A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Mitől és hogyan védenek a véralvadásgátlók?

Mitől és hogyan védenek a véralvadásgátlók?

tromboziskozpont.hu Létrehozva: 2017.07.17 Módosítva: 2017.08.11
Napjainkban számtalan ember kénytelen véralvadásgátló terápiában részesülni, melyet van, hogy élete végéig alkalmaznia kell a betegnek. De hogy pontosan mitől és hogyan védenek ezek a készítmények, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Vérrögök az erekben

Vérrögök az érben több mód keletkezhetnek, attól függően, hogy az artériában vagy a vénában alakul ki. Előbbi esetben a fő ok a vérlemezkék összecsapódása, melyet rendszerint érszűkület vagy valamilyen zavar az ér belső, endothel részén vált ki. Ez elsősorban az érelmeszesedés (atheroszklerosis) miatt kialakuló un. plakkok miatt következik be. Amennyiben az ér keresztmetszete szűkké válik, úgy a vér keringési sebessége megnő, ami sérülésekhez vezethet az érben. A gyors áramlás miatt a vérlemezkék összecsapódnak, de a plakkok is beszakadhatnak és a trombin képződés miatt akár 10 másodperc alatt életveszélyes vérrögökké alakulhatnak.

A vénában kialakult trombózis keletkezése más. Normális esetben a véralvadás/vérzékenyég egyensúlyban van, és hogy sérülés esetén az illető el ne vérezzen, beindul a véralvadási kaszkád, melynek során a benne szereplő enzimek, faktorok egymás után (mint a szilvásváradi vízesések) vízesésszerűen aktiválják egymást. A folyamat vége, hogy az oldható fibrinogén oldhatatlan fibrinné alakul, majd a sérülés helyén egyfajta dugó képződik. Sajnos azonban vannak olyan állapotok, amikor a folyamat zavart szenved, és a véralvadás fokozottá válik - ilyen esetben mélyvénás trombózis jöhet létre, melynek életveszélyes szövődménye a tüdőembólia.

Nem mindegy, milyen bajra szedi a véralvadásgátlót

Az antikoagulánsok a trombózis-profilaxis fő pillérei. A véralvadásgátlók különböző utakon fejtik ki hatásukat, így nem mindegy, ki melyiket szedi. Vannak, melyek a vérlemezkék összecsapódását gátolják (trombocita aggregációt gátlók). Ilyen pl. az aszpirin vagy a clopidogrel, de olyanok is vannak, amik a véralvadásban szereplő faktorok működését gátolják. Ezeknek szintén több alcsoportját különböztetjük meg:

Kumarinok: a kumarinok a K-vitamin hatását gátolják a szervezetben. Ez az anyag ugyanis szerepet játszik a thrombin és más alvadási fehérjék aktív formáinak képzésében egy ún. gamma-karboxiláció révén, és bonyolultan ugyan, de ezt gátolják a kumarinok.

Heparin típusú: a szervezet természetes véralvadásgátló molekulájának, az antithrombin III-nak a segítségével hat, és a véralvadásban szereplő összes enzim közül számosat, köztük a Xa faktor és a thrombin aktivitását indirekt módon gátolja. Gyakorlatilag az antitrombin komplexbe köti az aktív alvadási tényezőket és ennek a komplex képződésnek a sebességét fokozza több ezerszeresére a heparin és az LMWH.

NOAC/DOAC: ezek az új típusú, szájon át szedhető véralvadásgátlók, melyek a véralvadásban szerepelő enzimek, faktorok közül közvetlenül gátolják a thrombin, illetve az Xa faktor összes enzimatikus hatását.

 

Hogy pontosan melyik véralvadásgátlót kell alkalmaznia a betegnek, azt a szakorvos dönti el,  Természetesen minden készítmény magában hordozza a vérzéses szövődmények rizikóját, ám kutatások szerint az új típusú szerek esetében ez valamivel kisebb, mint a régebbi gyógyszereknél.

Prof. Blaskó György továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy ha nem várt mellékhatást tapasztal, akkor azt mindenképp jelezze kezelőorvosának, aki ekkor más készítményre való áttérést javasolhat.

Ezekbe az esetekben érdemes más készítményre áttérni

  • mellékhatások
  • ingadozó INR
  • allergia
  • terhesség
  • műtét
  • tart az étel/gyógyszer kölcsönhatásoktól

További híreink>>>

Téma szakértői

Prof. Dr. Blaskó György Prof. Dr. Blaskó György

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász
Dr. Kósa Éva Dr. Kósa Éva

