Trombózis repülőút után- hogyan tovább?

Sokan nem tudják, de egy hosszú repülőút valós kockázatnak minősül a mélyvénás trombózis kialakulásának szempontjából. Nyáron ez különösen igaz, ezért megkérdeztük Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistáját, hogy miként lehet elkerülni a vérrögök kialakulását ilyenkor, illetve mire kell figyelni azután, ha mégis fellép a trombózis.  

Online Bejelentkezés

Mammut II. 5. emelet - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5.

Miért okozhat a repülőút trombózist? 

A repülés és a trombózis kapcsolatára már az ‘50-es években felfigyeltek, és mára már bizonyossá vált, hogy valóban szoros összefüggés van a kettő között. Érdemes tudni, hogy minden hosszú út - legyen szó repülőről, buszról, autóról, vonatról- megnöveli a vérrögképződés esélyét a tartós ülés, immobilizáció miatt, ám a repülőgépeken több olyan tényező is van még pluszban, melyek fokozzák a rizikót. De hogy miért is léphet fel ekkor trombózis? 

Az első és legfontosabb tényező az a tartós mozdulatlanság, mivel ekkor fokozódik a vér pangása az erekben. Ráadásul a repülőn az ülések szűkek, nincs hely a lábaknak, nem lehet kinyújtani őket, így a térd vénái megtörnek, ezért a vér visszaáramlása lassul a lábszárakban. Éppen ezért javasolják, hogy időközönként (kb. óránként) álljunk fel és mozgassuk át magunkat. Ezt sajnos igen sokan kihagyják, pedig minél hosszabb egy út, erre annál nagyobb szükség van.  

A vér “besűrűsödését” okozza az is, hogy a kabinban a páratartalom igen alacsony, ráadásul az utazás során a legtöbben kevesebbet isznak, ha mégis, akkor az sokszor vízhajtó hatású (pl. kávé, tea, alkohol). Mindehhez ráadásul alacsonyabb nyomás is társul, mely szintén elősegíti a vérrögök keletkezését. 

Kik vannak jobban kitéve a trombózis veszélyének repülés során? 

  • Trombofíliások 

  • Előfordult már trombózis/tüdőembólia náluk 

  • Elhízottak 

  • Dohányzók 

  • Idősebbek 

  • Szívbetegek 

  • Cukorbetegek 

  • Várandósok 

  • Akiknek súlyosabb visszértágulataik vannak 

Hogy lehet elkerülni repülőút során a trombózist? 

Trombózis repülőút után- hogyan tovább? - Trombózis-, és Hematológiai KözpontAmennyiben valakinek alapból nincs hajlama a trombózisra, akkor elegendő a következőket betartani: fontos, hogy legalább óránként álljon fel és mozogjon picit az utastérben, és ha tudja üléskor is mozgassa lábszárát, körözzön lábfejével! Figyeljen oda a kellő mennyiségű folyadékpótlásra, igyon vizet, gyümölcslevet! Amennyiben magasabb a rizikója a trombózisra, úgy viseljen az út során kompressziós harisnyát, mely összenyomja az ereket és fokozza a keringést a mélyen fekvő vénákban. Előfordulhat, hogy a rizikó akkora, hogy LMWH injekcióra van szükség- ez leggyakrabban akkor indokolt, ha az illető trombofliás, illetve volt már nála thromboembóliás esemény korábban. (természetesen szakorvosi kompetencia annak eldöntése, kell-e LMWH injekció megelőző jelleggel vagy sem). Természetesen azok, akik elve szednek váralvadásgátlót, azok ugyanúgy folytassák! 

“Az indulás előtt 1-2 órával bőr alá (sc) adott kis molekulatömegű heparin (LMWH) megelőzheti a trombózist, de gondoskodni kell arról, hogy a visszaút alatt is legyen tromboprofilaxis”- mondja a professzor. 

Ha mégis bekövetkezik a trombózis 

Ha valakinél a repülőút után mégis kialakul a trombózis, az mindenképp kórházi kezelést igényel, hiszen első az életveszély elhárítása. Utána nagyon fontos a trombózis okának felkutatása- könnyen lehet, hogy semmi mögöttes okot nem találni (ez igen gyakori), ám lehetséges, hogy trombofíliára valamilyen immunológiai betegségre, esetleg daganatra derül fény- mondja prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája. 

Mi mindenre figyeljen oda trombózis után? 

