elmegy a fogorvoshoz, az pedig fájdalomcsillapítóval hazaküldi.

A vérhígítóval - remélhetőleg - megfelelően orvosolva van a problémám, viszont a kiváltó okról nem tudni semmit. Örökletes okot nem ismerek, a munkámban és szabadidőmben is gyakran ülök számítógép előtt, de nem extrém sokat. Világéletemben viszonylag szűk farmernadrágot viseltem, munkában, otthon, még kerékpározás közben is, de azt hiszem túlzott optimizmus lenne erre fogni a történteket.

Több helyen olvastam, hogy az alsó végtagi vénák rendellenessége is kiválthatta a vérrögök képződését, de a szervezetben zajló kóros folyamatok is eredményezhetik a vér alvadási zavarait. De attól tartok Önök még számos további okot is fel tudnának sorolni. Ezek felderítése nem tartozna hozzá a kórházi
kezeléshez ?
Tiszteletteljes kérdésem tehát a "hogyan tovább" -ra vonatkozna: Önök milyen vizsgálatokat javasolnak ? Van valamiféle ajánlott procedúra, amivel be lehetne határolni a kiváltó okokat ? Vagy a háziorvosomhoz forduljak, ha mindezeknek a végére szeretnék járni ? ( Sajnos az Önök rendelésére a közeljövőben valószínűleg nem tudok eljutni. )


Válaszukat előre is köszönöm!


R.József


dr. Kósa Éva
dr. Kósa Éva belgyógyász
Tisztelt József!
A trombózis, tüdőembólia okának kiderítése bonyolult folyamat, mert trombózisra külső és belső tényezők is hajlamosítanak. Amennyiben örökletes okot nem találtak, gyulladásos folyamatok, tumorok irányában javasolt vizsgálatokat elvégezni. A vizsgálatok száma, iránya függ az egyéb panaszoktól, fizikális vizsgálattól. Alapvizsgálatok között van a nagyrutin labor, hasi UH, férfiaknál urológiai vizsgálat. Ha hozzánk nem is tud eljönni, de mindenképpen javasolom, hogy a területileg illetékes angiológiát keresse fel további gondozás céljából. A góc és tumorkutatást háziorvosa tudja koordinálni. Ennél részletesebb vizsgálatsort vizsgálat és leletek nélkül nem tudok írni, mert azt egy adott pont után a meglevő leletek határozzák már meg és egyénenként változik.
Tisztelettel:
Dr Kósa Éva

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Minden a legnagyobb rendben volt

Kósa doktornőről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. A szakmai felkészültsége, az embersége, a betegek iránti tisztelete, empátiája, olyan dolgok melyek sajnos csak ritkák az egészségügyben. A feltétel nélküli bizalmat a doktornő az ötödik percben kivívta magának, hiszen már a vizsgálat legelején tanúsított odafigyelése, hozzáértő gondoskodása megnyugtatott; tudtam, hogy jó kezekben vagyok. A profizmusa a teljes kivizsgálás alatt igazolódott, mindent a legnagyobb hozzáértéssel/körültekintéssel intézett. Köszönöm, hogy a páciense lehettem. Pár gondolat még az "angyalokról". Ők, akik a recepción a legkedvesebb hangnemben fogadják a rendelőbe érkezőket, akik a legbanálisabb kérdésre is készségesen válaszolnak, akik nélkül az egész nem működne. A pozitivitásuk miatt, mondhatni örömmel, optimizmussal vágtam bele a vizsgálatokba, a vérvételbe; mosollyal az arcukon nyugtattak, hogy minden a legnagyobb rendben lesz. És valóban, minden a legnagyobb rendben volt. Remek csapat, hatalmas köszönet nekik!

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

DIC- amikor a véralvadási rendszer összeomlik

DIC- amikor a véralvadási rendszer összeomlik

A COVID-19 és az ellene alkalmazható bizonyos vakcinák témájához kapcsolódóan gyakran olvasni az ún. DIC nevű állapotról. Hogy pontosan mit is takar ez a ritka, ám életveszélyes szövődmény, azt prof. Blaskó Györgytől, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájától tudtuk meg. 

További részletek
Tüdőembólia vagy COVID okozta nehézlégzés?

Tüdőembólia vagy COVID okozta nehézlégzés?

A tüdőembólia és a COVID okozta tüdőgyulladás miatt fellépő nehézlégzést igen nehéz megkülönböztetni egymástól, ám kezelésük miatt fontos az állapot mihamarabbi meghatározása. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája segít elkülöníteni a kettőt. 

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica

Prima Medica Egészséghálózat