Véralvadásgátló terápia- miket érdemes tudni róla?

A véralvadásgátlás a trombózis kezelésére és megelőzésére szolgáló terápia, ugyanis megakadályozza az életveszélyes vérrögök kialakulását és segíti feloldásukat. Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistáját arról kérdeztük, vajon kiknek ajánlott az alkalmazása, miket kell tudni ezen kezelésekről, mi mindenre célszerű figyelni a használatuk során.

Mik azok a véralvadásgátlók?

Az antikoagulánsok (véralvadásgátlók) olyan gyógyszerek, amelyek megakadályozzák a vér fokozott alvadását. Sokan vérhígítóknak nevezik, viszont ez az elnevezés helytelen, hiszen ekkor a vér nem hígul fel. A véralvadásgátlókat az erekben előforduló vérrögök kezelésére és kialakulásuk megelőzésére használják. Mélyvénás trombózis esetén leggyakrabban a láb/medence vénáiban keletkeznek vérrögök, ami duzzanatot, livid elszíneződést, fájdalmat okoz (bár létezik néma változata). Veszélye, hogy ha a vérrög leszakad, akkor könnyen a tüdőbe kerülhet, ahol tüdőembóliát okozhat, ami egy életveszélyes állapot. A vénás trombózisok megelőzésére használt véralvadásgátlóknak több típusa létezik, melyek más-más mechanizmussal fejtik ki a hatásukat: Véralvadásgátló, Trombózis-és Hematológiai Központ

  • Heparinok (közvetett hatásúak, mert működésükhöz ép antithrombin szükséges
  • Kumarin-származékok (régi típusú véralvadásgátlók, de ettől még hatékonyak)
  • NOAC/DOAC (új típusú véralvadásgátlók: közvetlenül gátolják a trombint, vagy Xa
  • faktort)

A heparinok nem szájon át szedhető készítmények, hanem bőr alá, vagy intravénásan injekcióval kell bejuttatni, szájon át szedve nem szívódik fel. Hogy melyiket kell alkalmazni, azt a kezelőorvos dönti el, hiszen több szempontot is figyelembe kell venni, ráadásul időközben is szükséges lehet változtatni (nem önhatalmúan) a terápián. Általánosságban elmondható, hogy a kumarin-származékokat és a NOAC készítményeket szokták szedni hosszútávon.

Van, amikor nem alkalmazható véralvadásgátló terápia?

Mivel több fajta készítmény létezik, más-más folyamatokat befolyásolva, így olyan eset nincs, amikor nem lehet váralvadásgátlót alkalmaznia annak, akinek szüksége lenne rá. Természetesen, pl. agyvérzés, gyomorvérzés, bélvérzés után egy ideig nem szabad szedni. Ami nem mindegy, hogy pontosan melyik típust is alkalamazza a beteg. Terhesség során pl. csakis az LMWH (alacsony molekulatömegű heparin) jöhet számításba, mivel a többi készítmény komoly magzati károsodásokat okoz. Tudni kell, hogy bizonyos készítmények mellékhatásokkal járhatnak- így akkor bár az adott szert a páciens nem alkalmazhatja, ám másra áttérhet. Ezek a mellékhatások lehetnek enyhék, de akár súlyosak is.

Mire kell ügyelni a szedés során?

Ez attól függ, hogy milyen készítményt használ a beteg. A régi típusú készítményeknél kell a legtöbb mindenre figyelni (éppen ezért térnek át sokan az új típusú szerekre). Ekkor ugyanis rendszeres INR ellenőrzés javasolt, ráadásul ügyelni kell a gyógyszer-és étel kölcsönhatásokra is, így figyelni kell arra, hogy a K-vitamin bevitele kb. azonos legyen minden nap. A heparin, LMWH injekciónál a beadás helyességére kell ügyelni, valamint arra, hogy lehetőleg ne ugyanarra a helyre adja be magának a készítményt. Mindezeken kívül fontos minden mellékhatást, szokatlan tünetet jeleznie kezelőorvosának, hiszen meglehet, hogy más dózist/készítményt ajánl. (Ilyen panasz pl. az erős vérzés, véraláfutások, kék-zöld foltok, erős hajhullás).

Minden esetben védenek a véralvadásgátlók?

A véralvadásgátlók hatékony védelmet biztosítanak a trombózis ellen- ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben használnak. Ritkán, de előfordulhat a probléma a terápia során is. A véralvadás igen bonyolult folyamat, napjainkban is folynak kutatások a pontosabb megismerés érdekében, ám még mindig vannak sötét foltok. Nagyon fontos kérdés az alvadásgátló kezelés időtartama: ha súlyos genetikai defektushoz társul, akkor tartósan (ritkán élethossziglan) kell szedni, de az esetek döntő többségének megítélése egyéni: az egyéb rizikótényezőktől, az életmódtól nagyban függ, ily módon az ún. guideline-ok csak hozzávetőleges értékűek a betegek nagyobb hányada számára. Ezért az alvadásgátlás elhagyásának megítélése szigorúan orvosi feladat.

Éppen ezért előfordulhat, hogy mégis kialakulnak vérrögök (az esetek kb. 2%-ában), még akkor is, ha a beteg minden utasítást, javallatot betart- mondja prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája.

Forrás: Trombózis-és Hematológiai Központ

www.tromboziskozpont.hu

Téma szakértői

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktornő/Doktorúr! A kérdésem az lenne, hogy az időszakosan jelentkező pitvarfibrilláció miatt szedett Lixianat a 73 éves édesanyámnál abba kell-e hagyni az influenza elleni védőoltás előtt (ha ezt más nem indokolná), és ha igen, akkor mennyivel előtte kell abbahagyni, hogyan, illetve mikor és hogyan kell visszaállítani? Segítségüket köszönöm
Tisztelt Csépány Éva!

Nem kell abbahagyni a Lixianát, beadhatja a háziorvos a védőoltást.

Üdvözlettel,
Prof. Blaskó György.
Csépány Éva

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Hétköznapi nyelven magyarázott

Nagyon meg voltam elégedve Prof. Dr Balskó György úrral. A professzor úr a nagybetűs orvos. Hétköznapi nyelven magyarázott. Megnyugtató volt. Szakmai tudása és emelett szerénysége , embersége lenyűgöző. Jó érzéssel térünk vissza a professzor úrhoz, mert tudjuk a legjobb kezekben leszünk.
Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György
belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2022.09.01 Utolsó módosítás: 2022.09.01