Teendők és vizsgálatok agyi érkatasztrófa után

Az agyi érkatasztrófák száma évről évre növekszik. Gyors beavatkozás nélkül halálhoz, tartós bénuláshoz is vezethet, így nagy gondot kell fordítani a prevencióra, az egészséges életmódra, valamint a kiváltó tényezők, betegségek megfelelő kezelésére. Amennyiben valakinél egyszer már kialakult, megnő az esélye annak, hogy a probléma ismételten fellép. Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájától megkérdeztük, vajon mit is takar egy agyi érkatasztrófa, és hogy melyek a legfontosabb teendők utána. 

Az agyi érkatasztrófák típusai 

Az agyi érkatasztrófák nagy részét az agyban található ér/erek elzáródása okozza (iszkémiás- ez az un. sztrók), valamint 15 százalékban az itt lévő erek megrepedése, ami miatt vérzés (agyvérzés, apoplexia) lép fel. Mindkettő nagy veszélye, hogy ilyenkor a keletkező oxigénhiány miatt az agy egy része elhal. Gyors és szakszerű segítség nélkül könnyen halállal végződhet, ha mégsem, akkor is nagy veszélye, hogy az érintettnél tartós problémák alakulnak ki (gyakori pl. a mozgáskorlátozottság, beszédzavar) 

Az iszkémiás érkatasztrófa (stroke) két ok miatt jöhet lére: egyrészt vérrög alakulhat ki az agyban lévő erek meszesedése miatt, másrészt a vérrög a véráramlás útján kerül az agyba (jellemzően szívbetegség -ún.septum defectus- miatt kialakult vérrög kerül oda). 

Az agyi érkatasztrófák kialakulásának rizikótényezői 

  • agyi érkatasztrófaSzívbetegség 

  • Érszűkület 

  • Korábbi TIA 

  • Magas vérnyomás 

  • Cukorbetegség 

  • Elhízás 

  • Dohányzás 

  

Agyi érkatasztrófa után 

Amennyiben valaki átesett már agyi érkatasztrófán, úgy komplex kezelésre és hosszabb rehabilitációra van szüksége. A felépüléshez fontos, hogy ha valaki tapasztalja a tüneteket (beszédzavar, bénulás, száj félrehúzódása, zavartság), azonnal hívjon mentőt, ugyanis 2 óra a terápiás ablakidő, melyen túl már csekély az esély a sikeres gyógyszeres beavatkozásra és a beteg nagyobb mértékű tartós agykárosodást szenved. A kórházban az azonnali trombusoldó, ún. litikus kezelés után már elkezdődik a rehabilitáció, a gyógytorna, ám otthon a betegnek is fontos teendői vannak, hogy megelőzhessen egy újabb agyi érkatasztrófát. Nagyon fontos a kiváltó ok(ok) kezelése/megszűntetése. Emellett nagy szerepe van a véralvadásgátló terápiának, hogy csökkenteni lehessen a vérrögök ismételt kialakulásának kockázatát. 

“Nem csak terápiás, hanem prevenciós célzattal is szükségszerű bizonyos esetekben a véralvadásgátló alkalmazása. Pitvarfibrilláció esetén például lényegesen megnő a thrombus képződés miatti agyi érkatasztrófa esélye, így megelőzés gyanánt fontos a véralvadásgátló/vérlemezke összecsapódást gátló kezelés. Nagyon fontos tudni, hogy a betegnek a szükséges mozdulatokat, hangos beszédet, hangos olvasást, tornát minél előbb el kell kezdenie, és szorgalmasan folytatnia, mert amit az első fél évben megtanul, azt fogja tudni! Később már a rehabilitáció sokkal sikertelenebb.  

Az alkalmazott gyógyszerek lehetnek kumarin származékok (ilyenkor fontos a rendszeres INR ellenőrzés és a gyógyszer/ételkölcsönhatásokra való odafigyelés), NOAC készítmények (új típusú véralvadásgátló), valamint trombocita aggregáció gátlók (pl. aszpirin, clopidrogel). Ugyanakkor az agyvérzés után nagyon fontos a vérzésforrás felderítése és elzárása, a hatékony vérzéscsillapítás, de 1-2 hétbe belekerül „amíg levonul az árvíz” de ezután a rehabilitáció, a mozgásterápia éppoly fontos, mint a stroke esetében. (Sajnos nagyobb arányban sikertelen). 

