Teendők és vizsgálatok agyi érkatasztrófa után

Az agyi érkatasztrófák száma évről évre növekszik. Gyors beavatkozás nélkül halálhoz, tartós bénuláshoz is vezethet, így nagy gondot kell fordítani a prevencióra, az egészséges életmódra, valamint a kiváltó tényezők, betegségek megfelelő kezelésére. Amennyiben valakinél egyszer már kialakult, megnő az esélye annak, hogy a probléma ismételten fellép. Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájától megkérdeztük, vajon mit is takar egy agyi érkatasztrófa, és hogy melyek a legfontosabb teendők utána. 

Az agyi érkatasztrófák típusai 

Az agyi érkatasztrófák nagy részét az agyban található ér/erek elzáródása okozza (iszkémiás- ez az un. sztrók), valamint 15 százalékban az itt lévő erek megrepedése, ami miatt vérzés (agyvérzés, apoplexia) lép fel. Mindkettő nagy veszélye, hogy ilyenkor a keletkező oxigénhiány miatt az agy egy része elhal. Gyors és szakszerű segítség nélkül könnyen halállal végződhet, ha mégsem, akkor is nagy veszélye, hogy az érintettnél tartós problémák alakulnak ki (gyakori pl. a mozgáskorlátozottság, beszédzavar) 

Az iszkémiás érkatasztrófa (stroke) két ok miatt jöhet lére: egyrészt vérrög alakulhat ki az agyban lévő erek meszesedése miatt, másrészt a vérrög a véráramlás útján kerül az agyba (jellemzően szívbetegség -ún.septum defectus- miatt kialakult vérrög kerül oda). 

Az agyi érkatasztrófák kialakulásának rizikótényezői 

  • agyi érkatasztrófaSzívbetegség 

  • Érszűkület 

  • Korábbi TIA 

  • Magas vérnyomás 

  • Cukorbetegség 

  • Elhízás 

  • Dohányzás 

  

Agyi érkatasztrófa után 

Amennyiben valaki átesett már agyi érkatasztrófán, úgy komplex kezelésre és hosszabb rehabilitációra van szüksége. A felépüléshez fontos, hogy ha valaki tapasztalja a tüneteket (beszédzavar, bénulás, száj félrehúzódása, zavartság), azonnal hívjon mentőt, ugyanis 2 óra a terápiás ablakidő, melyen túl már csekély az esély a sikeres gyógyszeres beavatkozásra és a beteg nagyobb mértékű tartós agykárosodást szenved. A kórházban az azonnali trombusoldó, ún. litikus kezelés után már elkezdődik a rehabilitáció, a gyógytorna, ám otthon a betegnek is fontos teendői vannak, hogy megelőzhessen egy újabb agyi érkatasztrófát. Nagyon fontos a kiváltó ok(ok) kezelése/megszűntetése. Emellett nagy szerepe van a véralvadásgátló terápiának, hogy csökkenteni lehessen a vérrögök ismételt kialakulásának kockázatát. 

“Nem csak terápiás, hanem prevenciós célzattal is szükségszerű bizonyos esetekben a véralvadásgátló alkalmazása. Pitvarfibrilláció esetén például lényegesen megnő a thrombus képződés miatti agyi érkatasztrófa esélye, így megelőzés gyanánt fontos a véralvadásgátló/vérlemezke összecsapódást gátló kezelés. Nagyon fontos tudni, hogy a betegnek a szükséges mozdulatokat, hangos beszédet, hangos olvasást, tornát minél előbb el kell kezdenie, és szorgalmasan folytatnia, mert amit az első fél évben megtanul, azt fogja tudni! Később már a rehabilitáció sokkal sikertelenebb.  

Az alkalmazott gyógyszerek lehetnek kumarin származékok (ilyenkor fontos a rendszeres INR ellenőrzés és a gyógyszer/ételkölcsönhatásokra való odafigyelés), NOAC készítmények (új típusú véralvadásgátló), valamint trombocita aggregáció gátlók (pl. aszpirin, clopidrogel). Ugyanakkor az agyvérzés után nagyon fontos a vérzésforrás felderítése és elzárása, a hatékony vérzéscsillapítás, de 1-2 hétbe belekerül „amíg levonul az árvíz” de ezután a rehabilitáció, a mozgásterápia éppoly fontos, mint a stroke esetében. (Sajnos nagyobb arányban sikertelen). 

“A legfontosabb, hogy tünetek megjelenésekor egyik esetben se gondoljuk, hogy „majd elmúlik”, mert nem múlik el, és sok értékes perceket, esetleg órákat veszthet a beteg a terápiás időablak drága idejéből. Ez az ablakidő a tünetek jelentkezése és az első gyógyító injekció beadása között eltelt idő, ami 2 – 2,5 óra. Fontos belekalkulálni a mentőhívást, Duna-hidakat, piros lámpákat, mindent- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája. 

Téma szakértői

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Dr. Úr! 2013-ban és 2017-ben volt vetélésem 6 és 8 hetesen. 2015-ben született egy kisfiúnk. Az alábbi eredményeim vannak: Leiden mutáció normál Mthfr c677t homozigóta Mthfr a 1298c normál Prothrombin g20210a normál APTI 32,29. ref 25,90 - 36,60 APC-Resistentia 4,7. ref 1,8- 7,0 Anti-thrombin III 102,23 % ref 83,00 - 118,00 Protein C aktivitás 96,46 % ref 70,00 - 140,00 Protein S aktivitás 76,20 % ref 58,00 - 128,00 Faktor XIII 65,94 % ref 70,00- 140,00 Ezek az eredmények okozhatták-e a vetélést? Milyen kezelés szükséges terhesség esetén? Vérhígító használata indokolt-e? Folsav vagy inkább folat szedése javasolt? Köszönöm válaszát!
Kedves Zsuzsa !
Vérhigító nem szükséges, a folát szedését egy életen keresztül folytatnia kell. Elvben az alacsonyabb XIII faktornak lehetett szerepe a vetélésekben. A következő terhességét mindenképpen LMWH védelemben kell kiviselnie. Üdvözlettel : Dr. Blaskó György
Zsuzsa

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Udvarias, figyelmes

Udvarias, kellemes légkör, maximális figyelem a páciensre. Páciens központú hozzáállás.
Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György
belgyógyász
Létrehozás ideje: 2021.08.23 Utolsó módosítás: 2021.08.23