A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Mitől és hogyan védenek a véralvadásgátlók?

Mitől és hogyan védenek a véralvadásgátlók?

tromboziskozpont.hu Létrehozva: 2017.07.17 Módosítva: 2017.08.11
Napjainkban számtalan ember kénytelen véralvadásgátló terápiában részesülni, melyet van, hogy élete végéig alkalmaznia kell a betegnek. De hogy pontosan mitől és hogyan védenek ezek a készítmények, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Vérrögök az erekben

Vérrögök az érben több mód keletkezhetnek, attól függően, hogy az artériában vagy a vénában alakul ki. Előbbi esetben a fő ok a vérlemezkék összecsapódása, melyet rendszerint érszűkület vagy valamilyen zavar az ér belső, endothel részén vált ki. Ez elsősorban az érelmeszesedés (atheroszklerosis) miatt kialakuló un. plakkok miatt következik be. Amennyiben az ér keresztmetszete szűkké válik, úgy a vér keringési sebessége megnő, ami sérülésekhez vezethet az érben. A gyors áramlás miatt a vérlemezkék összecsapódnak, de a plakkok is beszakadhatnak és a trombin képződés miatt akár 10 másodperc alatt életveszélyes vérrögökké alakulhatnak.

A vénában kialakult trombózis keletkezése más. Normális esetben a véralvadás/vérzékenyég egyensúlyban van, és hogy sérülés esetén az illető el ne vérezzen, beindul a véralvadási kaszkád, melynek során a benne szereplő enzimek, faktorok egymás után (mint a szilvásváradi vízesések) vízesésszerűen aktiválják egymást. A folyamat vége, hogy az oldható fibrinogén oldhatatlan fibrinné alakul, majd a sérülés helyén egyfajta dugó képződik. Sajnos azonban vannak olyan állapotok, amikor a folyamat zavart szenved, és a véralvadás fokozottá válik - ilyen esetben mélyvénás trombózis jöhet létre, melynek életveszélyes szövődménye a tüdőembólia.

Nem mindegy, milyen bajra szedi a véralvadásgátlót

Az antikoagulánsok a trombózis-profilaxis fő pillérei. A véralvadásgátlók különböző utakon fejtik ki hatásukat, így nem mindegy, ki melyiket szedi. Vannak, melyek a vérlemezkék összecsapódását gátolják (trombocita aggregációt gátlók). Ilyen pl. az aszpirin vagy a clopidogrel, de olyanok is vannak, amik a véralvadásban szereplő faktorok működését gátolják. Ezeknek szintén több alcsoportját különböztetjük meg:

Kumarinok: a kumarinok a K-vitamin hatását gátolják a szervezetben. Ez az anyag ugyanis szerepet játszik a thrombin és más alvadási fehérjék aktív formáinak képzésében egy ún. gamma-karboxiláció révén, és bonyolultan ugyan, de ezt gátolják a kumarinok.

Heparin típusú: a szervezet természetes véralvadásgátló molekulájának, az antithrombin III-nak a segítségével hat, és a véralvadásban szereplő összes enzim közül számosat, köztük a Xa faktor és a thrombin aktivitását indirekt módon gátolja. Gyakorlatilag az antitrombin komplexbe köti az aktív alvadási tényezőket és ennek a komplex képződésnek a sebességét fokozza több ezerszeresére a heparin és az LMWH.

NOAC/DOAC: ezek az új típusú, szájon át szedhető véralvadásgátlók, melyek a véralvadásban szerepelő enzimek, faktorok közül közvetlenül gátolják a thrombin, illetve az Xa faktor összes enzimatikus hatását.

 

Hogy pontosan melyik véralvadásgátlót kell alkalmaznia a betegnek, azt a szakorvos dönti el,  Természetesen minden készítmény magában hordozza a vérzéses szövődmények rizikóját, ám kutatások szerint az új típusú szerek esetében ez valamivel kisebb, mint a régebbi gyógyszereknél.

Prof. Blaskó György továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy ha nem várt mellékhatást tapasztal, akkor azt mindenképp jelezze kezelőorvosának, aki ekkor más készítményre való áttérést javasolhat.

Ezekbe az esetekben érdemes más készítményre áttérni

  • mellékhatások
  • ingadozó INR
  • allergia
  • terhesség
  • műtét
  • tart az étel/gyógyszer kölcsönhatásoktól

További híreink>>>

Téma szakértői

Prof. Dr. Blaskó György Prof. Dr. Blaskó György

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász
Dr. Szélessy Zsuzsanna Dr. Szélessy Zsuzsanna

Dr. Szélessy Zsuzsanna

hematológus, belgyógyász
Dr. Kósa Éva Dr. Kósa Éva

Dr. Kósa Éva

belgyógyász, angiológus

Orvos válaszol

Tisztelt Címzett!

Augusztus 23-án két oldali tüdöembóliát diagnosztizáltak nálam valamint tüdö infarktust. Kérdésem az lenne hogy nennyi idö múlva lehet elvégezni a hematologiai vizsgálatot amiből kiderülne hogy mi okozhatta ugyanis Kecskeméten csak januárban akarják ezt vállalni, viszont szeretnék minél hamarabb visszatérni a sporthoz és fontos lenne hogy ez örökletes vagy csak a fogamzásgátló okozta.Esetleg felketeshetem az Intázetet mielőbbi vizsgálat céljából. Beutalóval rendelkezem. Köszönöm a segitséget!

Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász
Kedves Regina !
A tüdőemboliát követő 3 hónap múlva! Ne reménykedjen abba, hogy hamar visszatérhet a sporthoz. Nov. 23 utáni első csütrötökön, vagy pénteken várjuk a Trombózis Központban összes zárójával és leletével, de előtte egy héttel függessze fal az alvadásgátló tablettát és adjon magának bőr alá Clexane-t (a testsúlyának megfelelő dózisban (a súlyát sajnos nem írta meg)
Üdvözlettel : Dr. Blaskó György

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Komolyan odafigyelt

A megbeszélés igen kellemes hangulatban telt. A Professzor úr ugyanakkor komolyan odafigyelt minden kérdésre. Ilyennek kellene lennie minden orvos-beteg kapcsolatnak. Nem éreztem azt, hogy sürgetnének, igazán feszültségmentes találkozás volt.

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Folyton lázas? Daganat is okozhatja!

Folyton lázas? Daganat is okozhatja!

A láz a szervezet egy hasznos védekezési reakciója, melyet valamilyen fertőzés, sérülés vagy egyéb kóros állapot vált ki. Időnként mindenkinél jelentkezik, ám rendszerint pár nap után csökkenni szokott, majd a gyógyulással megszűnik. Azonban, ha hosszabb ideje fennáll vagy vissza-visszatér, az alapos kivizsgálást indokol, ugyanis akár hematológiai daganat tünete is lehet! A témában dr. Kárpáti Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusát kérdeztük.

További részletek
Tavaszi fáradtság vagy vashiány?

Tavaszi fáradtság vagy vashiány?

Tavasszal igen sokan panaszkodnak a szokásosnál nagyobb fáradtságra, aluszékonyságra. A tavaszi fáradtságnak nevezett állapot nem tekinthető betegségnek, így kezelést sem igényel, hiszen csupán átmeneti problémáról van szó. Azonban, ha hosszabb időn keresztül fennáll, illetve, ha olyannyira nagymértékű, hogy már a mindennapokat is befolyásolja, úgy érdemes vashiányra is gyanakodni. A témában dr. Fehér Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológiára specializálódott belgyógyászát kérdeztük.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!