Nem csak tüdőembólia lehet a trombózis szövődménye

Vérrögök az erekben

Mélyvénás trombózis akkor alakul ki, amikor a vérrögök képződéséért felelős ún. véralvadási kaszkád folyamatában zavar keletkezik, így fokozottá válik  a thrombus-képződés a vénákban, vagy bármilyen okból jelentősen lelassul a vénás visszafolyás (pl. visszeresség miatt) ami gátolja vagy elzárja a normál véráramlást útját. A mélyvénás trombózis oka több minden lehet, melyek lehetnek öröklött, illetve szerzett tényezők is. Öröklött például a trombofília, (ami a számos, az alvadás rendszereit érintő egyensúlyi szabályozás tényezőinek örökletes zavara), melynek létezik heterozigóta, illetve homozigóta formája is, attól függően, hogy csak az egyik vagy mindkét szülőtől öröklődött az adott mutáció.  Amennyiben nem genetikai hátterű az ok, akkor a trombózist előidézheti pl. daganat, trauma, műtét, bizonyos gyógyszerek/betegségek (pl. diabetes, visszértágulatok, szívbetegségek, fogamzásgátlók), hosszú mozdulatlanság (pl. fekvőgipsz), terhesség, túlsúly stb.

Milyen szövődményei lehetnek a mélyvénás trombózisnak?

Tüdőembólia

A mélyvénás trombózis kapcsán a legtöbb szó a tüdőembóliáról esik, hiszen igen gyakori és veszélyes állapot. Ekkor a keletkezett vérrög (vagy egy része) leszakad és bekerül a véráramba, majd a tüdőbe jut. Ha egy nagyobb thrombus fő érbe kerül és azt elzárja, akkor akár azonnali halált is okozhat! Éppen ezért veszélyes a tüdőembólia, hiszen nem tudni, milyen nagyságú vérrög hova kerül!

Milyen tünetek jelzik a tüdőembóliát?

• Légszomj
• Köhögés
• Véres köpet
• Mellkasi fájdalom
• Halálfélelem
• Szádülés, ájulás

A tüdőembólia kezelésének első része az életveszély elhárítása kórházban (vérrög oldása,, újabbak megakadályozása, ha kell, a vérrög mesterséges eltávolítása), majd utána a betegnek tartósan véralvadásgátló kezelésben kell részesülnie. Az élethosszig tartó alvadásgátló kezelési tanács is előfordul, de elég ritka.

Pulmonária hipertónia

A pulmonáris hipertónia (PAH) egy igen veszélyes és ma még eléggé gyógyíthatatlan betegség, amely a végén tüdőátültetést tehet indokolttá. Ez tulajdonképpen a tüdőembólia szövődménye. Az állapot oka, hogy a tüdő artériájában a vérrög ott szervül, ami az adott érben szűkületet okoz, és ez pedig megnöveli a tüdő ereiben a vérnyomást (ekkor a karon mért vérnyomás normális is lehet, hiszen a kettőnek ilyen formában nincs köze egymáshoz). A pulmonalis hypertensio során a tüdő artériái fokozott igénybevételnek vannak kitéve, így az erek idő után megvastagodnak és beszűkülnek.Sajnos egyelőre nincs rá gyógymód, a  pulmonáris hipertónia romlik az évek alatt, bár megfelelő gyógyszeres kezeléssel lassítható ez a romlás. Azért veszélyes, mert ekkor a szívnek (jobb kamrának) keményebben kell dolgoznia, hogy a vért a tüdőbe juttassa, és emiatt a szív fala megvastagszik, a jobb kamra kitágul. A PAH pontos gyakran ismeretlen, ám thromboemboliás események lényegesen megnövelik a fellépésének valószínűségét.

A pulmonáris hipertónia tünetei:

• Légyszomj (először terhelésre, majd állandósul)
• Mellkasi fájdalom
• Krónikus köhögés
• Fáradékonyság
• Szapora pulzus
• Ödéma

Poszttrombotikus szindróma (PTS)

A poszttrombotikus szindróma szintén igen gyakori szövődménye a mélyvénás trombózisnak, főleg akkor, ha aztutána rosszul kezelik (ezért is fontos 2-3 közt tartani az INR-t a cumarin-származékok szedése alatt!). A lábakban és a karokban található vénák belsejében vénás billentyűkből álló szelepek vannak, amelyek segítenek biztosítani a vér áramlását a megfelelő irányba. Mélyvénás trombózis esetén ezek a szelepek súlyosan károsodhatnak, ami megnöveli a PTS kialalulásának esélyét. (A mélyvénás trombózison átesettek kb. egyharmadánál kialakul a poszttrombotikus szindróma).

“Ha a trombózist kiváltó probléma továbbra is megmarad, a vénás keringés nem áll helyre, a károsodott vénabillentyűk továbbra is jelen vannak, akkor nagy eséllyel fellép a pszttrombotikus szindróma. Ez a kellemetlen, sok esetben fájdalmas tünetek mellett azért veszélyes, mert táptalaja lehet egy újabb trombózisnak, esetleg lábszárfekélynek”- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája, aki hozzátette, hogy a PTS esélye megfelelő véralvadásgátló kezeléssel és utógondozással nagyban csökkenhető.

Poszttrombotikus szindróma tünetei:

• Lábfájdalom
• Ödéma
• Kékes-liláás elszíneződés
• Tágult vénák a boka körül
• Visszértágulatok a végtagokon
• Gyakori bőrfertőzések
• Érzészavar