Táplálkozási hiányosságaink is okozhatnak eltérést a hemoglobinszintben

Online Bejelentkezés

06 70 431 7729

Mammut II. 5. emelet - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5.

A csökkent hemoglobinérték okai

A normál hemoglobinszint fenntartása rendkívül fontos, hiszen ez a vörösvérsejtekben termelődő fehérje köti meg és szállítja az oxigént a szövetekhez a keringő vérrel. Ha a hemoglobinszint a referenciaérték alá csúszik, az egy idő után a vérszegénység jól ismert tüneteivel (a fizikai teljesítőképesség csökkenésével, fejfájással, szédüléssel, hajhullással stb.), súlyosabb esetben minimális terhelésre jelentkező légszomjjal is járhat. 

–A csökkent hemoglobinszint gyakran valamilyen rejtett vérzés következménye, ami a tápcsatorna megbetegedései (pl. aranyér, nyombélfekély) vagy daganat miatt is kialakulhat –ismerteti dr. Halm Gabriella. Nők esetében igen gyakran menstruációs zavarok, illetve az erőteljes menstruáció is kiválthat vérszegénységet, de nőgyógyászati kórképek talaján is létrejöhet ez az állapot. A szervezet fokozott vasigénye miatt gyakrabban találkozunk csökkent hemoglobinszinttel várandósoknál és tinédzsereknél. Emellett csontvelő eredetű betegségekben, illetve a vasháztartás zavaraival járó krónikus kórképekben (pl. májzsugor, daganatok, veseelégtelenség) is számíthatunk csökkent hemoglobinértékre a vérkép vizsgálata során.

Az étrendi hiányosságok és felszívódási zavarok is beleszólhatnak a hemoglobinszintbe

Mint Halm főorvosnő hangsúlyozza, a hemoglobin szintéziséhez szükségesek bizonyos vitaminok és ásványi anyagok, ezek hiányában könnyen vérszegények lehetünk. A manapság rendkívül divatos táplálkozási irányzatok és a saját szakállunkra elkezdett eliminációs diéták kapcsán szót kell ejteni arról is, hogy a különféle élelmiszercsoportok kizárása akár ezen létfontosságú tápanyagokat is kiszoríthatja az étrendünkből. Ezért sem javasolt fejest ugrani ezekbe a kecsegtetőnek tűnő, gyors eredményt vagy életminőség- javulást ígérő bizonytalan étrendi ajánlásokba. Extrém diétákra csak kivizsgálás után, orvosi javaslatra lehet szükség.

–Jól ismert jelenség, hogy vas hiányában, nem fog elegendő hemoglobin képződni. Az egészséges felnőtt emberi szervezet 2-5 g-ot vasat tartalmaz nagyrészt hemoglobin, valamint szöveti raktárak formájában.  Vashiány okozta vérszegénység során közel normális vörösvérsejt szám (vvs) mellett láthatunk alacsony hemoglobinértéket (kis méretű vvs-ek képződnek, melyekben kevés a hemoglobin). Ahhoz tehát, hogy vasháztartásunk egyensúlyban maradhasson, annyi vasat kell bevinni táplálékkal, amennyi a szervezetből hiányzik. Itt jegyezném meg, hogy szervezetünk vasat nem választ ki, veszteséget csak vérzés okozhat. A szérumvas-érték és a hemoglobin rendezése után a raktárak telítése is fontos. Természetesen hiányállapotot a vérzésen kívül a korábban említett egyéb tényezők is előidézhetnek (csökkent bevitel, fokozott szükséglet stb.).

