Egy jel, ami trombózisveszélyre figyelmeztethet!

A mélyvénás trombózis és az annak következtében kialakuló tüdőembólia az egyik legrettegettebb betegség. Joggal: vérrögösödés okozta tüdőembóliában Magyarországon becslések szerint évente több mint 3 ezren halnak meg. A tüdőembóliák több mint 90 százaléka mélyvénás trombózis következménye. A rutin vérvizsgálatoknál a magas trombocitaszám ugyanakkor olyan figyelmeztető jel, ami még az nagyobb baj bekövetkezte előtt utalhat a veszélyeztetettségre – hívja fel a figyelmet Blaskó György professzor, a Trombózis és Hematológiai Központ rendelésvezető főorvosa, trombózis specialista.

Mi a trombózis?

Trombózisról akkor beszélünk, ha egy vérrög (más néven trombus) elzárja egy eret, és ezzel megakadályozza a vér normális átáramlását a keringési rendszerben. A trombusok okozta érelzáródásnak, vagyis a trombózisnak két fajtája van: az egyik esetben a vérrög vénában (tehát az elhasznált vért a szívbe visszaszállító érhálózat egy pontján), míg a másik esetben valahol az artériákban (tehát a friss vért a szervezetbe szállító érhálózat egy pontján) alakul ki. Az artériás vérrögök blokkolhatják a szív és az agy véráramlását, szívrohamot vagy szélütést idézve elő. Ha a vérrög vénában alakul ki, mélyvénás trombózist vagy tüdőembóliát okozhat.

Mik azok a vérrögök?

Vérrögök mindannyiunk ereiben keletkeznek, és fontos funkciójuk van: ezek azok a „tömítések”, amelyeket a vérképző rendszerünk hoz létre akkor, amikor megsérülünk, hogy megóvjon minket a túlzott vérveszteségtől. Ha már nincs szükség rá, a szervezetünk a legtöbbször lebontja ezeket a vérrögöket, de olykor előfordul, hogy egy-egy nem oldódik fel a sérülést követően. Az ilyen vérrögöket nevezzük trombusnak, és ezek azok, amelyek problémát okozhatnak – magyarázza Blaskó György professzor.

Mik azok a trombociták?

Az artériás vérrögök a vérképzőrendszer (a csontvelő) által termelt vérlemezkékből, más néven trombocitákból állnak. Amikor a testünket bárhol sérülés éri, az adott területen a vérlemezkék összecsapódnak, és olyan vegyi anyagokat szabadítanak fel, amelyek további thrombocytákat csapnak össze és így alakul ki a „dugó”, és közben olyan anyagok szabadulnak ki belőlük, amik az alvadási rendszert aktiválják  lezárja a sebet vagy az eret, ezzel előzve meg a jelentősebb vérvesztést.

Amikor a vérképzés jól működik, a vérben a trombocitaszám a 150-400 G/l között mozog. A trombocitaszint ellenőrzése a rutin nagy laborvizsgálatok, tehát a „vérkép” része. (Ahol a laborleleten nem trombocitaként szerepel, ott a THR értékét kell nézni.) A normálistól eltérő trombocitaszámot a leleten csillaggal jelölik, és mindenképpen szakorvosi konzultációt igényel, mert véralvadási zavart jelezhet.

Miért baj, ha magas a trombocitaszám?

A fokozott vérrögképződés és így a trombózis szempontjából a megemelkedett trombocitaszám bír jelentőséggel. Ez 450 G/l feletti mennyiséget jelent. Ez esetben a vérlemezkék sérülés nélkül is hajlamosak lehetnek összetapadni, rögösödni, és eltömíteni az ereket. A vérrögök nemcsak a végtagokban okozhatnak mélyvénástrombózist vagy tüdőembóliát, vérrög képződhet az agyban (stroke), a koszorúerekben (szívinfarktus), a belső szervekben, például a májban, a gyomor-bélrendszerben is.


Az emelkedett trombocitaszám ugyanakkor más betegségekre is utalhat: vérszegénységre, gyulladásokra, bizonyos daganattípusokra, és csontvelő túlműködését jelző un- myeloproliferativ betegségekre. Mindegyik esetben fontos a kivizsgálás és szükség esetén a kezelés, mert ezzel elkerülhetők a súlyos szövődmények, a nagyobb problémák.

A magas trombocitaszám – szakszóval trombocitémia vagy trombocitózis – bizonyos típusai 50-60 éves korban gyakoribbak, és elsősorban a nőknél jelentkezik. De egy csonttörés, nagyobb operáció, hormonális fogamzásgátlók szedése vagy a terhesség a fiatalabbak körében is megemelheti a trombocitaszámot, és növelheti a trombózis rizikóját. Főként, ha örökletes trombózishajlam is van a háttérben. Ezért Blaskó György professzor szerint azoknál, akiknek a közeli hozzátartozói között fordult már elő trombózis, indokolt célzott laboratóriumi vizsgálatot végezni.

