Érszűkület
Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet. Ezen betegségek közé tartozik az érszűkület, ami érelmeszesedés talaján alakul ki. Az érszűkület korai felismerése és kezelése – többek között életmódváltással - lehet a kulcs ahhoz, hogy megelőzzük a súlyosabb, akár amputációval vagy életveszéllyel járó szövődmények kialakulását.
Mit jelent az érszűkület?
Hogyan alakul ki az érszűkület?
Mik az érszűkület hajlamosító tényezői?
Milyen tünetek, jelek alapján ismerhető fel az érszűkület?
Hogyan vizsgálható ki az érszűkület?
Hogyan kezelhető az érszűkület?
Megelőzhető valahogyan az érszűkület?
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis- és Hematológiai Központban
Mit jelent az érszűkület?
Az érszűkület azt az állapotot jelenti, amikor a test bizonyos artériái beszűkülnek, vagyis csökken az átmérőjük. Az erek különböző vastagságú fallal és átmérővel rendelkeznek, ez a két faktor pedig meghatározza, hogy mennyi vér tud átáramolni az adott éren keresztül. Az érszűkület az erek falának megvastagodása miatt jön létre, ami egy pont felett már a véráramlást is akadályozhatja. Az erek falai az érelmeszesedés miatt vastagodnak meg, ami egy olyan állapot, amikor az artériák falaiban zsíros plakkok rakódnak le. Ezek a plakkok zsíros anyagokból, koleszterinből, kalciumból és más anyagokból állnak össze, és fokozatosan beszűkítik az ér átmérőjét. Ennek eredményeként csökken az érintett területen átáramló vér mennyisége, ami akadályozza a szervek és szövetek megfelelő oxigén- és vérellátását. Az érelmeszesedés az erek megvastagítása mellett a rugalmasságukat is csökkenti, ami szintén egy kóros folyamatnak számít és rontja az erek funkcióját.
Az érszűkület leggyakrabban az artériákban jelentkezik, amelyek a szívből jövő, oxigéndús vért szállító ereket jelentik. Ilyenek például a koszorúerek, amelyek a szív vérellátását biztosítják, vagy az agyi artériák, amelyek az agy vérellátását szolgálják. Maga az érszűkület általában a perifériás, főleg a végtagi és nyaki artériákat érinti, de centrálisan az aortában vagy a koszorúerekben is megjelenhet.
Az érszűkület az egyik legelterjedtebb civilizációs betegség. Az életkor előrehaladtával az artériák egyre inkább meszesednek, csökken a rugalmasságuk, az erek elmerevednek és az érbelhártya felülete egyenetlenné válik. Ezen folyamatok segítik az érelmeszesedés, az érszűkület és a trombózisok kialakulásának esélyét. Az érszűkület szinte népbetegségnek számít, ma Magyarországon az alsó végtagi érszűkület előfordulása körülbelül 5%. Az alsó végtagi érszűkület súlyos szövődményekkel járhat, lábszárfekély és üszkösödés indulhat el, ami akár végtagi amputációhoz is vezethet. Az érszűkület emellett szívbetegségeket, veseelégtelenséget és stroke-ot is okozhat, ugyanis kiváló talajt ad az artériás trombózisok létrejöttéhez. Ahogy látható tehát az érszűkület az első lépés az olyan súlyos szövődmények felé, mint az alsó végtag elhalása, a szívinfarktus vagy éppen a stroke. Amennyiben az érszűkülés jeleit tapasztalja, haladéktalanul forduljon orvoshoz, hogy idejében megkezdődhessen az érszűkület kezelése! Kapcsolódó cikkünk
Kerülje el az újabb stroke-ot véralvadásgátló kezeléssel
Kulka János színművészen a napokban hajtottak végre életmentő műtétet agyi infarktus miatt. Sajnos rajta kívül számtalan ember esik át stroke-on, ami az esetek nagy ...
Hogyan alakul ki az érszűkület?
Az érszűkület érelmeszesedés talaján alakul ki. Ennek lépései a következők:
- Endotélium sérülése: Az ér belső rétegének (endotélium) sérülése lehet az első lépés az érszűkület kialakulásában. Az endotélium számos okból sérülhet, közrejátszhat a dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség vagy más krónikus betegségek is.
