A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Teendők és vizsgálatok agyi érkatasztrófa után

Teendők és vizsgálatok agyi érkatasztrófa után

Prof. Dr. Blaskó György Létrehozva: 2021.08.23 Módosítva: 2021.08.23

Az agyi érkatasztrófák száma évről évre növekszik. Gyors beavatkozás nélkül halálhoz, tartós bénuláshoz is vezethet, így nagy gondot kell fordítani a prevencióra, az egészséges életmódra, valamint a kiváltó tényezők, betegségek megfelelő kezelésére. Amennyiben valakinél egyszer már kialakult, megnő az esélye annak, hogy a probléma ismételten fellép. Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájától megkérdeztük, vajon mit is takar egy agyi érkatasztrófa, és hogy melyek a legfontosabb teendők utána. 

Az agyi érkatasztrófák típusai 

Az agyi érkatasztrófák nagy részét az agyban található ér/erek elzáródása okozza (iszkémiás- ez az un. sztrók), valamint 15 százalékban az itt lévő erek megrepedése, ami miatt vérzés (agyvérzés, apoplexia) lép fel. Mindkettő nagy veszélye, hogy ilyenkor a keletkező oxigénhiány miatt az agy egy része elhal. Gyors és szakszerű segítség nélkül könnyen halállal végződhet, ha mégsem, akkor is nagy veszélye, hogy az érintettnél tartós problémák alakulnak ki (gyakori pl. a mozgáskorlátozottság, beszédzavar) 

Az iszkémiás érkatasztrófa (stroke) két ok miatt jöhet lére: egyrészt vérrög alakulhat ki az agyban lévő erek meszesedése miatt, másrészt a vérrög a véráramlás útján kerül az agyba (jellemzően szívbetegség -ún.septum defectus- miatt kialakult vérrög kerül oda). 

Az agyi érkatasztrófák kialakulásának rizikótényezői 

  • agyi érkatasztrófaSzívbetegség 

  • Érszűkület 

  • Korábbi TIA 

  • Magas vérnyomás 

  • Cukorbetegség 

  • Elhízás 

  • Dohányzás 

  

Agyi érkatasztrófa után 

Amennyiben valaki átesett már agyi érkatasztrófán, úgy komplex kezelésre és hosszabb rehabilitációra van szüksége. A felépüléshez fontos, hogy ha valaki tapasztalja a tüneteket (beszédzavar, bénulás, száj félrehúzódása, zavartság), azonnal hívjon mentőt, ugyanis 2 óra a terápiás ablakidő, melyen túl már csekély az esély a sikeres gyógyszeres beavatkozásra és a beteg nagyobb mértékű tartós agykárosodást szenved. A kórházban az azonnali trombusoldó, ún. litikus kezelés után már elkezdődik a rehabilitáció, a gyógytorna, ám otthon a betegnek is fontos teendői vannak, hogy megelőzhessen egy újabb agyi érkatasztrófát. Nagyon fontos a kiváltó ok(ok) kezelése/megszűntetése. Emellett nagy szerepe van a véralvadásgátló terápiának, hogy csökkenteni lehessen a vérrögök ismételt kialakulásának kockázatát. 

“Nem csak terápiás, hanem prevenciós célzattal is szükségszerű bizonyos esetekben a véralvadásgátló alkalmazása. Pitvarfibrilláció esetén például lényegesen megnő a thrombus képződés miatti agyi érkatasztrófa esélye, így megelőzés gyanánt fontos a véralvadásgátló/vérlemezke összecsapódást gátló kezelés. Nagyon fontos tudni, hogy a betegnek a szükséges mozdulatokat, hangos beszédet, hangos olvasást, tornát minél előbb el kell kezdenie, és szorgalmasan folytatnia, mert amit az első fél évben megtanul, azt fogja tudni! Később már a rehabilitáció sokkal sikertelenebb.  

Az alkalmazott gyógyszerek lehetnek kumarin származékok (ilyenkor fontos a rendszeres INR ellenőrzés és a gyógyszer/ételkölcsönhatásokra való odafigyelés), NOAC készítmények (új típusú véralvadásgátló), valamint trombocita aggregáció gátlók (pl. aszpirin, clopidrogel). Ugyanakkor az agyvérzés után nagyon fontos a vérzésforrás felderítése és elzárása, a hatékony vérzéscsillapítás, de 1-2 hétbe belekerül „amíg levonul az árvíz” de ezután a rehabilitáció, a mozgásterápia éppoly fontos, mint a stroke esetében. (Sajnos nagyobb arányban sikertelen). 

“A legfontosabb, hogy tünetek megjelenésekor egyik esetben se gondoljuk, hogy „majd elmúlik”, mert nem múlik el, és sok értékes perceket, esetleg órákat veszthet a beteg a terápiás időablak drága idejéből. Ez az ablakidő a tünetek jelentkezése és az első gyógyító injekció beadása között eltelt idő, ami 2 – 2,5 óra. Fontos belekalkulálni a mentőhívást, Duna-hidakat, piros lámpákat, mindent- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája. 