Dr. Kósa Éva

belgyógyász, angiológus
Dr. Szélessy Zsuzsanna Dr. Szélessy Zsuzsanna

Dr. Szélessy Zsuzsanna

hematológus, belgyógyász

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor Úr!
12 évvel ezelőtt császármetszés után mélyvénás trombózist kaptam. Genetikai vizsgálattal Leiden heterozigóta igazolódott, azóta Syncumart szedek.
Nem végzek ülőmunkát, sportolok, futok,tornázok.
5 héttel ezelőtt egyik futásom után nem tudtam lábra állni. Majd elkezdett fájni a jobb alsó lábszáram ott,ahol 12 évvel ezelőtt a mélyvénás trombózisom volt. Nyomásra igen érzékeny volt. Viszont nem dagadt és nem volt piros sem. Visszerek nem látszódnak a lábamon.
Elmentem a sürgősségire,ahol Doppler UH és D -dimerrel kizárták a mélyvénás trombózist. Azt mondták izomgyulladás, szedjek fájdalomcsillapítót, jegeljem,majd elmúlik.
Mivel lábam 5 hét után is ugyanúgy fájt,háziorvosom kért egy ujabb ultrahangvizsgálatot,mellyel a lágyrészek esetleges gyulladását nézték volna meg. Ott nem találtak semmit, viszont a lelet így hangzik"Jobb lábszár kp. mediális részén a popl.perforans ágának megfelelően a véna lumenét nem friss trombusmassza tölti ki".
E miatt elküldtek egy újabb vérvételre ,ahol a D-dimer érték már kicsit megemelkedett szintet mutatott. 5 hét alatt 380-ról 520-ra emelkedett.
Dg.:Trhomboplebithis superfic. extr. inf. l.d.
Felületi véna "trombózissal" elkezdtek kezelni.
Clexan napi 1* 0,6ml és fájdalomcsillapítás.
Viszont olvastam,hogy a magas D-dimer érték gyulladásos folyamattól is emelkedhet.
Kérdésem az,hogy valóban biztos e hogy ez trombózis? Érdemes lenne e megmutatnom magam egy érsebésznek?
Eltarthat e ilyen sokáig a fájdalom?(Fájdalomcsillapító szedése mellett mióta szúrom magam enyhült a fájdalom ugyan,de fájdalomcsillapító hatása kimegy a fájdalom kissé visszajön, illetve zubogást érzek ott).

Válaszát előre is köszönöm: Veres Klára

Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász

Elsősorban UH-val Duplex Dopplerrel igazolni kell, hogy valóban van-ethrombosis, a D-Dimer prediktiv értéke magas, A napi 1x adott LMWH meg kevés, mert 2x kellene adni. Elég zavaros a történet. Az én véleményem az, hogy a tüdőembolia megelőzése érdekében mégis csak thrombosisként kellene a helyzetet felfogni (az fáj ilyen tartósan) és meg kellene kapnia a teljes LMWH dózist, majd át kell térni szájon át szedhető szerre, és azt szedni legalább két évig. Az érsebész sem nyilatkozik Duplex Doppler nélkül. Valóban a D-Dimer gyulladásokban emelkedik, de hol van Önnek a gyulladása? Én az ön helyében thrombosisnak fognám fel és a szakma szabályit tartatnám be orvosommal. Ez a legegyszerűbb.
Üdvözlettel : Dr.Blaskó György

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Maximálisan hozzáértő

Maximálisan hozzáértőnek és jártasnak tűnt a szakterületén. Részletes tájékoztatást adott, és a hosszútávú lehetőségekről is beszélt gyermekvállalás szempontjából, ami egy nőnél nagyon fontos.

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

A fiataloknak csupán kevesebb mint a fele venne részt trombózis rizikó vizsgálaton

A fiataloknak csupán kevesebb mint a fele venne részt trombózis rizikó vizsgálaton

A trombózis rizikó vizsgálat egyre elterjedtebb manapság- ez nem is meglepő, hiszen több olyan kóros állapot, betegség is létezik, melyek megnövelik a vérrögök kialakulásának esélyét. Mivel a mélyvénás trombózis viszonylag gyakori problémának számít, így a megelőzése egyre jobban a köztudatba kerül, ahhoz viszont tudni kell, kiket veszélyeztet a legjobban. Hogy pontosan kiket, azt prof. Blaskó Györgytől, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájától tudtuk meg a Trombózis Világnapja alkalmából, ahogy azt is, hogy kik azok, akik a leginkább és a legkevésbé vennének részt hasonló vizsgálaton. 

További részletek
Mikor gyanakodjak limfómára nyirokcsomó megnagyobbodás esetén?

Mikor gyanakodjak limfómára nyirokcsomó megnagyobbodás esetén?

A nyirokcsomó megnagyobbodása gyakori tünetnek számít, hiszen a fertőzésekkel szembeni védekezés fontos hálója a nyirokcsomó. Azonban, ha látszólag minden ok nélkül tapintunk ki magunkon duzzadt nyirokcsomókat, akkor sokszor pánikba esünk hiszen az egyik gyakori rosszindulatú hematológiai daganat, a limfóma tünete is lehet. Dr. Kárpáti Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ onkohematológusát arról kérdeztük, vajon mikor gyanakodjunk súlyos betegségre nyirokcsomó megnagyobbodás esetén. 

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica Egészséghálózat