- Plakk képződése: Az endotélium sérülése után a koleszterin és más vérrel szállított anyagok könnyebben lerakódnak az érfalban. A lerakódó koleszterin, kalcium, zsírok és egyéb anyagok plakkot képeznek az érfalban.
- Gyulladás és szűkület: A lerakódott plakkok gyulladást okozhatnak az érfalban. Ez egy immunválasz kialakulásához vezethet, amely hozzájárul a plakkok növekedéséhez és stabilizálásához. Ahogy a plakkok növekednek, az ér lumene (belső átmérője) szűkül, csökkentve a véráramlást.
- Szövetek károsodása és további szövődmények: Ahogy az érszűkület súlyosbodik, elkezdi akadályozni a megfelelő véráramlást a szervekhez és szövetekhez. Ez a szervek károsodásához, elhalásához és különféle szövődmények kialakulásához vezethet.
Mik az érszűkület hajlamosító tényezői?
Az előző bekezdésben bemutattuk az érszűkület kialakulásának lépéseit. Ez a folyamat az endotélium sérülésével kezdődik, aminek kialakulásában többnyire életmódbeli tényezők játszanak szerepet. Az egészségtelen táplálkozás és életmód – több más krónikus betegséghez hasonlóan – az érszűkület kialakulásában is komoly szerepet játszik. Az érszűkület hajlamosító tényezői, okai a következők:
- Életmód és táplálkozás: Az egészségtelen életmód és a magas zsír- és koleszterintartalmú étrend hozzájárulhat az érszűkület kialakulásához. A magas zsírtartalmú ételek fogyasztása növeli a vérben a koleszterinszintet, amely hozzájárulhat a plakkok lerakódásához az érfalakban.
- Dohányzás: A dohányzás káros hatással van az érrendszerre, mivel károsítja az erek belső felszínét és gyulladást okoz az érfalakban, amely elősegítheti a plakkok kialakulását és az atherosclerosisnak a megjelenését.
- Magas vérnyomás: A magas vérnyomás hosszú távon károsíthatja az érfalat, ami fokozhatja az érszűkület kialakulásának kockázatát.
- Cukorbetegség: A cukorbetegség szintén károsítja az érfalat, hozzájárulva az érszűkület kialakulásához és fokozva a további szövődmények kialakulásának kockázatát.
- Magas koleszterinszint: A magas LDL (rossz) koleszterinszint növeli az érszűkület kockázatát, mivel a koleszterin lerakódik a sérült és gyulladt érfal belső felszínén, elősegítve a plakkok kialakulását.
- Öröklött tényezők: Bizonyos genetikai tényezők hajlamosíthatnak az érszűkület kialakulására. Ha a családban előfordult szív- és érrendszeri betegség, akkor az fokozott kockázatot jelenthet.
A fenti tényezők együttesen, egymást fokozva járulnak hozzá az érszűkület kialakulásához. Ezek alapján látható, hogy mennyire fontos az egészséges életmód fenntartása, a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás és a dohányzás kerülése az érszűkület kockázatának csökkentése érdekében. Emellett a rendszeres orvosi szűrővizsgálatok is nélkülözhetetlenek az érszűkület korai felismerése és kezelése szempontjából.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Milyen tünetek, jelek alapján ismerhető fel az érszűkület?
Az érszűkület jelei, tünetei aszerint alakulnak, hogy az érszűkület hol a legjelentősebb a szervezeten belül. Általánosságban elmondható, nincs olyan, hogy csak egy érben lenne érszűkület. Ha a szervezet egyik erében érszűkület jön létre, akkor biztosak lehetünk benne, hogy más artériát is érint az érszűkület.
Az alsó végtagi érszűkület tünetei
Az alsó végtagi érszűkület egy gyakori, és látványos tüneteket adó típus. Az érszűkület tüneteinek hátterében az alsó végtag oxigén ellátási zavara áll:
- járásra fokozódó, nyugalomban enyhülő lábszár fájdalom
- lábikra görcs
- hideg lábfej
- tapinthatatlan pulzus a lábfejen
- érzészavar a lábszáron, lábfejen
A nyaki érszűkület jelei, tünetei
A nyaki érszűkület az agy csökkent oxigénellátottságához vezet, ami a következő tüneteket okozhatja:
A koszorú érszűkület tünetei
A koszorú érszűkület általában akkor okoz tüneteket, amikor már a szívizom keringését jelentősen veszélyeztető mértékű szűkület alakult ki. A koszorú érszűkület tünetei éppen ezért általában azonnali beavatkozást igényelnek:
- nyomó, szorító mellkasi
- szívritmuszavar
- légszomj
Hogyan vizsgálható ki az érszűkület?
