Nem mindegy, milyen véralvadásgátlót szed!

Számos véralvadásgátló készítmény létezik, nem csupán a régebbi és az újabb típusúakat különböztetjük meg, hanem a hatásmechanizmus szerint is osztályozzuk azokat. Azt is mérlegelni kell a gyógyszerfelíráskor, hogy okoz-e allergiás tünetet a készítmény vagy annak valamelyik összetevője. Prof Dr. Blaskó György segít eligazodni a véralvadásgátlók útvesztőjében.

 

A véralvadásgátlók különböző utakon fejtik ki hatásukat, így nem mindegy, milyen készítményt ír fel a szakorvos. A véralvadásgátlók használata nagy odafigyelést kíván, leginkább a régebbi típusú, kumarin-származékok, ugyanis ügyelni kell a megfelelő mennyiségű és nagyjából egyenlő napi elosztású K-vitamin-bevitelre, valamint az esetleges gyógyszerkölcsönhatásokra.

Véralvadásgátlás kumarinokkal

A kumarinok a K-vitamin hatását gátolják a szervezetben, ez az anyag ugyanis szerepet játszik a thrombin és más alvadási fehérjék aktív formáinak képzésében egy úgynevezett gamma-karboxiláció révén. Ha ezt kumarinnal gátoljuk, gátlódik az alvadás. A kumarin gyógyszeres terápiánál elengedhetetlen a rendszeres, hat hetente végzett INR vizsgálat, amely vérvétellel zajlik (az esetek többségében 2- 3 közötti érték az elérendő cél).

Véralvadásgátlás kumarinokkalFigyelem! Amennyiben a kezelés első hetében bőrpírt észlel, majd rövid idő múlva igen sötét, csaknem fekete árnyalatot vesz fel, akkor sürgősen forduljon orvoshoz, ez ugyanis a kumarin nekrózis (a bőr kapillárisaiban keletkező véralvadék okozza) jele lehet! Viszonylag ritka mellékhatása lehet ennek a típusnak a fokozottabb hajhullás, illetve hosszabb alkalmazásnál csontritkulás léphet fel, és előfordulhat allergiás reakció – részletezi a professzor.

Heparin injekció használata

A heparin típusú a szervezet természetes véralvadásgátló molekulájának, az antithrombin III-nak a segítségével hat, és a véralvadásban szereplő összes enzim közül egyebek mellett az Xa faktor és a thrombin aktivitását gátolja. A heparint injekciót közvetlenül a fertőtlenített bőr alá kell bejuttatni, szakorvos által meghatározott dózisban. A heparinra és az úgynevezett alacsony molekulasúlyú heparinokra (LMWH) is előfordulhat a betegnél allergia, mind az alapvegyületekre, mind pedig a kísérőanyagokra egyenként - figyelmeztet a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Új típusú véralvadásgáltók

A NOAC/DOAC az új típusúak, szájon át szedhető véralvadásgátlók. Az ebben szerepelő enzimek, faktorok közül közvetlenül gátolják a thrombin, az Xa faktor összes enzimatikus hatását. A NOAC esetében bizonyítottan kevesebb vérzéses szövődménnyel kell számolni, és nem kell tartani étel-kölcsönhatásoktól sem. A NOAC/DOAC-oknál elsősorban a kísérőanyagokra való allergia jelentős, mert mindegyik tartalmaz titán-dioxidot, az anyavegyületre igen ritka.

Csak kimutatott allergia és összeférhetetlenség esetén, csak orvosi utasításra váltson gyógyszert – hangsúlyozza a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Forrás: Trombózisközpont

 