Téma szakértői

Dr. Jakab Gábor PhD Dr. Jakab Gábor PhD

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológia

Orvos válaszol

Tisztelt Főorvos Úr!

Leányunk 27 éves korában - 3 évvel ezelőtt - kétoldali tüdőembólián esett át. Rövid kórelőzmény: Alsó végtagjában lévő thrombust a UH vizsgálattal (Dopler, végtagi ér UH) nem észlelték, vérvizsgálatot nem végeztek (D-dimer érték meghatározás, stb.), izomhúzódással diagnosztizálták a heves végtag fájdalmát. Néhány nap múlva heves rosszullétre (fulladás), sürgősségi mentővel beszállították az ügyeletes kórházba (először pánikbetegség miatt pszichiátriát javasolt a mentőorvosnő, csak erős szülői nyomásra vitték be a kórházba), CT vizsgálatot követően a diagnózis kétoldali thromboembólia volt. A kórházi ellátást követően (heparin), 1 év után a Xarelto szedését leállították - tekintettel arra, hogy a genetikai faktorokat nem találtak, a rizikófaktorok megszüntetésre kerültek (fogamzásgátló szedését az embólia idején abbahagyta, testsúlyát csökkentette).
Magunk részéről mindig is hiányoltuk a tüdőerek kontroll vizsgálatát. Arra hivatkoztak, hogy ez nem szükséges, és a CT sugárterhelés miatt nem javasolt.
Ma megdöbbenve olvastam az alábbikat:
"Péter Andrea, a Kardiológiai Intézet szakorvosa, aki részt vett az első magyarországi beavatkozáson arról beszélt, hogy kezelés nélkül a betegek 70 százaléka 5 éven belül meghal a tüdőerekben lévő magas nyomás miatt. A legsúlyosabb esetekben pedig mindössze 10 százalék a túlélés esélye."
elérhetősége: http://www.debreceninap.hu/egyetem/2017/07/22/videon-a-debreceni-orvosi-szenzacio/
Kérdésem: Szükséges-e tüdőerek állapotának nyomonkövetése, milyen vizsgálattal végzik ezt (CT?) és egyáltalán hol foglalkoznak érdemben a tromboembolia nyomonkövetésével az országban, egyáltalán milyen vizsgálatokat szükséges elvégezni és milyen időközönként?
A vérvizsgálatokat, végtagi erek UH vizsgálatát magánpraxisban rendszeresen végeztetjük, ezt sem írták elő hivatalosan.
Fordulhatunk-e a Trombózis központhoz a fentiekben feltett kérdéseim vonatkozásában?

Orvosi iránymutatását, válaszát előzetesen is megköszönöm.
Tisztelettel:
Dr. Rózsa György Imréné


Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász
Kedves Dr. Rózsa György Imréné !
Nagyon sajnálom a kedves lányát, -főleg az elhamarkodott orvosi kijelentések okozta félelmek miatt. A doktor úrnak egyáltalán nincs igaza, Igen magas adatot közölt: a tüdőerek hypetoniája elég ritka és főleg akkor lenne ritka, ha nem egy évig, hanem legalább 3 évig szednék a betegek a Xareltót még akkor is, ha nincs kimutatható trombofiliájuk! Javaslom, hogy kérjen konzultációt a Trombózis Központba (36704317729) és jelentkezzen be. Kérem hozzák a leleteket is.!
Tisztelettel
Dr. Blaskó György

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Szakmai tudás

Tetszett a sokoldalú odafigyelés, amire egy betegnek szüksége van. Értékelem a szakmai tudást, amely már a kivizsgálás első fázisában is megmutatkozott.

További vélemények

Hírek

Jóval nagyobb a vérrögképződés kockázata a Covid fertőzés után, mint az oltást követően

Jóval nagyobb a vérrögképződés kockázata a Covid fertőzés után, mint az oltást követően

A Covid-19-et okozó vírussal való fertőzés után az életveszélyes vérrögök kialakulásának esélye messze meghaladja az AstraZeneca és a Pfizer vakcinák okozta esetleges mellékhatásokat a legnagyobb ilyen jellegű tanulmány szerint. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájának véleménye a témában. 

További részletek
Teendők és vizsgálatok agyi érkatasztrófa után

Teendők és vizsgálatok agyi érkatasztrófa után

Az agyi érkatasztrófák száma évről évre növekszik. Gyors beavatkozás nélkül halálhoz, tartós bénuláshoz is vezethet, így nagy gondot kell fordítani a prevencióra, az egészséges életmódra, valamint a kiváltó tényezők, betegségek megfelelő kezelésére. Amennyiben valakinél egyszer már kialakult, megnő az esélye annak, hogy a probléma ismételten fellép. Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájától megkérdeztük, vajon mit is takar egy agyi érkatasztrófa, és hogy melyek a legfontosabb teendők utána. 

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica Egészséghálózat