A B12-vitamin és a folsav hiánya

–A vas mellett érdemtelenül kevés szó esik a B12-vitamin és a folsav szerepéről, pedig ezek is elengedhetetlenek a vörösvértestek képződéséhez. Fontos megemlíteni – mondja a szakember, hogy itt mag anyagcserezavar áll fenn, míg a hemoglobin- szintézis jó (ezért van kevesebb sejt és ezért nagyobbak a sejtek). A B12-vitamin és a folsav csökkent bevitele kialakulhat autoimmun betegségek és a szervezet megnövekedett igénye miatt (pl. a kamaszkorban vagy a várandósság idején), illetve egész egyszerűen azért is, mert ezekből sem juttattunk be elegendő mennyiséget a tányérunkról. Ez utóbbi könnyen megtörténhet például egy nem megfelelően összeállított vegetáriánus étrend mellett, idősebb korban vagy az alkoholbetegeknél is. A B12-vitamin és a folsav hiánya megaloblasztos anémiát (nagysejtes vérszegénységet) okozhat, ami olyan abnormális méretű és alakú vörösvértestek termelésével jár, amelyek nem képesek megfelelően oxigénnel ellátni szervezetünket. A B12-hiány egyébként akár súlyos neurológiai tüneteket is okozhat. Sajnos az is előfordulhat, hogy a bevitt vitaminok és nyomelemek nem szívódnak fel a tápcsatornából. Ennek okai is szerteágazóak lehetnek. Tartós savlekötő-szedés vagy cukorbetegek esetében a metformin tartalmú gyógyszerek okozhatják a B12-vitamin felszívódási zavarát – magyarázza a szakember–, de nagyon gyakori ez a probléma a lisztérzékeny betegeknél és gyomor-bélrendszeri műtéteket követően is (a B12 a vékonybél utolsó szakaszán, a folsav pedig magasabb szakaszon szívódik fel).   

A magas hemoglobinszint viszonylag ritkább

Előfordulhat, hogy laborleletünk emelkedett hemoglobinértéket mutat. Vajon mi állhat ennek hátterében?

–Amikor a szervezet túl sok vörösvérsejtet, illetve hemoglobint termel (polyglobulia), az többnyire a szervezet adaptációjának része. Ez az állapot tehát néha csak egy átmeneti, természetes reakciót jelez. Az emelkedett hemoglobinszint egyébként az alacsony értékhez képest ritkább jelenség. Elsősorban olyan alapbetegségek (pl. krónikus szívbetegség, krónikus tüdőbetegség, néhány légvétel kimaradását okozó alvászavar), illetve környezeti vagy életmódbeli tényezők (dohányzás, kiszáradás, anabolikus szteroid alkalmazása, hosszabb ideig magaslati levegőn tartózkodás) miatt alakulhat ki, amelyek oxigénhiányos állapotot és ezáltal a hemoglobinszint növekedését okozzák. A szövetek oxigénhiányos állapotára válaszul a vesékben az eritropoetint termelő sejtek aktiválódnak, hormontermelésük növekszik, ami fokozza a vörösvértest-képzést a csontvelőben. Érdekesség, hogy az újszülöttek esetében teljesen természetes jelenség a kifejezetten magas hemoglobinszint, hiszen egy fejlődő szervezetnek több oxigénre van szüksége (a súly alapján nagyjából háromszor annyira, mint a felnőtteknek). A polyglobulia másodlagos eltérés, ami csak hemoglobin (vvs) emelkedést jelent; ez esetben az alapbetegség, a kiváltó ok kezelendő – magyarázza a szakember, aki hozzáteszi, hogy ezt az állapotot fontos elkülöníteni a polycythaemia vera nevű, elsődlegesen vérképzőszervi betegségtől, amelyben a vérképző őssejtek betegek. Ez utóbbi esetében szabályozási zavar áll fenn, a fehérvérsejtszám és a vérlemezkeszám is emelkedett (hematológiai kezelést igényel).

Ez a teendő hemoglobin eltérés esetén

A hemoglobinszint meghatározása vénás vérből történik, és értékelésekor a vérkép egyéb összetevői mellett számos egyéb paramétert (laboratóriumi eredményeket, a páciens egészségügyi állapotát, korát stb.) is számításba kell venni. Ha a hemoglobin eltérés kapcsán felmerül a hiányállapot lehetősége, az laboratóriumi vizsgálatokkal támasztható alá. A folsavhiányos, illetve vashiányos vérszegénység általában szájon át szedett folsav- illetve vastartalmú készítményekkel rendezhető. Azon betegeknél, akiknek egyidejűleg B12 vitamin-hiány is fennáll, ennek pótlásáról is gondoskodni kell – figyelmeztet dr. Halm Gabriella, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakembere, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a vérszegénység mindig egy figyelmeztető tünet, melynek okait is szükséges feltárni szakember segítségével. Felszívódási zavar esetén azonban jellemzően hosszú távú kezelésre lehet szükség.