Téma szakértője

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

  • Specialitások: Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt Főorvos Úr! Leányunk 27 éves korában - 3 évvel ezelőtt - kétoldali tüdőembólián esett át. Rövid kórelőzmény: Alsó végtagjában lévő thrombust a UH vizsgálattal (Dopler, végtagi ér UH) nem észlelték, vérvizsgálatot nem végeztek (D-dimer érték meghatározás, stb.), izomhúzódással diagnosztizálták a heves végtag fájdalmát. Néhány nap múlva heves rosszullétre (fulladás), sürgősségi mentővel beszállították az ügyeletes kórházba (először pánikbetegség miatt pszichiátriát javasolt a mentőorvosnő, csak erős szülői nyomásra vitték be a kórházba), CT vizsgálatot követően a diagnózis kétoldali thromboembólia volt. A kórházi ellátást követően (heparin), 1 év után a Xarelto szedését leállították - tekintettel arra, hogy a genetikai faktorokat nem találtak, a rizikófaktorok megszüntetésre kerültek (fogamzásgátló szedését az embólia idején abbahagyta, testsúlyát csökkentette). Magunk részéről mindig is hiányoltuk a tüdőerek kontroll vizsgálatát. Arra hivatkoztak, hogy ez nem szükséges, és a CT sugárterhelés miatt nem javasolt. Ma megdöbbenve olvastam az alábbikat: "Péter Andrea, a Kardiológiai Intézet szakorvosa, aki részt vett az első magyarországi beavatkozáson arról beszélt, hogy kezelés nélkül a betegek 70 százaléka 5 éven belül meghal a tüdőerekben lévő magas nyomás miatt. A legsúlyosabb esetekben pedig mindössze 10 százalék a túlélés esélye." elérhetősége: http://www.debreceninap.hu/egyetem/2017/07/22/videon-a-debreceni-orvosi-szenzacio/ Kérdésem: Szükséges-e tüdőerek állapotának nyomonkövetése, milyen vizsgálattal végzik ezt (CT?) és egyáltalán hol foglalkoznak érdemben a tromboembolia nyomonkövetésével az országban, egyáltalán milyen vizsgálatokat szükséges elvégezni és milyen időközönként? A vérvizsgálatokat, végtagi erek UH vizsgálatát magánpraxisban rendszeresen végeztetjük, ezt sem írták elő hivatalosan. Fordulhatunk-e a Trombózis központhoz a fentiekben feltett kérdéseim vonatkozásában? Orvosi iránymutatását, válaszát előzetesen is megköszönöm. Tisztelettel: Dr. Rózsa György Imréné
    Kedves Dr. Rózsa György Imréné !
    Nagyon sajnálom a kedves lányát, -főleg az elhamarkodott orvosi kijelentések okozta félelmek miatt. A doktor úrnak egyáltalán nincs igaza, Igen magas adatot közölt: a tüdőerek hypetoniája elég ritka és főleg akkor lenne ritka, ha nem egy évig, hanem legalább 3 évig szednék a betegek a Xareltót még akkor is, ha nincs kimutatható trombofiliájuk! Javaslom, hogy kérjen konzultációt a Trombózis Központba (36704317729) és jelentkezzen be. Kérem hozzák a leleteket is.!
    Tisztelettel
    Dr. Blaskó György
    Dr. Rózsa György Imréné

    Prof. Dr. Blaskó György

    belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Gyógyító empatikus személyiség

    PROF. DR. BLASKÓ GYÖRGY Doktor ÚR a szó valódi értelmében csupa nagy betűvel. A hivatástudat legmagasabb fokán álló gyógyító empatikus személyiség. Nem csak kiváló szakember hanem emberségből is a legmagasabb fokon áll. Én csak azt kívánom minden betegtársamnak hogy országszerte csak ilyen gyógyító szakemberekkel találkozzon. Sajnos ez csak egy megvalósulatlan vágyunk marad. A hazai egészségügyben dolgozó orvostársadalom nagy többsége évtizedekre elvesztette hitelességét talán nem az ő hibájukból. Prof. Dr. Blaskó György minden tekintetben megtestesíti azt az elvárásunkat milyen szakembereknek kellene dolgoznia a Magyar Egészségügyi Szolgálatokban 2017 évben és a jövőben is.
    Prof. Dr. Blaskó György
    Prof. Dr. Blaskó György
    belgyógyász

    Kapcsolódó videók

    Létrehozás ideje: 2018.09.15 Utolsó módosítás: 2019.09.05