Ahogy már említettük az érszűkület igencsak súlyos, akár életveszélyes szövődményeket is okozhat, a helyzetet pedig fokozza, hogy rendkívül gyakori az előfordulása. Éppen ezért népegészségügyi szempontból nagyon fontos keresni és szűrni az érszűkület jeleit, hogy még korán felismerhető legyen az elváltozás. Már fennálló érszűkület estén a helyes kezelés megválasztásához ismerni kell az érszűkület mértékét és az előfordulási helyét. Az érszűkület vizsgálatánál a kiserek tágulékonyságát és a verőerek falának merevségét vizsgálják. Az érszűkület kivizsgálása fizikális vizsgálattal kezdődik: a bőr megtekintésével, tapintásával és pulzus tapintásával. Ezt követően az érszűkület szűrésében és kivizsgálásában a következő módszerek segíthetnek:
- nyaki verőér ultrahang vizsgálat
- doppler áramlásmérés
- terheléses EKG
- vérvétel
- szükség esetén kontrasztanyagos érfestés
Hogyan kezelhető az érszűkület?
Az érszűkület kezelése többféle módon és személyre szabottan történhet attól függően, hogy hol helyezkedik el és milyen súlyos az érszűkület. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány általános kezelési módszert érszűkület esetén:
- Életmódbeli változtatások: Nagyon fontos az egészséges életmód kialakítása, amely magában foglalja az egészséges étrendet, a rendszeres testmozgást, a dohányzás elkerülését és a stressz kezelését. Ez segíthet lassítani az érszűkület progresszióját.
- Gyógyszerek: Az érszűkület kezelésében és a szövődmények csökkentésében a vérnyomáscsökkentők, a koleszterinszint-csökkentők és a véralvadásgátlók a legfontosabb gyógyszerek.
- Intervenciós eljárások: Ha az érszűkület súlyos tüneteket okoz, az orvos intervenciós eljárásokat is javasolhat. Ezek közé tartozik például az angioplasztika és a stentelés, amelyek során az észűkületet kitágítják egy kis hálóval (stent).
- Sebészeti beavatkozás: Súlyos érszűkület - például nagyobb koszorúér elzáródás vagy súlyos perifériás artériás betegség - esetén sebészeti beavatkozásra lehet szükség. Ez lehet például egy bypass műtét vagy endarterektómia.
Megelőzhető valahogyan az érszűkület?
Ahogyan az érszűkület kialakulásában, úgy a megelőzésében is az életmódnak van a legnagyobb szerepe. Az érszűkület megelőzése érdekében fogyasszon sok gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonaféléket, sovány fehérjét és egészséges zsírokat, például olívaolajat vagy avokádót. Kerülje a magas zsírtartalmú, feldolgozott ételeket és a túlzott sótartalmú ételeket. Legalább heti négy-ötször végezzen mérsékelt intenzitású aerob és erősítő gyakorlatokat. A rendszeres testmozgás segíthet csökkenteni a vérnyomást, javítani a koleszterinszintet és megőrizni az egészséges testsúlyt. A dohányzás ezzel szemben káros hatással van az érrendszerre és növeli az érszűkület kockázatát, így érdemes kerülni. A túlsúly vagy az elhízás is növelheti az érszűkület kialakulásának kockázatát, ezért tartsa meg az egészséges testsúlyt a megfelelő étrend és testmozgás segítségével. Fontos rendszeresen részt venni szűrővizsgálatokon is, ahol ellenőrzik a vérnyomást, koleszterinszintet és a vércukorszintet, valamint idejében felismerhetik az érszűkület jeleit. A fenti lépésekkel nem csak az érszűkület, hanem sok más krónikus betegség is megelőzhető.
Téma szakértője
Dr. Deres Péter
angiológus