  • Orvosa utasításai szerint alkalmazza a véralvadásgátló terápiát  

  • Kumarin-származékok esetén rendszeres INR ellenőrzésen vegyen részt (INR-nek általában 2-3 köztinek kell lennie) 

  • Viseljen kompressziós harisnyát (egyedi, hogy meddig érdemes) 

  • Ha van, szabaduljon meg a súlyfeleslegtől 

  • Szokjon le a dohányzásról 

  • Ügyeljen a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztására 

  • Mozogjon rendszeresen (de kerülje a balesetveszélyes és a küzdősportokat) 

  • Kerülje a szaunát, gőzfürdőt és a 36 oC-nál melegebb termálvizeket 

Téma szakértői

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Főorvos Úr! Leányunk 27 éves korában - 3 évvel ezelőtt - kétoldali tüdőembólián esett át. Rövid kórelőzmény: Alsó végtagjában lévő thrombust a UH vizsgálattal (Dopler, végtagi ér UH) nem észlelték, vérvizsgálatot nem végeztek (D-dimer érték meghatározás, stb.), izomhúzódással diagnosztizálták a heves végtag fájdalmát. Néhány nap múlva heves rosszullétre (fulladás), sürgősségi mentővel beszállították az ügyeletes kórházba (először pánikbetegség miatt pszichiátriát javasolt a mentőorvosnő, csak erős szülői nyomásra vitték be a kórházba), CT vizsgálatot követően a diagnózis kétoldali thromboembólia volt. A kórházi ellátást követően (heparin), 1 év után a Xarelto szedését leállították - tekintettel arra, hogy a genetikai faktorokat nem találtak, a rizikófaktorok megszüntetésre kerültek (fogamzásgátló szedését az embólia idején abbahagyta, testsúlyát csökkentette). Magunk részéről mindig is hiányoltuk a tüdőerek kontroll vizsgálatát. Arra hivatkoztak, hogy ez nem szükséges, és a CT sugárterhelés miatt nem javasolt. Ma megdöbbenve olvastam az alábbikat: "Péter Andrea, a Kardiológiai Intézet szakorvosa, aki részt vett az első magyarországi beavatkozáson arról beszélt, hogy kezelés nélkül a betegek 70 százaléka 5 éven belül meghal a tüdőerekben lévő magas nyomás miatt. A legsúlyosabb esetekben pedig mindössze 10 százalék a túlélés esélye." elérhetősége: http://www.debreceninap.hu/egyetem/2017/07/22/videon-a-debreceni-orvosi-szenzacio/ Kérdésem: Szükséges-e tüdőerek állapotának nyomonkövetése, milyen vizsgálattal végzik ezt (CT?) és egyáltalán hol foglalkoznak érdemben a tromboembolia nyomonkövetésével az országban, egyáltalán milyen vizsgálatokat szükséges elvégezni és milyen időközönként? A vérvizsgálatokat, végtagi erek UH vizsgálatát magánpraxisban rendszeresen végeztetjük, ezt sem írták elő hivatalosan. Fordulhatunk-e a Trombózis központhoz a fentiekben feltett kérdéseim vonatkozásában? Orvosi iránymutatását, válaszát előzetesen is megköszönöm. Tisztelettel: Dr. Rózsa György Imréné
Kedves Dr. Rózsa György Imréné !
Nagyon sajnálom a kedves lányát, -főleg az elhamarkodott orvosi kijelentések okozta félelmek miatt. A doktor úrnak egyáltalán nincs igaza, Igen magas adatot közölt: a tüdőerek hypetoniája elég ritka és főleg akkor lenne ritka, ha nem egy évig, hanem legalább 3 évig szednék a betegek a Xareltót még akkor is, ha nincs kimutatható trombofiliájuk! Javaslom, hogy kérjen konzultációt a Trombózis Központba (36704317729) és jelentkezzen be. Kérem hozzák a leleteket is.!
Tisztelettel
Dr. Blaskó György
Dr. Rózsa György Imréné

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

maximálisan elégedett vagyok

Maximálisan elégedett voltam mindennel. Fogadtatás, asszisztensek kedvessége,a Professzor Úr szakmai felkészültségével,beteghez való hozzáállása,vizsgálattal,tisztaság,időpont tartása....mindennel . Köszönöm.
Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György
belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2023.04.04 Utolsó módosítás: 2025.06.04