Trombózis repülőút után- hogyan tovább?

Sokan nem tudják, de egy hosszú repülőút valós kockázatnak minősül a mélyvénás trombózis kialakulásának szempontjából. Nyáron ez különösen igaz, ezért megkérdeztük Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistáját, hogy miként lehet elkerülni a vérrögök kialakulását ilyenkor, illetve mire kell figyelni azután, ha mégis fellép a trombózis.  

Online Bejelentkezés

Mammut II. 5. emelet - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5.

Miért okozhat a repülőút trombózist? 

A repülés és a trombózis kapcsolatára már az ‘50-es években felfigyeltek, és mára már bizonyossá vált, hogy valóban szoros összefüggés van a kettő között. Érdemes tudni, hogy minden hosszú út - legyen szó repülőről, buszról, autóról, vonatról- megnöveli a vérrögképződés esélyét a tartós ülés, immobilizáció miatt, ám a repülőgépeken több olyan tényező is van még pluszban, melyek fokozzák a rizikót. De hogy miért is léphet fel ekkor trombózis? 

Az első és legfontosabb tényező az a tartós mozdulatlanság, mivel ekkor fokozódik a vér pangása az erekben. Ráadásul a repülőn az ülések szűkek, nincs hely a lábaknak, nem lehet kinyújtani őket, így a térd vénái megtörnek, ezért a vér visszaáramlása lassul a lábszárakban. Éppen ezért javasolják, hogy időközönként (kb. óránként) álljunk fel és mozgassuk át magunkat. Ezt sajnos igen sokan kihagyják, pedig minél hosszabb egy út, erre annál nagyobb szükség van.  

A vér “besűrűsödését” okozza az is, hogy a kabinban a páratartalom igen alacsony, ráadásul az utazás során a legtöbben kevesebbet isznak, ha mégis, akkor az sokszor vízhajtó hatású (pl. kávé, tea, alkohol). Mindehhez ráadásul alacsonyabb nyomás is társul, mely szintén elősegíti a vérrögök keletkezését. 

Kik vannak jobban kitéve a trombózis veszélyének repülés során? 

  • Trombofíliások 

  • Előfordult már trombózis/tüdőembólia náluk 

  • Elhízottak 

  • Dohányzók 

  • Idősebbek 

  • Szívbetegek 

  • Cukorbetegek 

  • Várandósok 

  • Akiknek súlyosabb visszértágulataik vannak 

Hogy lehet elkerülni repülőút során a trombózist? 

Trombózis repülőút után- hogyan tovább? - Trombózis-, és Hematológiai KözpontAmennyiben valakinek alapból nincs hajlama a trombózisra, akkor elegendő a következőket betartani: fontos, hogy legalább óránként álljon fel és mozogjon picit az utastérben, és ha tudja üléskor is mozgassa lábszárát, körözzön lábfejével! Figyeljen oda a kellő mennyiségű folyadékpótlásra, igyon vizet, gyümölcslevet! Amennyiben magasabb a rizikója a trombózisra, úgy viseljen az út során kompressziós harisnyát, mely összenyomja az ereket és fokozza a keringést a mélyen fekvő vénákban. Előfordulhat, hogy a rizikó akkora, hogy LMWH injekcióra van szükség- ez leggyakrabban akkor indokolt, ha az illető trombofliás, illetve volt már nála thromboembóliás esemény korábban. (természetesen szakorvosi kompetencia annak eldöntése, kell-e LMWH injekció megelőző jelleggel vagy sem). Természetesen azok, akik elve szednek váralvadásgátlót, azok ugyanúgy folytassák! 

“Az indulás előtt 1-2 órával bőr alá (sc) adott kis molekulatömegű heparin (LMWH) megelőzheti a trombózist, de gondoskodni kell arról, hogy a visszaút alatt is legyen tromboprofilaxis”- mondja a professzor. 

Ha mégis bekövetkezik a trombózis 

Ha valakinél a repülőút után mégis kialakul a trombózis, az mindenképp kórházi kezelést igényel, hiszen első az életveszély elhárítása. Utána nagyon fontos a trombózis okának felkutatása- könnyen lehet, hogy semmi mögöttes okot nem találni (ez igen gyakori), ám lehetséges, hogy trombofíliára valamilyen immunológiai betegségre, esetleg daganatra derül fény- mondja prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája. 

Mi mindenre figyeljen oda trombózis után? 