Amikor a csontvelő nem megfelelő módon termeli a vérlemezkéket, annak lehet genetikai mutáció is az oka (pl. úgynevezett JAK2-mutáció). Sok egyéb ok is meghúzódhat a háttérben, egyebek mellett vashiány, fertőzés, gyulladás, egyéb betegség, de gyógyszermellékhatás is. Jó hír, hogy a legtöbb esetben az okok megszüntethetők, kezelhetők és ezzel a trombózis kockázata jelentősen csökkenthető – mutat rá a Trombózis és Hematológiai Központ rendelésvezető főorvosa.

 

Téma szakértői

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Kedves Doktor úr! 41 éves daganatos beteg vagyok, örökölt alvadási defektussal (Protein C hiány, F II 20210 heterozygota mutáció). Világ életemben sokat sportoltam, mozogtam és eddig sosem volt trombózissal dolgom, véralvadásgátlóra sem volt szükségem. 2017-ben műtöttek először tüdődaganattal, majd 2020-ban kiújult és 2020 decembere óta szedek kemoterápiás gyógyszert (szájon át szedhető). 2021.04.21-n mentem be a sürgősségire vádlimban tapasztalható erős szúró fájdalommal. Előtte hetekig Venoruton kenőccsel kenegettem egy keményebb visszeret, mert azt hittem az okozza és hol jobb volt hol rosszabb. Márciusban volt egy snowboard balesetem amikor a bordáimra estem, ebből kifolyólag 1 hónapig nem nagyon sportoltam. A sürgősségin izomvénás trombózist állapítottak meg a bal vádlimban. Ezt követően 10 napig napi 2x Clexane 8000NE vérhigító injekció, napi 3x2 Detralex tabletta, aztán újabb 10 napig 1x8000 Clexane és 2x1 Detralex, majd 14 napig 1x4000 Clexane. Lioton géllel napi 3x kentem a vádlim és hordtam a kompressziós harisnyát, kivéve alvásnál. A kúra befejeztével elkezdtem napi szintem úszni és 2-3 hét után a fájdalom teljesen elmúlt. Hosszútávon 100mg Aspirin Protect szedését javasolta doktornő, de a kemo gyógyszer mellé nem akartam még egy gyógyszert ami a gyomromat beleimet terheli és inkább a kompressziós harisnya, sok folyadék, mozgás, vérhigító hatású ételek (fokhagyma, gyömbér, tea) kúrájába kezdtem. A nyári úszások végével aztán szeptemberben elővettem a biciklit és tekertem egy nem megerőltető, pihenőkkel tarkított 3 órás kört. 1-2 órával ezután az ismerős szúró érzést éreztem a vádlimban. Szept 8-n doppler vizsgálattal találtak egy vérrögöt a bal vádlimon a felszíni visszérben. „ A VSM beömlése szabad. A VSP beömlésétől kb 10cm—re található felszínes varix nem teljesen compromitálható, lumenében dorsalisan 11mm hosszú, 1,9mm vastagságú, echodús thrombus figyelhető meg. Az a. iliaca externa, a femoralisok, a poplitea ill a tibialis anterior és posterior lumene megtartott, falvastagságuk az életkornak megfelelő, szűkület vagy tágulat rajtuk nem mutatható ki, az áramlási értékek a normál tartományban vannak.” Az orvos szerint ez az előző trombózisomból visszamaradt rög lehet, bár nem lehet kizárni egy újabb rög keletkezését sem. Mivel a sürgősségin nem írták le pontosan a trombózis helyét illetve feltehetőleg tévesen írták VSP helyett hogy „A VTP echodús trombussal kitöltött, nem komprimálható”. Az orvos azt javasolta szúrjam magam ismét Clexane-al és beszéljem meg a továbbiakat a háziorvosommal. A háziorvos 10 napi 1x8000NE, majd újabb 10 nap 1x 4000 NE kúrát javasolt, ezután pedig egy kontroll Ultrahangot hogy a vérrög felszívódott-e. Elegendő ez ön szerint? Köszönettel: Tibor
Kedves Tibor!
Végezze el a kúrát amit kiírtak Önnek és utána a doppler ultrahang ad kielégítő választ, de érdemes elmenni egy hematológiai szakrendelésre beszéljék át a protein C hiányt illetve az örökölt genetikai eltérést, elképzelhető, hogy kellene valamilyen állandó véralvadásgátló, hogy ilyen esetek ne következzenek be a közeljövőben.
Mindezt csak konzultáció keretén belül és a leletei áttekintésével lehet pontosan megmondani.
Üdvözlettel,
Prof. Blaskó György
Tibor

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

Kapcsolódó oldalak

Kapcsolódó videók

Utolsó módosítás: 2023.10.29 16:46