A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!
Trombózis fiatalon- gyakran trombofília okozza
A trombózis már egészen fiatal korban bekövetkezhet, habár a közvélemény szerint főleg az idősebb korosztály tagjai az érintettek. Pedig valójában sok fiatalnál is kialakulhatnak vérrögök, melynek hátterében igen gyakran valamilyen trombofília áll. A témában prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.
Mi állhat a trombózis hátterében?
Amikor valakinél trombózis alakul ki, az életveszély elhárítása után nagyon fontos annak tisztázása, hogy miért is alakult ki a vérrög. Bár előfordulhat, hogy semmilyen konkrét okot nem találni, ám gyakran kiderül, hogy pl. daganat (jó-és rosszindulatú is lehet), valamilyen mögöttes betegség (pl. vesebetegség, bélgyulladás, pitvarfibrilláció, stb) , hormonterápia, esetleg trombofília áll a hátterében. Az okok felderítése természetesen a további terápia meghatározásban fontos szereppel bír, így mindenképp teljeskörű vizsgálat indokolt.
Fiatalkori trombózisnál gyakran trombofíliára derül fény
Fiatalkorban leggyakran trombofília és -sajnos – a gyermekkori onkohematologiai betegségek állnak a trombózis mögött. Ekkor a vérrögök kialakulhatnak minden előzmény nélkül, de úgy is, hogy a trombózis szempontjából valamilyen plusz kockázati faktor lép a képbe (pl. fogamzásgátló tabletta szedése, hosszú repülőút, terhesség). Ilyenkor nagyon fontos a teljeskörű trombofília vizsgálat, nem csupán a Leiden és az MTHFR mutáció ellenőrzése, hiszen rajtuk kívül még több más trombofília létezik. A további terápiát ezek ismeretében lehet a legpontosabban beállítani, és van valószínűsége annak, hogy a fokozott, többes defektussal rendelkezők trombózishajlama miatt a betegek életük végéig véralvadásgátló terápiára szorulnak- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
Elkerülhető a trombózis?
Nagyon fontos, hogy ha valakinek a családjában előfordult már thromboembóliás megbetegedés, úgy érdemes neki és (ha van) gyermekeinek trombofília szűrésen részt venni! Így idejében kiderülhet, hogy fennáll-e fokozott trombózis hajlam, és ha igen, akkor preventív terápia szükséges, továbbá nagyfokú elővigyázatosságot tesz indokolttá bizonyos helyzetekben (pl. terhesség, fogamzásgátlás, immobilizáció, versenysport). A trombofiliásokat a I.o. versenysportoktól általában eltanácsoljuk.
Amennyiben az orvos szükségesnek tartja, úgy véralvadásgátló terápiát írhat elő. Ez történhet kumarin-származékokkal, LMWH terápiával, illetve új típusú antikoagulánsokkal is (NOAC).
További híreink>>>
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt: |
| Bejelentkezés vizsgálatra: |
Trombózisközpont+36 70 431-77-29
|
Téma szakértői
Prof. Dr. Blaskó György
belgyógyász, klinikai farmakológus
dr. Kósa Éva
belgyógyász, angiológus, érszűkület specialista
dr. Szélessy Zsuzsanna
hematológus, belgyógyász
Orvos válaszol
Leányunk 27 éves korában - 3 évvel ezelőtt - kétoldali tüdőembólián esett át. Rövid kórelőzmény: Alsó végtagjában lévő thrombust a UH vizsgálattal (Dopler, végtagi ér UH) nem észlelték, vérvizsgálatot nem végeztek (D-dimer érték meghatározás, stb.), izomhúzódással diagnosztizálták a heves végtag fájdalmát. Néhány nap múlva heves rosszullétre (fulladás), sürgősségi mentővel beszállították az ügyeletes kórházba (először pánikbetegség miatt pszichiátriát javasolt a mentőorvosnő, csak erős szülői nyomásra vitték be a kórházba), CT vizsgálatot követően a diagnózis kétoldali thromboembólia volt. A kórházi ellátást követően (heparin), 1 év után a Xarelto szedését leállították - tekintettel arra, hogy a genetikai faktorokat nem találtak, a rizikófaktorok megszüntetésre kerültek (fogamzásgátló szedését az embólia idején abbahagyta, testsúlyát csökkentette).
Magunk részéről mindig is hiányoltuk a tüdőerek kontroll vizsgálatát. Arra hivatkoztak, hogy ez nem szükséges, és a CT sugárterhelés miatt nem javasolt.
Ma megdöbbenve olvastam az alábbikat:
"Péter Andrea, a Kardiológiai Intézet szakorvosa, aki részt vett az első magyarországi beavatkozáson arról beszélt, hogy kezelés nélkül a betegek 70 százaléka 5 éven belül meghal a tüdőerekben lévő magas nyomás miatt. A legsúlyosabb esetekben pedig mindössze 10 százalék a túlélés esélye."
elérhetősége: http://www.debreceninap.hu/egyetem/2017/07/22/videon-a-debreceni-orvosi-szenzacio/
Kérdésem: Szükséges-e tüdőerek állapotának nyomonkövetése, milyen vizsgálattal végzik ezt (CT?) és egyáltalán hol foglalkoznak érdemben a tromboembolia nyomonkövetésével az országban, egyáltalán milyen vizsgálatokat szükséges elvégezni és milyen időközönként?
A vérvizsgálatokat, végtagi erek UH vizsgálatát magánpraxisban rendszeresen végeztetjük, ezt sem írták elő hivatalosan.
Fordulhatunk-e a Trombózis központhoz a fentiekben feltett kérdéseim vonatkozásában?
Orvosi iránymutatását, válaszát előzetesen is megköszönöm.
Tisztelettel:
Dr. Rózsa György Imréné
Nagyon sajnálom a kedves lányát, -főleg az elhamarkodott orvosi kijelentések okozta félelmek miatt. A doktor úrnak egyáltalán nincs igaza, Igen magas adatot közölt: a tüdőerek hypetoniája elég ritka és főleg akkor lenne ritka, ha nem egy évig, hanem legalább 3 évig szednék a betegek a Xareltót még akkor is, ha nincs kimutatható trombofiliájuk! Javaslom, hogy kérjen konzultációt a Trombózis Központba (36704317729) és jelentkezzen be. Kérem hozzák a leleteket is.!
Tisztelettel
Dr. Blaskó György
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Betegcentrikus
További véleményekItt látszik hogy mindenki azért van hogy a beteg jól érezze magát! A recepciótól a professzor úrig mindenki a betegért van! Köszönet!
