Trombózis után - ezek a betegek leggyakoribb kérdései

Egészségesen élek. Miért volt mégis trombózisom?

A mélyvénás trombózis szempontjából az életkor és egyes életmódbeli tényezők, így a mozgásszegény életmód és az elhízás és közvetetten a dohányzás fokozott kockázatot jelentenek. Emellett azonban döntő szerepe van a trombózis hajlamnak, valamint külső tényezőknek abban, hogy kiket veszélyeztet a trombózis. A trombofília, vagyis a fokozott trombóziskészségre való hajlam lehet veleszületett és szerzett. A genetikai hajlam a lakosság közel 10%-át érinti. Az öröklött trombózishajlamot célzott laborvizsgálatokkal lehet kimutatni.

A családban sosem volt trombózis. Miért épp én?

Ha a trombózis okának kivizsgálása során vizsgálatokkal kizártuk az öröklött trombofília lehetőségét, akkor felvetődik a már említett életmódbeli tényezők szerepe is. Ha valakinél ez sem igazolódik, vagyis rendszeresen mozog, nem dohányzik, normál testsúlyú, akkor egyéb tényezőket is vizsgálni kell. Dr. Kósa Éva elmondta, hogy a kivizsgálás során ezért is nagyon lényeges a beteg alapos kikérdezése, mert sok esetben az elhangzott információk kizárhatják vagy megerősíthetik a gyanút, közelebb vihetnek a diagnózishoz.

„Fokozott trombóziskészséget okoz például a fogamzásgátló tabletta szedése, a terhesség, a műtét utáni állapot, tartós ágyhoz kötöttség is, hosszabb utazás, az ösztrogénterápia, a pangásos szívbetegségek, de a trombózis kialakulhat gyógyszermellékhatásként, intravénás katéterhasználat vagy intravénás droghasználat vagy tumoros betegségek szövődményeként is. Éppen ezért az tumorkutatás mellett egyéb ismert betegségekre és a rendszeresen szedett készítményekre is rákérdezünk a kivizsgálás során.”

Örökre használnom kell a vérhígítót?

A trombózison átesett betegek általában 3-6 hónapig véralvadásgátló gyógyszert használnak. A kezelőorvos a kivizsgálás során feltárt egyéb információk alapján dönti el a véralvadásgátló terápia végleges hosszát. A döntés minden esetben személyre szabottan történik, az összes ismert és feltárt körülmény figyelembevételével.

Sportolhatok trombózis után?

A betegek érthető módon aggódnak, szeretnék az újabb trombózis kockázatát minimálisra csökkenteni. Való igaz, hogy a véralvadásgátló szedése alatt a küzdősportoktól és az olyan mozgásformáktól, ahol nagy a sérülésveszély tartózkodni kell. Fokozatos terhelés mellett azonban a mozgás mindenképp javasolt a trombózison átesettek számára is. A gyaloglás, futás, kerékpározás és úszás például jó választás. A szauna használat és a termálvíz viszont nem javasolt. Ülőmunkát végzek.

Hogyan csökkenthetem a trombózis kockázatát?

A hosszú mozdulatlanság, egyhelyben ülés, a helytelen pozícióban való ülés valójában senki számára sem egészséges, de különösen nem tesz jót a trombózisra hajlamos betegeknek. Üléskor a lábakban lelassul a vérkeringés, a trombóziskészség fokozódik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a trombózison átesett személyeknek fel kellene adniuk a korábbi foglalkozásukat, de mindenképpen odafigyelésre van szükség.

• A legfontosabb, hogy a véralvadásgátló kezelést az orvos által előírt módon, az utasításokat betartva alkalmazzuk.
• Ha lehetőségünk van rá, a lábakat polcoljuk fel ülés közben, ezzel csökkenteni tudjuk a visszerekben lévő nyomást és pangást, valamit kerüljük a keresztbe tett lábakat.
• Ha a vér besűrűsödik, az áramlás lelassul, fokozódik a trombózis kockázata, ezért fogyasszunk munka közben is rendszeresen folyadékot, legalább napi 2-2,5litert.
• Ezt kössük össze egy kis mozgással, a keringést ugyanis javítja, ha óránként pár percre felállunk és sétálunk, röviden lépcsőzünk vagy végzünk pár bokakörzést, lábujjhegyre állást.