Nem alkalmas minden betegnek ugyanaz a véralvadásgátló

Aki átesett egy trombózison, remélhetőleg részesül vérelvadásgátló kezelésben, amelyet sok esetben sokáig, ritkán élete végéig alkalmaznia kell. De hogyan fordulhat elő, hogy két páciens különböző gyógyszert kap, miért nem ugyanolyan mindenkinél a trombózis utáni kezelés? Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyásza, véralvadási specialista válaszolt a kérdésre.

Vérrögök az artériákban és a vénákban is kialakulhatnak

Nem mindegy, artériás vagy vénás trombózis kezelése szükséges.Vérrögök az érben többféleképpen keletkezhetnek, attól függően, hogy az artériában vagy a vénában alakulnak-e ki. Előbbi esetben a fő ok a vérlemezkék összecsapzódása, melyet rendszerint érszűkület vagy valamilyen zavar az ér belső, endothel részén vált ki. Ez elsősorban az érelmeszesedés (atherosclerosis) miatt kialakuló un. plakkok miatt következik be. Amennyiben az ér keresztmetszete szűkké válik, úgy a vér keringési sebessége megnő a szűkületnél, ami sérülésekhez vezethet az érben. A gyors áramlás miatt a vérlemezkék összecsapzódnak, de a plakkok is beszakadhatnak és az ekkor képződő trombin a legerősebb ismert ingere a vérlemezke összecsapzódásnak, ami miatt akár 10 másodperc alatt életveszélyes vérrögök alakulhatnak ki.
A vénában másképpen alakul ki a trombózis. Egészséges esetben ugyanis a véralvadás/vérzékenység egyensúlyban van, és hogy sérülés esetén az illető el ne vérezzen, beindul a véralvadási kaszkád, melynek során a benne szereplő enzimek, faktorok egymás után, vízeséshez hasonlatosan aktiválják egymást. A folyamat vége, hogy az oldható fibrinogén oldhatatlan fibrinné alakul, majd a sérülés helyén egyfajta dugó képződik. Sajnos azonban vannak olyan állapotok, amelyek kapcsán a folyamatban zavar keletkezik, és a véralvadás valamilyen okból túlsúlyba kerül. Ilyen esetben mélyvénás trombózis jöhet létre, amelynek életveszélyes szövődménye lehet a tüdőembólia.

Az egyes véralvadásgátlók más-más módon hatnak

A trombózis utáni véralvadásgátlás mindig személyre szabott.Az antikoagulánsok, vagyis véralvadásgátlók a trombózis-profilaxis alapkövei. (A profilaxis szó megelőzést, óvintézkedést jelent, azaz profilaktikus kezelésben részesül valaki, ha egy betegség felbukkanása után az orvos meg szeretné előzni a következő eseményt, a szövődmények kialakulását.) A véralvadásgátlók különböző utakon fejtik ki hatásukat, így nem mindegy, ki melyiket szedi. Vannak, amelyek a vérlemezkék összecsapódását gátolják (trombocita aggregációt gátlók). Ilyen pl. az aszpirin vagy a clopidogrel, tricagrelol, de olyanok is vannak, amik a véralvadásban szereplő faktorok működését gátolják. Ezeknek szintén több alcsoportját különböztetjük meg:

  • Kumarinok: a kumarinok a K-vitamin hatását gátolják a szervezetben. Ez az anyag ugyanis szerepet játszik a thrombin és más alvadási fehérjék aktív formáinak képzésében egy ún. gamma-karboxiláció révén, amit a kumarinok bonyolult folyamatok révén képesek meggátolni. Vannak azonban ma is olyan indikációk, amikre még csak a kumarin kezelés alkalmazható.
  • Heparin típusú gyógyszerek: a szervezet természetes véralvadásgátló molekulájának, az antithrombin III-nak a segítségével hatnak, és a véralvadásban szereplő összes enzim közül számosat, köztük a Xa faktor és a thrombin aktivitását gátolják indirekt módon. Tulajdonképpen az antitrombin szerepe, hogy komplexbe köti az aktív alvadási tényezőket és ennek a komplexképződésnek a sebességét fokozza több ezerszeresére a heparin és az LMWH.
  • NOAC/DOAC: ezek az új típusú, szájon át szedhető véralvadásgátlók, melyek a véralvadásban szerepelő enzimek, faktorok közül közvetlenül gátolják a thrombin, illetve az Xa faktor összes enzimatikus hatását.

​​​​​​​- Mindig a szakorvos dönti el, hogy az adott betegnek melyik véralvadásgátlót kell szednie. Ez azonban nem mindig gyors és egyszerű folyamat, és mindenkinél más eredményt hozhat. Számos tényezőt figyelembe véve választjuk ki az első adandó szert, hiszen nem csak a lezajlott trombózisra, de például a meglévő betegségekre, a szedett gyógyszerekre, az általános állapotra is tekintettel kell lennünk – hangsúlyozza Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyásza, véralvadási specialista. – Azzal is tisztában kell lenni, hogy bizonyos mértékig minden készítmény magában hordozza a vérzéses szövődmények rizikóját, ám kutatások szerint az új típusú szerek esetében ez valamivel kisebb, mint a régebbi gyógyszereknél. Ugyanakkor nem biztos, hogy az első gyógyszer lesz a legmegfelelőbb, és ezért szükség lehet szerváltásra. Ez a folyamat természetes velejárója. Vannak olyan esetek is, amikor a váltásra mindenképpen szükség van, ilyen például valamilyen komolyabb mellékhatás, esetleg allergia jelentkezése, tervezett műtét, terhesség, szülés, ingadozó INR, amely egy, a véralvadási folyamatok mértéke vonatkozó mutató. Nagy előny, hogy már a modern alvadásgátlókra is rendelkezünk antidotumokkal, amelyekkel az alvadásgátló hatás percek alatt felfüggeszthető, például egy nagyon sürgős műtét esetén.
 

Forrás: Trombózis- és Hematológiai Központ (www.tromboziskozpont.hu)

Téma szakértője

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

  • Specialitások: Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Valos-e a velemeny, hogy a veralvadas gatlo gyogyszerek impotenciat, erekcios problemakat okoznak? Illetve ha ez nem altalanos, akkor melyik tipusoknal gyakori ez a mellekhatas? Koszonom!
    Kedves Béla !
    Az eddigi ismereteink szerint ilyen mellékhatásról még nem számoltak be egyiknél sem, de a réieknél sem..Üdvözlettel: Dr. Blaskó György
    Kovacs bela

    Prof. Dr. Blaskó György

    belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    110%.os elégedettség

    Mindennel meg voltam elégedve! :) A recepcion levo holgyek 110% - os felkeszultseg es segitokeszsegetol kezdve a hely - es a legkoron at a professzor ur keszseges tajekoztatasaig! Koszonom!! 
    Prof. Dr. Blaskó György
    Prof. Dr. Blaskó György
    belgyógyász

    Kapcsolódó videók

    Létrehozás ideje: 2025.02.28 Utolsó módosítás: 2025.02.28