  • Orvosa utasításai szerint alkalmazza a véralvadásgátló terápiát  

  • Kumarin-származékok esetén rendszeres INR ellenőrzésen vegyen részt (INR-nek általában 2-3 köztinek kell lennie) 

  • Viseljen kompressziós harisnyát (egyedi, hogy meddig érdemes) 

  • Ha van, szabaduljon meg a súlyfeleslegtől 

  • Szokjon le a dohányzásról 

  • Ügyeljen a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztására 

  • Mozogjon rendszeresen (de kerülje a balesetveszélyes és a küzdősportokat) 

  • Kerülje a szaunát, gőzfürdőt és a 36 oC-nál melegebb termálvizeket 

Téma szakértői

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktor Úr! 12 évvel ezelőtt császármetszés után mélyvénás trombózist kaptam. Genetikai vizsgálattal Leiden heterozigóta igazolódott, azóta Syncumart szedek. Nem végzek ülőmunkát, sportolok, futok,tornázok. 5 héttel ezelőtt egyik futásom után nem tudtam lábra állni. Majd elkezdett fájni a jobb alsó lábszáram ott,ahol 12 évvel ezelőtt a mélyvénás trombózisom volt. Nyomásra igen érzékeny volt. Viszont nem dagadt és nem volt piros sem. Visszerek nem látszódnak a lábamon. Elmentem a sürgősségire,ahol Doppler UH és D -dimerrel kizárták a mélyvénás trombózist. Azt mondták izomgyulladás, szedjek fájdalomcsillapítót, jegeljem,majd elmúlik. Mivel lábam 5 hét után is ugyanúgy fájt,háziorvosom kért egy ujabb ultrahangvizsgálatot,mellyel a lágyrészek esetleges gyulladását nézték volna meg. Ott nem találtak semmit, viszont a lelet így hangzik"Jobb lábszár kp. mediális részén a popl.perforans ágának megfelelően a véna lumenét nem friss trombusmassza tölti ki". E miatt elküldtek egy újabb vérvételre ,ahol a D-dimer érték már kicsit megemelkedett szintet mutatott. 5 hét alatt 380-ról 520-ra emelkedett. Dg.:Trhomboplebithis superfic. extr. inf. l.d. Felületi véna "trombózissal" elkezdtek kezelni. Clexan napi 1* 0,6ml és fájdalomcsillapítás. Viszont olvastam,hogy a magas D-dimer érték gyulladásos folyamattól is emelkedhet. Kérdésem az,hogy valóban biztos e hogy ez trombózis? Érdemes lenne e megmutatnom magam egy érsebésznek? Eltarthat e ilyen sokáig a fájdalom?(Fájdalomcsillapító szedése mellett mióta szúrom magam enyhült a fájdalom ugyan,de fájdalomcsillapító hatása kimegy a fájdalom kissé visszajön, illetve zubogást érzek ott). Válaszát előre is köszönöm: Veres Klára

Elsősorban UH-val Duplex Dopplerrel igazolni kell, hogy valóban van-ethrombosis, a D-Dimer prediktiv értéke magas, A napi 1x adott LMWH meg kevés, mert 2x kellene adni. Elég zavaros a történet. Az én véleményem az, hogy a tüdőembolia megelőzése érdekében mégis csak thrombosisként kellene a helyzetet felfogni (az fáj ilyen tartósan) és meg kellene kapnia a teljes LMWH dózist, majd át kell térni szájon át szedhető szerre, és azt szedni legalább két évig. Az érsebész sem nyilatkozik Duplex Doppler nélkül. Valóban a D-Dimer gyulladásokban emelkedik, de hol van Önnek a gyulladása? Én az ön helyében thrombosisnak fognám fel és a szakma szabályit tartatnám be orvosommal. Ez a legegyszerűbb.
Üdvözlettel : Dr.Blaskó György

Veres Klára

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Elképesztő szaktudás

Mindíg az első benyomás a meghatározó. Gusztusos tiszta rendes a váró, még szinte be sem lép az ember már udvariasan kérdezik: "Miben segíthetek:" Időpont előtti napon figyekmeztetnek... stb. Idő előtt érkeztem 10 perel, és a regisztrációt követően máris szólítottak. A Doktor Úr szaktudása, embersége elképesztő! Ajánlom mindenkinek!
Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György
belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2023.04.04 Utolsó módosítás: 2025.06.04