“A legfontosabb, hogy tünetek megjelenésekor egyik esetben se gondoljuk, hogy „majd elmúlik”, mert nem múlik el, és sok értékes perceket, esetleg órákat veszthet a beteg a terápiás időablak drága idejéből. Ez az ablakidő a tünetek jelentkezése és az első gyógyító injekció beadása között eltelt idő, ami 2 – 2,5 óra. Fontos belekalkulálni a mentőhívást, Duna-hidakat, piros lámpákat, mindent- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája. 

Téma szakértői

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktor Úr! 12 évvel ezelőtt császármetszés után mélyvénás trombózist kaptam. Genetikai vizsgálattal Leiden heterozigóta igazolódott, azóta Syncumart szedek. Nem végzek ülőmunkát, sportolok, futok,tornázok. 5 héttel ezelőtt egyik futásom után nem tudtam lábra állni. Majd elkezdett fájni a jobb alsó lábszáram ott,ahol 12 évvel ezelőtt a mélyvénás trombózisom volt. Nyomásra igen érzékeny volt. Viszont nem dagadt és nem volt piros sem. Visszerek nem látszódnak a lábamon. Elmentem a sürgősségire,ahol Doppler UH és D -dimerrel kizárták a mélyvénás trombózist. Azt mondták izomgyulladás, szedjek fájdalomcsillapítót, jegeljem,majd elmúlik. Mivel lábam 5 hét után is ugyanúgy fájt,háziorvosom kért egy ujabb ultrahangvizsgálatot,mellyel a lágyrészek esetleges gyulladását nézték volna meg. Ott nem találtak semmit, viszont a lelet így hangzik"Jobb lábszár kp. mediális részén a popl.perforans ágának megfelelően a véna lumenét nem friss trombusmassza tölti ki". E miatt elküldtek egy újabb vérvételre ,ahol a D-dimer érték már kicsit megemelkedett szintet mutatott. 5 hét alatt 380-ról 520-ra emelkedett. Dg.:Trhomboplebithis superfic. extr. inf. l.d. Felületi véna "trombózissal" elkezdtek kezelni. Clexan napi 1* 0,6ml és fájdalomcsillapítás. Viszont olvastam,hogy a magas D-dimer érték gyulladásos folyamattól is emelkedhet. Kérdésem az,hogy valóban biztos e hogy ez trombózis? Érdemes lenne e megmutatnom magam egy érsebésznek? Eltarthat e ilyen sokáig a fájdalom?(Fájdalomcsillapító szedése mellett mióta szúrom magam enyhült a fájdalom ugyan,de fájdalomcsillapító hatása kimegy a fájdalom kissé visszajön, illetve zubogást érzek ott). Válaszát előre is köszönöm: Veres Klára

Elsősorban UH-val Duplex Dopplerrel igazolni kell, hogy valóban van-ethrombosis, a D-Dimer prediktiv értéke magas, A napi 1x adott LMWH meg kevés, mert 2x kellene adni. Elég zavaros a történet. Az én véleményem az, hogy a tüdőembolia megelőzése érdekében mégis csak thrombosisként kellene a helyzetet felfogni (az fáj ilyen tartósan) és meg kellene kapnia a teljes LMWH dózist, majd át kell térni szájon át szedhető szerre, és azt szedni legalább két évig. Az érsebész sem nyilatkozik Duplex Doppler nélkül. Valóban a D-Dimer gyulladásokban emelkedik, de hol van Önnek a gyulladása? Én az ön helyében thrombosisnak fognám fel és a szakma szabályit tartatnám be orvosommal. Ez a legegyszerűbb.
Üdvözlettel : Dr.Blaskó György

Veres Klára

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Szakmai tudás

Tetszett a sokoldalú odafigyelés, amire egy betegnek szüksége van. Értékelem a szakmai tudást, amely már a kivizsgálás első fázisában is megmutatkozott.
Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György
belgyógyász
Létrehozás ideje: 2021.08.23 Utolsó módosítás: 2021.08.23